nyomtat

megoszt

Útkeresés és integráció. Határon túli magyar érdekvédelmi szervezetek dokumentumai 1989-2000.
BÁRDI NÁNDOR, ÉGER GYÖRGY (szerk.)
ÚTKERESÉS ÉS INTEGRÁCIÓ

Útkeresés és integráció

Dokumentum-válogatásunk célja, hogy áttekintést adjon azokról az intézményesülési és programalkotó folyamatokról, amelyek az utóbbi évtizedben játszódtak le a közép-európai magyar nemzeti kisebbségek körében.

Ebben az átmeneti idõszakban az addigi nyelvi, kulturális közösségekbõl önálló politikai közösségek és intézményrendszerek alakultak ki. Az elsõ évek társadalmi mozgalmaiból olyan szervezetek illetve politikai pártok jöttek létre, amelyek egyszerre próbáltak eleget tenni érdekvédelmi és a kisebbségi társadalom intézményes szervezését érintõ feladatoknak.

A nemzetközi viszonyrendszer felõl nézve a magyar nemzeti kisebbségek az évtized elején még mint a térség instabilitásának lehetséges tényezõi, napjainkra viszont mint az euro-atlanti integráció és a társadalmi modernizáció megbízható támogatói jelentek meg.

A vizsgált idõszak az útkeresés és integráció korszakának tekinthetõ, mert a kisebbségi politizáló elitnek egyszerre kellett jövõképet teremteni saját kisebbségi társadalma számára; pozíciókat biztosítani a helyi, az országos és a nemzetközi politikában; valamint létre kellett hozni önszervezõdésének intézményes kereteit. A kialakult vitákban (részben ezek révén) az intézmények integrálták saját társadalmi bázisuk problémáit, stratégiáit. Ezzel, párhuzamosan beilleszkedtek a többségi politikai pártok viszonyrendszerébe, és intézményes kapcsolatokat építettek ki a magyarországi politikai rendszerrel is. Kötetünk e folyamatnak az alapdokumentumait adja közre. Munkánk során arra törekedtünk, hogy az utóbbi tíz évben kialakított kisebbségpolitikai jövõképeket és stratégiai megfontolásokat gyûjtsük egybe.

Válogatásunkban elsõsorban az érdekvédelmi szervezetek alapdokumentumai szerepelnek.1 A pártszerûen mûködõ intézmények mellett helyet kaptak az érdekvédelmi feladatokat ellátó önkormányzati, kulturális, oktatási szervezetek dokumentumai,2 illetve azok, amelyekben a magyar kisebbségi szervezetek a társszerzõk3, tükrözendõ a különbözõ etnikai-politikai szervezetek együttmûködési területeit.

A közreadott dokumentumok tartalmuk szerint a következõ kategóriákba sorolhatók: az intézményi kereteket meghatározó szabályzatok; programcélokat megfogalmazó szövegek; egy-egy kormányzati, kisebbségpolitikai intézkedés bírálata; és a kisebbségi kérdés kezelésére vonatkozó tervezetek.

A publikált anyaghoz a határon túli magyar pártok iratanyagát feltáró kutatási program révén4, és az egyes szervezetek hivatalos kiadványaiból jutottunk. Alapelvnek tekintettük, hogy csak a hivatalos fórumok dokumentumait adjuk közre.5 A kilencvenes években született magyar kisebbségi autonómia-koncepciókból és kisebbségi törvény tervezetekbõl is csak azokat közöljük, amelyeket valamely politikai szervezet is a magáénak tekintett. Az összes érdemi tervezetet Ríz Ádám gyûjtötte össze és készíti elõ publikálásra.6

A dokumentumválogatás illetve a kronológiák záró idõpontját az egyes országok viszonylatában fontos történéshez próbáltuk kötni. Ilyen a romániai és a szlovákiai magyarság esetében a magyar politikai pártokkal létrejött koalíciók kormányra kerülése, Jugoszláviában a Magyar Nemzeti Tanács megalakulása, Kárpátalján a KMKSZ elnökének a kijevi parlamentbe történt beválasztása. A többi terület esetében a Magyar Állandó Értekezlet létrejöttéig közöltünk dokumentumokat.

Eredeti terveink szerint a kötetben szerepeltek volna a szomszédos országok kisebbségpolitikai szempontból fontos törvényei, a témát érintõ kormányzati megnyilatkozások, illetve nemzetközi szerzõdések is.7 Ettõl azonban a terjedelmi korlátokon túl, több okból is eltekintettünk. Részben azért, mert a környezõ országok alkotmányait és az alapszerzõdéseket már publikálták magyar nyelven.8 De ennél fontosabb indokunk, hogy egy másik kutatási program keretében a szomszédos országok magyarságpolitikájára vonatkozó esettanulmányok íródnak, melyekhez dokumentumgyûjtemény is készül a további (innen kimaradó) anyagok felhasználásával.9

Dokumentumkötetünkben az anyagokat a mai magyar helyesírás szabályai szerint adjuk közre. A kiemeléseket igyekeztünk híven visszaadni, bár a különbözõ sajtópublikációk, politikai kiadványok és az eredeti dokumentumok e tekintetben variálódnak. A dokumentumokhoz a forrás lelõhelyének megadásán túl külön jegyzeteket nem készítettünk. Szándékaink szerint ezt pótolják az egyes kronológiák, amelyekkel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy elsõsorban a politikai életre koncentrálnak, tehát nem adnak teljes képet az adott ország magyar kisebbségtörténetérõl.

A kötetet záró bibliográfia az egyes szervezetek által kiadott periodikákat és az önálló kiadványokat tartalmazza. Részletes könyvészetet külön nem készítettünk, mert a TLA Közép-Európa Intézet internetrõl is elérhetõ katalógusa - a Pressdok és a Hundok adatbázisok- segítségével illetve a Dippold-Seewann bibliográfia révén bármikor létrehozhatók tematikus összeállítások.10

A határon túli magyar pártok 1989 utáni történetét külön kutatási programban dolgozta fel Bakk Miklós, Mirnics Károly és Gyurcsík Iván.11 A kisebbségpolitikai gondolkozásban komoly elõrelépést jelentett az autonómiatervek és kisebbségi törvénytervezetek kidolgozása. Ezeket Lõrincz Csaba és Ríz Ádám vetette össze.12 Ugyancsak összehasonlító áttekintést adott a szomszédos országok magyarságpolitikájáról — a már említett országtanulmányokon túl -Íjgyártó István.13 A különbözõ kisebbségi pártprogramokat és a magyarországi kisebbségpolitikai elképzeléseket Schlett István és Szarka László elemezte.14 Az egyes kisebbségi pártok stratégiájának alakulásával pedig Mátrai Júlia foglalkozott.15 A kötetünk bevezetõjeként készült tanulmány16 folyamatszerûségében próbálta megragadni az egyes kisebbségi politikai közösségek/elitek belsõ erõvonalait.

A kötet válogatásának és a kronológiák véleményezéséért a következõknek mondunk köszönetet: Angyal Béla, Dolník Erzsébet, Hamberger Judit, Brenzovics László, Gulácsy Géza, Fedinecz Csilla, Bodó Barna, Székely István, Mirnics Károly, Vékás János, Faragó Ferenc, Göncz László, Dippold Péter, Farkas Ágnes, Szabó Judit, Tabajdi Csaba, Vaszi Tibor.

Budapest, 1999. november

A szerkesztõk

1 Évekkel ezelõtt a Közép-Európa magyar kisebbségi intézményrendszer kataszterének összeállítása során oktatási, egyházi, gazdasági, kulturális, tömegkommunikációs, tudományos, civil társadalmi és az érdekvédelmi szervezeteket különböztettünk meg. 1993/94-ben a Bárdi Nándor és Dippold Péter által vezetett OKTK program révén TLA Közép-Európa Intézetében közel 6000 határon túli magyar intézményrõl gyûjtöttük adatbázisba a legfontosabb információkat, ami az intézet könyvtárában hozzáférhetõ.

2 Muravidéki Magyar Önkormányzat, pedagógus szövetségek, CSEMADOK, JMMT.

3 Nemzeti Megmentési Front Nyilatkozata, Független Magyar Kezdeményezés és a Nyilvánosság az Erõszak Ellen Mozgalom közös nyilatkozata, II. Felsõõri Nyilatkozat.

4 A program keretében az MKDM, az Együttélés, a KMKSZ, az RMDSZ, a VMDK iratanyagát, kiadványait, a kapcsolatos publikációkat tártuk fel és helyeztünk el ebbõl válogatást a TLA Közép-Európa Intézet könyvtárában (a továbbiakban: TLA KEI Kv).

5 Ez alól kivételt képeznek a VMDK zentai nagygyûlésén elhangzott felszólalások. Ezek közreadását a késõbbi szétfejlõdés szempontjából láttuk fontosnak. A magyarországi dokumentumok között szereplõ Entz Géza interjút az addig elvégzett munka hivatalos összefoglalásának tekintjük.

6 Ríz Ádám: Magyar autonómia koncepciók határokon innen és túl. Kézirat, TLA KEI Kv. 99/2801.

7 Az anyag megtalálható: TLA KEI Kv. 99/2899.

8 Kelet-Európa új alkotmányai. Szerk. Tóth Károly, Univ. Szegediensis, Szeged, 1996, 360 o.; Külpolitika és a Magyar Közlöny vonatkozó számai.

9 A magyar nemzeti kisebbségek Kelet-Közép-Európában c. kézikönyv számára készült tanulmányok: Takács Ferenc: Románia magyarságpolitikája 1989-1996; Hamberger Judit: Szlovákia magyarságpolitikája 1989-1997; Szilágyi Imre: Szlovénia magyarságpolitikája 1990-1999. FTP.TLA.HU/PUB/LIBRARY

10 Dippold Péter-Gerhard Seewann: Bibliographisches Handbuch der ethnischen Gruppen Südosteuropas 1-2. Oldenbourg, München, 1997, 1450 o.

11 A magyar nemzeti kisebbségek Kelet-Közép-Európában c. kézikönyv számára készült tanulmányok: Bakk Miklós: Az RMDSZ mint a romániai magyarság politikai önmeghatározási kísérlete 1989 után. Regio 1999. 2. sz. 81-116. o.; Mirnics Károly: A vajdasági magyarok politikai önszervezõdése és a magyar politikai pártok egymás közti harca a VMDK megalakulásától 1996-ig. Regio 1999. 2. sz. 117-156. o.; Gyurcsík Iván: A szlovákiai magyar pártok politikai céljai, stratégiái 1989-1998. Kézirat, 17 o., TLA KEI Kv. 97/1982.

12 Lõrincz Csaba: A magyar nemzeti kisebbségek autonómiaformái és koncepciói. Kézirat, 20 o., TLA KEI Kv. 97/1983. Ríz i. m.

13 Íjgyártó István: A szomszédos országok magyarságpolitikája. In: Közép-Európa az integráció küszöbén. Szerk. Kovács Éva, Zsinka László, TLA, Bp., 1997, 112-117. o.

14 Schlett István: Kisebbségnézõben. Kossuth, Bp., 1993, 269 o.; Szarka László: Variációk nemzetstratégiára. Debreceni Szemle 1998. 1. sz. 8-18. o.

15 Mátrai Júlianna: A kisebbségi magyar pártok politikai stratégiái Közép- és Kelet-Európában I. Fórum 1999. 2. sz. 15-40.

16 A tanulmány elõzõleg megjelent: Regio 1999. 2. sz. 157-190. o.