|
|
|
Faji jellegzetességek Közepes termetű denevér, a közönséges kései denevérhez hasonló, de méreteiben kisebb. Háti oldala sötétbarna, feketés, a tarkónál aranyos, sárgás beütéssel. A hasi oldal sárgásbarna, a nyaki tájékon élesen eltér a bunda többi részétől. Fülei sötétbarnák, szélesek és lekerekítettek. Az utolsó farokcsigolya túlnyúlik a farokvitorlán. Hibernáló északi késeidenevér egyed. Elterjedés Közép és Észak Európában elterjedt, hiányzik a mediterrán vidékről. A legészakiabb elterjedésű denevérfaj. Nyugat Európában, Romániában és a Balkán félszigeten szigetszerű az elterjedése. Viselkedés és ökológia Hegyvidéki, erdőlakó faj. Szálláshelyei lehetnek épületek, faodvak, és barlangok is. Vadászterületei elsősorban a vegetáció határán vagy a nyílt légtérben találhatóak. A zsákmányszerzésben nemcsak az ultrahangos lokalizáció, de optikai jelek is szerepet játszanak. Táplálékát túlnyomórészt éjszakai lepkék és egyéb rovarok teszik ki. Általában helyhű faj, de ismertek 100-450 km közötti vándorlások is. A legmagasabb feljegyzett életkor 21 év. Veszélyeztető tényezők és védelmi lehetőségek Észak Európai populációi stabilak. Potenciális veszélyeztető tényezők lehetnek a szálláshelyekként használt épületek felújítása. Ajánlott irodalom: Romániai tudományos munkák: - Baltag E., Pocora I., Pocora V. (2009): Chiropterofauna din aria Cheile Bicazului, Cheile Şugăului, Peştera Toşorog (A Békási-szoros, Súgó-szoros és Toşorog barlang denevérfaunája). Migrans, XI(1): 2-4. [PDF] - Barti L. (2002b): Semnalări ale liliacului nordic (Eptesicus nilssonii Keyserling et Blasius) din România. Acta Siculica, Acta Hargitensia VIII, 2: 133-138. - Barti L., Varga Á. (2004): A torjai Büdöshegy gázasbarlangjainak, mofettáinak denevéráldozatai (1999-2002). Acta Siculica, 2003(1): 65-73. - Barti L., Varga Á. (2005): A torjai Büdöshegy gázasbarlangjainak, mofettáinak denevéráldozatai. Proceedings of the 2nd, 3rd. and 4th Conference of the Bat Conservation in Hungary, Magyar Denevérkutatók Baráti Köre, Budapest, p. 91-95. - Chachula O., Valenciuc N., Done A. (2008): Contributions to the study of Chiroptera from Moldavia (Romania). Analele Ştiinţifice ale Universităţii "Al. I. Cuza" Iaşi, ser. Biologie animală, 54: 237-244. [PDF] - Jacobs I., Blondé P. (2002): Fauna survey of the Saxon villages of Transylvania, Romania. Raport despre rezultatele proiectului de studiu a faunei de vertebrate din zona comunelor Buneşti şi Laslea (jud. BV, MS, SB) în vara anului 2002, progarm finanţat de "Mihai Eminescu" Trust. [PDF] - Molnár L. (1983): A torjai Büdös hegy (Kovászna megye) mofettáinak madár és emlősáldozatai. Aluta, XIV-XV: 185-189. - Murariu D. (2002): Contributions to the knowledge of mammal fauna (Mammalia) from south west Romania. Travaux du Muséum National d'Histoire Naturelle "Grigore Antipa", XLIV: 431-441. [PDF] - Negrea A., Botoșăneanu L., Negrea Şt. (1967): Documents pour servir à la connaissance de la faune de mammifères des grottes du Banat (Roumanie). International Journal of Speleology, 2(4): 341-353. [PDF] - Rauschert K. (1963): Zur Säugetierfauna der Rumänischen Karpaten. Säugetierk. Mittei., 11: 97-101. - Topál Gy. (1954): A Kárpát-medence denevéreinek elterjedési adatai. A Magyar Nemzeti Múzeum Természettudományi Osztályának Évkönyve, Budapest, 46: 471-483. [PDF] - Valenciuc N., Chachula O. (2001): Eptesicus nilssoni Keyserling & Blasius, new species for Moldavia Fauna. Sesiunea de comunicări ştiinţifice, Cluj, Mai 4-5, 2001. [PDF] - Valenciuc N., Done A., Chachula O. (2007): Despre prezenţa liliacului nordic - Eptesicus nillssonii Keyserlig şi Blasius 1839, în fauna României. Miscellanea Chiropterologica, 1: 25-29. [PDF] Nemzetközi tudományos munkák: - Dietz C., Helversen O., Nill D. (2007): Eptesicus nilssonii. Handbuch der Fledermuse Europas und Nordwestafrikas. Kosmos Verlag, Stuttgart. Pp. 326-331. |
|