• A romániai denevérfajok adatbázisa
  • Bücs Szilárd - Barti Levente - Szodoray-Parádi Farkas
magyara b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w y z
românăa b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w y z
englisha b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z
Keresés     á  ă  â  é  í  î  ó  ö  ő  ş  ţ  ú  ü  ű






Méhely patkósdenevér

(grafika: Moscu K.)

A Méhely-patkósdenevér CF típusú ultrahangja

[latin]  Rhinolophus mehelyi
[română]  liliacul cu potcoavă a lui Méhely
[english]  Mehely's horseshoe bat
leíró, évszám  Matschie 1901
család  Patkósdenevér-félék
génusz  Patkósdenevérek
alkar [cm]  4.8 - 5.4
testtömeg [g]  12 - 17
ultrahang tartomány [kHz]  104-111
ultrahang típus  állandó frekvenciájú (CF)
Földrajzi elterjedés  globális elterjedési térkép
IUCN globális státus  sebezhető
globláis  csökkenő
nemzetközi védelme  Bern (App. II), Bonn (App. II)
EU Élőhely és Fajvédelmi direktíva (Ann. II & IV.)
Romániai státusa  törvény által védett (90-10/05/2000)

A faj elterjedése Romániában irodalmi és recens adatok alapján.

Faji jellegzetességek

A közepes termetű patkósdenevérek közül a legnagyobb termetű, hasi és háti bundaszínezete kontrasztos. A hasi oldal világosabb, szinte fehér, míg a háti oldal szürkésbarna. A bunda sűrű. Az orrfüggelékek esetében a lándzsa hirtelen keskenyedik, majd egy vékony nyúlványban folytatódik. A nyereg felső karéja csak kevéssel hosszabb, mint az alsó, csúcsa lekerekített. Felnőtt egyedek esetében a szem körül egy sötétebb színezetű monokli található, habár ez fellelhető más fajoknál is. A szárnyak szélesek, végük lekerekített. A negyedik ujj második ujjperce legalább kétszer olyan hosszú, mint az első ujjperc.

Hálózáskor fogott Méhely-patkósdenevér egyed (fotó: Pocora V.).

Elterjedés

A Földközi tenger mentén egy vékony sávban elterjedt faj, főképp Spanyolország, a Balkán fsz., valamint Bulgária és Törökország területein. Romániából a déli, délkeleti területekről ismert.

Viselkedés és ökológia

Exkluzív barlanglakó faj, kolóniái általában 700 m tszf. magasság alatt, vizek közelében találhatóak. Vadászterületei elsősorban nyílt területek, sztyeppék, pázsitok és legelők. Táplálékát túlnyomórészt éjszakai lepkék teszik ki, azonban ez szezonálisan változhat, más forrásokkal kiegészülve. A legmagasabb feljegyzett életkor 12 év.

Veszélyeztető tényezők és védelmi lehetőségek

Populációi veszélyeztetettek és csökkenő tendenciát mutatnak, számos Európai országban kipusztult. Védelmi intézkedések lehetnek a szálláshelyként használt barlangok látogatásának fokozott korlátozása, illetve a(z) barlangok környékének védelme.


Ajánlott irodalom:

Romániai tudományos munkák:

- Bunesco A. (1959): Contribution à l'étude de la répartition géographique de quelques mammiféres méditerranéens en Roumanie. Säugetierkunde Mitteilungen, 7(1): 1-4. [PDF]

- Decou V., Murariu D., Gheorghiu V. (2006): Contribution to the knowledge of the distribution of Rhinolophus mehelyi Matschie, 1901 species (Chiroptera: Rhinolophidae) in Romania. Travaux de l'Institut de Spéologie "Émile Racovitza", Bucureşti, XLIII-XLIV: 235-248.

- Dumitrescu M., Tanasachi J., Orghidan T. (1955): Contribuţii la studiul biologiei chiropterelor. Dinamica si hibernaţia chiropterelor din Peştera Liliecilor de la Mănăstirea Bistriţa. Buletin Ştiinţific, Academia R.P.R., Secţia de Sţiinţe Biologice, Agronomice, Geologice şi Geografice, Bucureşti, VII(2): 319-357. [PDF]

- Dumitrescu M., Orghidan T., Tanasachi J. (1958): Peştera de la Gura Dobrogei. Anuarul Comitetului Geologic, Bucureşti, 31: 461-482. [PDF]

- Dumitrescu M., Samson P., Terzea E., Rădulescu C., Ghica M. (1962-1963a): Peştera "La Adam", staţiune pleistocenă. Lucrările Institutului de Speologie "Emil Racoviţă", Bucureşti, I-II: 229-285.

- Dumitrescu M., Tanasachi J., Orghidan T. (1962-1963b): Răspândirea chiropterelor în R.P. Română. Travaux de l'Institut de Spéologie "Émile Racovitza", Bucureşti, XXXIV: 509-575. [PDF]

- Dumitrescu M., Orghidan T., Tanasachi J., Georgescu M. (1965): Contribuţii la studiul monografic al Peşterii de la Limanu. Lucrările Institutului de Speologie "Emil Racoviţă", IV: 21-58. [PDF]

- Földváry D. (1906): A csúcsosnyergű patkósdenevér (Rhinolophus blasii Ptrs) Magyarországon. Állattani Közlemények, 5(3-5): 140-146. [PDF]

- Hermanns U., Pommeranz H., Schütt H. (2002): Zur Fledermausfauna (Chiroptera) des rumänischen Dobrudscha-Karstes unter Berücksichtung möglicher Gefährdungsursachen. Nyctalus, 8(4): 379-388. [PDF]

- Ifrim I., Pocora V. (2007a): Preliminary aspects about the specific composition of the bats fauna from three caves of Dobrogea. Analele Ştiinţifice ale Universităţii "Al I. Cuza", Iaşi, ser. Biologie animală, 53: 239-244. [PDF]

- Méhely L. (1911): Bemerkungen zu Prof. Trouessart's Faune des Mammiféres d'Europe. Arch. Nat., 77: 52-60.

- Murariu D. (2002): Contributions to the knowledge of mammal fauna (Mammalia) from south west Romania. Travaux du Muséum National d'Histoire Naturelle "Grigore Antipa", XLIV: 431-441. [PDF]

- Murariu D., Decou V., Gheorghiu V. (2004): Bat specific structure over the year in the Gura Ponicovei Cave from South-Western Carpathians (Romania). Travaux du Museum National d'Histoire Naturelle "Grigore Antipa", XLVII: 315-323. [PDF]

- Nagy L.Z., Barti L., Dóczy A., Jére Cs., Postawa T., Szántó L., Szodoray-Parádi A., Szodoray-Parádi F. (2005): Survey of Romania's underground bat habitats Carpathian's underground bat habitats. Status and distribution of cave dwelling bats (2002-2004). Final report for the BP Conservation Programme. Survey of Southern and Western Carpathians underground bat habitats & Survey of Eastern Carpathians and Dobrogea underground bat habitats, Ed. Lizard, Cluj, pp. 44. [PDF]

- Negrea A., Botoșăneanu L., Negrea Şt. (1967): Documents pour servir à la connaissance de la faune de mammifères des grottes du Banat (Roumanie). International Journal of Speleology, 2(4): 341-353. [PDF]

- Răduleţ N., Stănescu M. (1996): Contributions à la connaissance des mammifères du sud de la Dobrogea (Roumanie). Travaux du Museum National d'Histoire Naturelle "Grigore Antipa", XXXVI:373-384. [PDF]

- Valenciuc N., Ion I. (1970): Studiul craniometric al cîtorva specii de chiroptere din România. Comunicări de Zoologie, p. 231-241. [PDF]

- Valenciuc N. (1971c): Date privind hrana şi procurarea acesteia de către unele specii de chiroptere din fauna României. Studii şi Comunicări, Muzeul de Ştiinţele Naturii, Bacău, p. 353-357. [PDF]

- Valenciuc N. (1972b): Importanţa corelaţiilor statistice în reconstituirea şi determinarea craniilor aparţinând unor specii de chiroptere din România. Studii şi Comunicări, Botoşani, Muzeul de Ştiinţele Naturii Dorohoi, p. 211-217. [PDF]


Nemzetközi tudományos munkák:

- Csorba G., Ujhelyi P., Thomas N. (2003): Horseshoe bats of the world (Chiroptera: Rhinolophidae). Alana Books

- Dietz C., Helversen O., Nill D. (2007): Rhinolophus mehelyi. Handbuch der Fledermäuse Europas und Nordwestafrikas. Kosmos Verlag, Stuttgart. Pp. 190-194.

- Gaisler J. (2001): Rhinolophus mehelyi Matschie, 1901 - Mehelyi-Hufeisennase. Pp 91-104. in: Handbuch der Säugetiere Europas, Fledertiere 1. (ed. Krapp F.). Aula-Verlag. Wiebelsheim.

- Ohlendorf, B. (szerk.) (1995): Zur Situation der Hufeisennasen in Europa. Arbeitskreis Fledermäuse Sachsen-Anhalt e.v., Stecklenberg.

- Russo D. , Jones G., Mucedda M. (2001): Influence of age, sex and body size on echolocation calls of the Mediterranean and Mehelyi's horseshoe bats, Rhinolophus euryale and R. Mehelyi (Chiroptera: Rhinolophidae). Mammalia, 65: 429-436.

- Siemers B.M. , Ivanova T. (2004): Ground gleaning in horse shoe bats: comparative evidence from Rhinolophus blasii, R. Euryale and R. Mehelyi. Behavioural Ecology and Sociobiology, 56: 464-471.

az adatbázis
» Románia denevér faunája
» Fajok
» Génuszok
» Családok
» Romániai denevér kutatók HAMAROSAN
» Cikkek
» Tudományos linkgyűjtemény

általános tudnivalók
» Az adatbázisról
» A denevérek rendje (Ordo Chiroptera)
» Denevérkutatás Romániában
» Fotógaléria
» Általános linkgyűjtemény
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2009
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék