• A romániai denevérfajok adatbázisa
  • Bücs Szilárd - Barti Levente - Szodoray-Parádi Farkas
magyara b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w y z
românăa b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w y z
englisha b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z
Keresés     á  ă  â  é  í  î  ó  ö  ő  ş  ţ  ú  ü  ű






Tavi denevér

A tavi denevér hátsó végtagja. A sarkantyú a farokvitorla 2/3-ig nyúlik, míg az öregvitorla a lábfej tövénél tapad meg (grafika: Moscu K.).

A tavi denevér FM-qcf-FM típusú ultrahangja

[latin]  Myotis dasycneme
[română]  liliacul de iaz
[english]  pond bat
leíró, évszám  Boie 1825
család  Simaorrúdenevér-félék
génusz  Egérfülű denevérek
alkar [cm]  4.3 - 4.9
testtömeg [g]  13 - 18
ultrahang tartomány [kHz]  85-64, 35-25
ultrahang típus  frekvencia modulált / kvázi állandó frekvenciájú (FM-qcf-FM)
Földrajzi elterjedés  globális elterjedési térkép
IUCN globális státus  fenyegetettség közeli
globláis  csökkenő
nemzetközi védelme  Bern (App. II), Bonn (App. II)
EU Élőhely és Fajvédelmi direktíva (Ann. II & IV.)
Romániai státusa  törvény által védett (90-10/05/2000)

A faj elterjedése Romániában irodalmi és recens adatok alapján.

Faji jellegzetességek

Közepes termetű Myotis faj. Háta szürkésbarna - barna, míg hasi oldala élesen elüt a szürkésfehér színezet által. A fülfedő kicsi, lekerekített és befelé hajlik. A lábfej, a hosszúlábú denevérhez hasonlóan nagy. A sarkantyú a farokvitorla 2/3-ig nyúlik, míg az öregvitorla a lábfej tövénél tapad meg.

Hibernáló tavi denevér.

Elterjedés

Közép és Észak Európai elterjedésű faj, sok esetben szigetszerű populációkkal (pld. Németország és Hollandia területén). Romániában is megtalálható, azonban ritka faj.

Viselkedés és ökológia

Szülőkolóniái faodvakban, padlásokon, templomtornyokban találhatóak, a legtöbb esetben folyók, tavak mellett. Barlangokban és faodvakban hibernál. Hasonlóan a vízi és hosszúlábú denevérekhez, vadászterületei elsősorban vízhez kötöttek. Táplálékát szúnyogok, kérészek és tegzesek teszik ki. Középtávú vándorló (kb. 150 km). A legmagasabb feljegyzett életkor 20 év.

Veszélyeztető tényezők és védelmi lehetőségek

Populációi csökkenő tendenciát mutatnak. Nyugat Európai populációi (a szigetszerű elterjedés miatt) fokozottan veszélyeztetettek. Potenciális védelmi intézkedések lehetnek a szálláshelyként használt barlangok, faodvak és mesterséges szálláshelyek védelme, illetve a szálláshelyek és vadászterületek közötti konnektivitást biztosító elemek (pld. fasor) létrehozása.


Ajánlott irodalom:

Romániai tudományos munkák:

- Borda D. (2002): The distribution of bats in Romanian caves (I). Travaux de l'Institut de Spéologie "Émile Racovitza" , Bucureşti, XXXVII - XXXVIII (1998-1999): 223-230. [PDF]

- Borda D. (2002): Chiropterele. in: Racoviţă Gh., Moldovan O., Onac B. (ed.): Monografia carstului din Muntii Padurea Craiului, Studiu monografic. Presa Universitară, Cluj-Napoca, p. 172-182. [PDF]

- Chachula O., Valenciuc N., Done A. (2008): Contributions to the study of Chiroptera from Moldavia (Romania). Analele Ştiinţifice ale Universităţii "Al. I. Cuza" Iaşi, ser. Biologie animală, 54: 237-244. [PDF]

- Dobrosi D., Gulyás J. (1997): A bihari barlangok denevérei. Proceedings of the 1st Conference on Bat Conservation in Hungary, Magyar Denevérkutatók Baráti Köre, Budapest, p. 34-36. [PDF]

- Murariu D. (2002): Contributions to the knowledge of mammal fauna (Mammalia) from south west Romania. Travaux du Muséum National d'Histoire Naturelle "Grigore Antipa", XLIV: 431-441. [PDF]

- Murariu D., Decou V., Gheorghiu V. (2004): Bat specific structure over the year in the Gura Ponicovei Cave from South-Western Carpathians (Romania). Travaux du Museum National d'Histoire Naturelle "Grigore Antipa", XLVII: 315-323. [PDF]

- Nagy L.Z., Barti L., Dóczy A., Jére Cs., Postawa T., Szántó L., Szodoray-Parádi A., Szodoray-Parádi F. (2005): Survey of Romania's underground bat habitats Carpathian's underground bat habitats. Status and distribution of cave dwelling bats (2002-2004). Final report for the BP Conservation Programme. Survey of Southern and Western Carpathians underground bat habitats & Survey of Eastern Carpathians and Dobrogea underground bat habitats, Ed. Lizard, Cluj, pp. 44. [PDF]

- Szodoray-Parádi F. (1998): Denevér populációdinamikai vizsgálatok a Csarnóházi vizesbarlangban. Múzeumi Füzetek, Kolozsvár, 7: 103-109. [PDF]

- Topál Gy. (1954): A Kárpát-medence denevéreinek elterjedési adatai. A Magyar Nemzeti Múzeum Természettudományi Osztályának Évkönyve, Budapest, 46: 471-483. [PDF]


Nemzetközi tudományos munkák:

- Boonman A, Limpens H.J.G.A., Verboom B. (1995): The influence of landscape elements on the echolocation of the pond bat, Myotis dasycneme. Le Rhinolophe 11: 39-40.

- Dietz C., Helversen O., Nill D. (2007): Myotis dasycneme. Handbuch der Fledermäuse Europas und Nordwestafrikas. Kosmos Verlag, Stuttgart. Pp. 208-211.

- Roer H. (2001): Myotis dasycneme, Teichfledermaus. Pp. 303-319. In: Krapp F. (ed.): Handbuch der Säugetiere Europas. Band 4: Fledertiere. Teil I: Chiroptera I. Rhinolophidae, Vespertilionidae 1., Aula-Verlag, Wiebelsheim.

az adatbázis
» Románia denevér faunája
» Fajok
» Génuszok
» Családok
» Romániai denevér kutatók HAMAROSAN
» Cikkek
» Tudományos linkgyűjtemény

általános tudnivalók
» Az adatbázisról
» A denevérek rendje (Ordo Chiroptera)
» Denevérkutatás Romániában
» Fotógaléria
» Általános linkgyűjtemény
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2009
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék