nyomtat

megoszt

A középkori Udvarhelyszék művészeti emlékei
DÁVID LÁSZLÓ

BÁGY

Vármaradvány

A falu felett emelkedő kopár hegytetőn, a Homoród völgyétől 350, Bágytól 200 méterrel fennebb, 856 m magasságban a XVII. században vár állott. Fekvését ma csak a terepfelszín kiemelkedő és bemélyedő alakjából sejthetjük a gyepszőnyeg alatt, formájáról Orbán Balázs leírása és megközelítő alaprajza pontosan tájékoztat. A sánccal körülvett külső vár ovális alakú, kelet felé elkeskenyedik és ötszögű bástyával végződik. Nyugati végén négyszögű kapubástya állott. A külső várhoz kapcsolódott dél felé közös fallal a négyszögű belső vár, sarkain kör alakú bástyákkal. Orbán a várat népvándorlás korinak tartja, állapotáról a XVIII. század végi pusztulása kapcsán így ír: „A kincsszomj által megkezdett rombolást tovább folytatta a vandalismus, mert a múlt század évtizedében az ábránfalvi Ugronok lerombolták a vár magasan állott falait, s annak elhordott anyagjával Ábránfalván udvarházat s más gazdasági épületeket emeltek; mit ők otthagytak, azt a falusiak hordották el. Ma e kimélytelen rombolás nyomában nem maradt egyéb, mint a falaknak földből alig kiemelkedő alaprakata és a sáncok bemélyülései.” (Orbán I. 173—174.)

A vár építéséről Kelemen Lajos közölt egy oklevelet, amit Apafi Mihály 1663. június 5-én adott ki Radnóton: „Udvarhely Széken Bagj,

51. A bágyi vár alaprajza (Orbán Balázs után)

Ege, Dalija, Lokod, Patakfalva és Reczenied nevű falukbeli szegény egyházi nemes emberek találának meg minket alázatos könyörgések által, hogy ennek előtte való időkben kezdvén épiteni Bagj nevű hegyen egy kastélyt, melyet már jobb részént véghez is vittek volna, ugy annyéra, hogy — kitől Isten oltalmazzon — ha kivántatnék, cselédeket is belé költöztetnék; de mivel azon falukból mind inkább hadban szolgálók s cselédek az vigyázásra alkalmatlanok volnának, méltóztatnánk annak idejében azon kastélyban cselédek vigyázására hatot, az kiket akarnának magok választani, honn hagyni. Kiknek alázatos könyörgésekre kegyelmes tekintetünk lévén, megengedtük.” (Kelemen Lajos: A bágyi vár. 33—36.)

Kelemen három megállapítását kell még ehhez hozzátennünk. A vár az 1658—1661 közötti török—tatár hadak dúlása s e vidék elpusztítása után keletkezhetett, „az építés kezdetét 1661-re, vagy 1662-re tehetjük”. Kialakulására nyilván hatással volt a szomszédos homoródszentmártoni templomkastély kiépítése. Mint ott, úgy itt is „a vár hat bástyája valószínűleg egy-egy külön falu építése és menedékhelye volt”. Valószínű, hogy az építésnek előzménye is volt: „Fekvésénél fogva kétségtelenül már e vidék legelső emberi megtelepedésétől védhető menedékhelyül kínálkozott” (Kelemen uo.). A várépítésre társult hat falu közül Dálya, Bágy, Patakfalva középkori és alkalmas fekvésű templomai köré is lehetett volna erősséget emelni. Talán azért esett a választás a bágyi hegyre, mert ott korábbi építmények maradványai ezt indokolták.

Református templom

A falu alsó szélén, egy dombhajlat peremén áll Bágy középkori eredetű, részben kőfallal kerített, keletelt temploma. Nyugati nézetét az 1804-ben épített óraíves párkányú, gúlasisakos torony uralja, keletről nézve az épület gótikus jellege szembeötlő. A torony építésével a hajó nyugati végét átalakították. A hajó déli falát eredetileg három tám erősítette, ahol a nyugat felőli volt, ott ma a ferde lábazat megszakad; mellette félköríves ablak nyílik. A másik két támpillért a későbbi portikus építésével annak falába foglalták, ebből nyílik az átalakított déli bejárat. A portikustól keletre csúcsíves ablaknyílást találunk. A hajó északi oldalát két tám erősíti, ezek kettős tagolásúak, vízvetőjükön vályúzat alatt pálcatag húzódik. A szentély felőli falmezőben egy kis ablakocska a szószék számára szolgáltat világosságot.

52. A templom déli homlokzata és alaprajza

A nyolcszög öt oldalával záródó szentélyt nyolc támpillér öleli körül, mindenik gótikus kiképzésű. Kettő a csak néhány cm-rel keskenyebb szentély hajdani diadalívének vonalában a hajó fala mellett áll. A déli oldal második falmezőjében csúcsíves ablak nyílik, a délkeleti falon egy ugyanilyen, de vakablakká alakított csúcsíves ablak látszik. Az északi falhoz hajdan sekrestye csatlakozott, nyomai főként az itteni támoknak a többiektől eltérő alakításából láthatóak. A hajót és szentélyt ferde kőlábazat futja körül.

A torony déli oldalánál falépcső vezet a karzatra, a lépcső egy 80 cm hosszú, profilált kődarabon nyugszik, mely egy késő gótikus ajtó

53. Gótikus ablak a szentélyből (a) és a hajóból (b)

54. Támpillér vízvetője

keret szárköve volt, vályúzatok közé fogott körte- és pálcatag profillal. Eredetileg a nyugati vagy déli bejárat kerete lehetett. Hasonlóan tagolt szemöldökgyámos keretek Agyagfalváról és Farcádról ismeretesek.

A templom belsejét átépítették. A síkmennyezetet tartó falakat lizénák tagolják és vonóvasak erősítik. A hajó nyugati felében fakarzat áll, az északi oldalon szószék, koronáján ez a felirat olvasható: 1832. ISTEN HÁZA SZERETETE — ÉS SZENT NEVE TISZTELETE — GERIEDEZETT A SZIVEKBEN — BÁGYI KERESZTYÉN HIVEKBEN — MIDŐN EZEN KORONÁNAK — HOGY LEGYEN ISTEN HÁZÁNAK — ÉKESSÉGE, LÉTELT ADTAK — VI. DE. — S EBBEN IS HIVEK MARADTAK.

A szentélyben két gótikus faragványt a helyén találunk. Az északkeleti falban egy csúcsíves keretbe foglalt szamárhátíves szentségtartó fülke, az északi falban pedig a befalazott sekrestyeajtó szemöldökgyámos kerete látható. Elhelyezkedésük mutatja, hogy a szentély padlószintjét később megemelték. A szentélyzáródásban fából épített orgonakarzat áll, rajta kis orgonával.

55. Szentségtartó fülke (a), sekrestyeajtó (b), kapubéllet-töredék metszete (c)

A toronyban két harang van, a nagyobbik felirat nélküli, 1920-ból való, a kisebbik feliratos: ÖNTETTE A BÁGYI EV. REF. EKLÉSIA 1887 BE SEGESVÁRI MANCHEN MIHÁLY ÁT.

Gótikus kehely. Az egyház tulajdonában van egy megkopott aranyozású ezüstkehely, lapított gömb alakú nodusza hat-hat domborított levéllel és hat négykaréjos rozettával van díszítve. Hatkaréjos talpát áttört, kúszóindás sáv díszíti. Ötvösjegye, felirata nincs, a XVI. század elején készülhetett.

Bágy kisméretű gótikus temploma a XV—XVI. század fordulója táján épülhetett, a ma feltalálható részletformák egységes építésre vallanak. A támpillérsor esetleg a belső tér boltozott voltára utal, de erre egyéb bizonyítékunk nincs. A támok vízvetőihez hasonló a felsőboldogfalvi szentély és a homoródszentmártoni torony támjain is megtalálható; mivel vidékünkön ezektől eltérő vízvetők fordulnak elő, a közelség és a rokon formák a bágyi és a szentmártoni építés között összefüggést feltételeznek. A hajót és szentélyt diadalív választotta el, a belső faltagolásban ezt ma kettős lizénák alkalmazása idézi. Sekrestyeajtójának kis csonkulása talán arra mutat, hogy szemöldökkövét eredetileg térbe csüngő liliom faragványa díszítette. A késő gótika korában kedvelt szamárhátíves szentségtartót itt is megtaláljuk. A falu számára a templom építése esetleg egyházi önállósulását is jelentette.

A templom már készen állott, amikor Bágy neve először feltűnik okleveleinkben. 1566-ban a faluban öt lófőt tartanak számon (SzOkl II. 196.). A következő évben 20 kaput tüntetnek fel a szabad székely porták adózásához (SzOkl II. 204.). 1576-ban a fejedelem 22, Komis Mihály két jobbágyporta után adózik innen (SzOkl IV. 37.).

A templom további történetét és az építéseket csak a XVII—XVIII. század fordulójától tudjuk követni. Ennél valamivel korábbról való az a vizitációs leltár, amely „a Templumhoz tartozó földek” és „az Ur Asztalához tartozó eszközök” felsorolását is tartalmazza, közöttük „Egy Ezüst Pohar, az gondja [!] Arannias. [...] Az Bagy Toronyban ket harangok.” (Liber Eccl. Udv. 1644, 119.) Az úrasztali felszerelést 1715-ben ismét leltárba vették, de „minthogy a fellyebb való Sacramentumi eszközök közül némellyek a sok revolutiók miatt el vesztenek, in Anno 1725 Die 25 Februariy” új leltárt készítettek, amelyben a gótikus kehely is szerepel (Liber Eccl. 1715. 19.).

Egy dátum nélküli határozatot ismerünk Nánási Mihály 1696—1706 közötti esperessége idejéből, mely a templomi ülésrendet szabja meg és egy érdekes összefüggésre világít rá: a templomi ülőhelyek jogát a gazdagabbak a vagyonuk mértékéhez kívántak kötni, mert ehhez volt kötve a templom körüli kerítés fenntartásának kötelessége is. „Visytatio lévén Bágyban Nanasy Mihály Senjorságában, az Templomban Déllyesti harangozáskor be menvén, találtunk az Székek dolgában igen nehéz akadályokat és bajoskodásokat, mellyeket, az Ur Istennek áldott Sz. lelke velünk levén, így igazítottunk el: Az Dellre fekvő ajtaján az Templomnak be menvén, jobb kéz felől rendeltük, hogy az két rend Székekk helyette ez után három rend Szék legyen [...] és a Praedikálló Szék előtt levő egy üres Szék helly legyenek az három Szék hellyet kivánó embereké.” (Liber Eccl. Udv. 1644. 171.) Az 1721. március 30-án ugyancsak erről szóló határozat szerint: „[...] kiki a mennyi kertet csi

nál a Parochia és Schola ház körül jószág után, annyi széket akart birni a Templomban is, szoross és kicsiny lévén penig a Templom, annyi Szék ki nem telik, a mennyi darabokba a kerteket osztották, innen vagyon, hogy némellyk nincsen egy ülés hellyek is a Templomban. Tetszett azért a Sz. Vizitationak, hogy a Sz. Egyházbirája és a hét Hütesek a Templombéli székeket ujabb és szorosabb rendben és egy folyásban csináltassák, mivel az sok dirib darab szék több helyet foglal el, és tizedekre osszák az ülés hellyeket.” Az új rendet elfogadni nem akarók 1 forintig megbüntethetők, „melly büntetés fordittassék Templom szükségére” (Liber Eccl. 1715. 227.). Tudomásunk szerint az egyházmegyében először itt került sor szabályos padsorok kialakítására.

Az évenkénti megyebírói számadásokból tudomást szerezhetünk a templomjavításokról. „Mindenféle pénzbeli perceptuma [...] ab Ao. 1777 [...] ad 1782 [...] azon üdő alatt sok féle szükségeire az Ekklésiának, kivált a Templom renovációjára s orgonára igen sok volt, amelyet a Presbiterium is számba vett.” A kiadás összege 527 forint 4 dénár. Tíz év múlva „Zólya János 1792-be az Ekkl. tornya épitésire kéregetni kiküldetvén”, megkezdődik a mai torony építése, az 1804. évi bevételekből 831 forint 48 dénár „templom renovációjára és új torony épittésire” fordíttatott. (Liber Ecclesiae Refor. Bagyensis 1742. EgyhLvt. Az adatok az 1780-as és 1800-as vizitációs jegyzőkönyvekben is szerepelnek.)

A templom mai belső formájának kialakítása egyrészt az 1792—1804. évi munkálataihoz, másrészt az 1891-ben történt javításhoz kapcsolódik, ekkor erősítették meg vonóvasakkal a falakat (PüspJel 1892). 1902-ben 1728 korona költséggel végeztek templomjavítást (uo. 1903).

Irodalom

Vármaradvány. Kővári 1852. 47. — Orbán I. 172—177. — Jakab 1901. 145. — Gerecze II. 941. — Kelemen Lajos: A bágyi vár. Székelység 1940, 33—36. sz. — Ferenczi 1972. 2.

Ref. templom. Sándor 1858/1942. I. 30. Orbán I. 172. — Kováts 1942. II. 707. — Juhász 1947. 42, 74. — Vătăşianu 1959. 554. — Dávid 1963. 41—42.