Horgasszőrű denevér

A horgasszőrű denevér hátsó végtagja. A sarkantyú S alakban görbült (grafika: Moscu K.).

A horgasszőrű denevér FM típusú ultrahangja

[latin]  Myotis nattereri
[română]  liliacul lui Natterer
[english]  Natterer's bat
leíró, évszám  Kuhl 1817
család  Simaorrúdenevér-félék
génusz  Egérfülű denevérek
alkar [cm]  3.4 - 4.4
testtömeg [g]  7 - 10
ultrahang tartomány [kHz]  150-100, 20
ultrahang típus  frekvencia modulált (FM)
Földrajzi elterjedés  globális elterjedési térkép
IUCN globális státus  legkevésbé veszélyeztetett
globláis  stabil
nemzetközi védelme  Bern (App. II), Bonn (App. II)
EU Élőhely és Fajvédelmi direktíva (Ann. II. & IV.)
Romániai státusa  törvény által védett (90-10/05/2000)

A faj elterjedése Romániában irodalmi és recens adatok alapján.

Faji jellegzetességek

Közepes termetű Myotis faj, keskeny orral és relatív nagy fülekkel. hasi és háti bundaszínezete kontrasztos. A hasi oldal fehér, szürkésfehér bundája élesen elüt a hát szürkésbarna színezetétől. A fülfedő hosszú, keskeny. A fül hátulsó karéján 5-6 vízszintes redő található. A farokvitorla szegélyén találhatók a faj nevét adó horgas szőrök, mely valószínűleg a táplálékszerzésben játszik szerepet. A hátsó végtaghoz kapcsolódó sarkantyú S alakban görbült.

Hálózáskor fogott horgasszőrű denevér egyed (fotó: Barti L.).

Elterjedés

A Skandináv félsziget északi területein, illetve dél Olaszország néhány déli vidéke kivételével Európában mindenütt elterjedt. A faj Romániában is megtalálható, de ritka.

Viselkedés és ökológia

Szülőkolóniái legtöbbször idős, odvas fákban találhatóak, ezek egyedszáma ritkán haladja meg a pár tízet. A téli periódust barlangokban, sziklarepedésekben vészeli át, de hibernálhat faodvakban is. Vadászterületei lehetnek erdők, ligetek, de ugyanakkor nyíltabb területek, legelők is. A táplálékszerzésben (melyet főképp pókok, lepkék, szúnyogok) szerepet játszik a már említett farokvitorla és annak "horgas" széle. Helyhű faj, áltagos vándorlási táv kb. 40 km, de ismeretek 200 km feletti átrepülések is. A legmagasabb feljegyzett életkor meghaladja a 20 évet.

Veszélyeztető tényezők és védelmi lehetőségek

Populációi stabilnak tűnnek. Ennek ellenére az élőhelyek, idős erdők védelme elengedhetetlen, illetve az élőhely feldarabolódás megakadályozása.


Ajánlott irodalom:

Romániai tudományos munkák:

- Barti L. (1999): A torjai Büdöshegy természetes gázömléseinek denevér-áldozatai (1997-1999). Acta Siculica, Aluta XXIII, Acta Hargitensia VI., 1: 103-114.

- Barti L. (2002a): Denevérhibernálási adatok a sepsikőröspataki Ploti-barlangokból (1988-2000). Acta Siculica, Acta Hargitensia VIII, 2: 127-132.

- Barti L., Varga Á. (2004): A torjai Büdöshegy gázasbarlangjainak, mofettáinak denevéráldozatai (1999-2002). Acta Siculica, 2003(1): 65-73.

- Barti L., Varga Á. (2005): A torjai Büdöshegy gázasbarlangjainak, mofettáinak denevéráldozatai. Proceedings of the 2nd, 3rd. and 4th Conference of the Bat Conservation in Hungary, Magyar Denevérkutatók Baráti Köre, Budapest, p. 91-95.

- Barti L., Dóczy A., Jére Cs., Varga Á. (2006): Rezultatele recensământului de lilieci în locurile de hibernare subterane în Sud-estul Transilvaniei. First Conference on Bat Conservation in Romania, Book of abstracts, Ed. Romanian Bat Protection Association, p.13. [PDF]

- Barti L., Dóczy A., Jére Cs., Varga Á. (2007): Denevér-telelőhely ellenőrzések eredményei Délkelet-Erdélyben. Proceedings of the 5th Conference of the Bat Conservation in Hungary (Pécs, 3th to 4th of December 2005) and 6th Conference of the Bat Conservation in Hungary (Mártély, 12th to 14th of October 2007), Magyar Denevérkutatók Baráti Köre, Budapest, p. 51-62. [PDF]

- Barti L., Jére Cs., Dóczy A., Szodoray-Parádi F. (2007): A Vargyas-szoros recens és szubfosszilis denevérfaunája és faunisztikai adatbázisa a kezdetektől 2007 februárjáig. Acta Siculica, p. 153-178. [PDF]

- Bielz E.A. (1886): Über die in Siebenbürgen vorkommenden Fledermäuse. Verhandlung und Mittheilungen des siebenbürgischen Vereins für Naturwissenschaften, Sibiu, 36: 76-84. [PDF]

- Bielz E.A. (1888): Die Fauna der Wirbeltiere Siebenbürgens nach ihren gegenwärtigen und jetzigen Bestande. Verhandlung und Mittheilungen des siebenbürgischen Vereins für Naturwissenschaften, Sibiu, 38: 15-36. [PDF]

- Borda D. (2002): The distribution of bats in Romanian caves (I). Travaux de l'Institut de Spéologie "Émile Racovitza" , Bucureşti, XXXVII - XXXVIII (1998-1999): 223-230. [PDF]

- Chachula O., Valenciuc N., Done A. (2008): Contributions to the study of Chiroptera from Moldavia (Romania). Analele Ştiinţifice ale Universităţii "Al. I. Cuza" Iaşi, ser. Biologie animală, 54: 237-244. [PDF]

- Dobrosi D., Gulyás J. (1997): A bihari barlangok denevérei. Proceedings of the 1st Conference on Bat Conservation in Hungary, Magyar Denevérkutatók Baráti Köre, Budapest, p. 34-36. [PDF]

- Dóczy A., Barti L., Jére Cs. (2007): Adatok a gyergyótekerőpataki Súgó-barlang denevérfaunájáról. Acta Siculica, p. 149-152. [PDF]

- Ifrim I., Pocora V. (2006): Aspecte preliminare privind studiul chiropterelor din Pădurea Letea. First Conference on Bat Conservation in Romania. Book of Abstracts, Ed. Romanian Bat Protection Association, p. 6. [PDF]

- Ifrim I., Pocora V. (2007b): Preliminary aspects about the study of bats from Letea Forest - Danube Delta. Scientific Annals of the Danube Delta Institute, 13: 27-34. [PDF]

- Jére Cs., Dóczy A., Barti L. (2007): Results of research on the bat fauna of the Vârghiş Gorge (Eastern Carpathians, Romania). Travaux de l'Institut de Spéologie "Émile Racovitza", XLV-XLVI, p. 59-74. [PDF]

- Molnár L. (1983): A torjai Büdös hegy (Kovászna megye) mofettáinak madár és emlősáldozatai. Aluta, XIV-XV: 185-189.

- Murariu D. (2006): Mammal ecology and distribution from North Dobrogea (Romania). Travaux du Museum National d'Histoire Naturelle "Grigore Antipa", XLIX: 49: 387-399. [PDF]

- Nagy L.Z., Barti L., Dóczy A., Jére Cs., Postawa T., Szántó L., Szodoray-Parádi A., Szodoray-Parádi F. (2005): Survey of Romania's underground bat habitats Carpathian's underground bat habitats. Status and distribution of cave dwelling bats (2002-2004). Final report for the BP Conservation Programme. Survey of Southern and Western Carpathians underground bat habitats & Survey of Eastern Carpathians and Dobrogea underground bat habitats, Ed. Lizard, Cluj, pp. 44. [PDF]

- Szodoray-Parádi F., Szodoray-Parádi A. (2005): Results on the investigatin on bats fauna in Vânători Neamţ Natural Park and conservation status of the occurring bat species. Studies and research in Vânători Neamţ Natural Park, I: 93-98. [PDF]

- Topál Gy. (1954): A Kárpát-medence denevéreinek elterjedési adatai. A Magyar Nemzeti Múzeum Természettudományi Osztályának Évkönyve, Budapest, 46: 471-483. [PDF]


Nemzetközi tudományos munkák:

- Dietz C., Helversen O., Nill D. (2007): Handbuch der Fledermäuse Europas und Nordwestafrikas. Kosmos Verlag, Stuttgart. Pp. 236-241

Topál G. (2001): Myotis nattereri (Kuhl 1818) - Fransenfledermaus. Pp. 405-442. In: Krapp F. (ed.): Handbuch der Säugetiere Europas. Band 4: Fledertiere. Teil I: Chiroptera I. Rhinolophidae, Vespertilionidae 1. Aula-Verlag, Wiebelsheim.