HOMORÓDKARÁCSONYFALVA

Unitárius templom

A Kishomoród völgyébe települt falu közepén, az országúttól keletre, egy kiemelkedő dombon áll a védőfallal körülvett, keletelt templom, hangsúlyosan érvényesülő hármas tagolással: magas, gúlasisakos tornya mögött meredek fedelű hajó emelkedik, keleti falához alacsony, félköríves szentély tapad. A templomot körülfogó kőkerítésen nyugaton és délkeleten nyílik egy-egy portikussal védett bejárat; a barokk homlokzatú nyugatitól fedett folyosó vezet a toronyalj bejáratáig.

A torony alsó kétharmada gótikus, utolsó szintje későbbi építés eredménye. Nyugati sarkain átlós elhelyezésű, lépcsősen osztott támpillérek állnak. Közöttük a torony szemöldökgyámos kapuzata nyílik, a kőbélletes ajtókeret profilját vályúzatok közé fogott körtetag alkotja;

145. A templom alaprajza

146. A torony kapuja az 1496-os évszámmal

szemöldökén plasztikus, arab számjegyekkel írott 1496-os évszám, valamint az Agnus Deit ábrázoló kőkeretbe foglalt dombormű látható. A toronyaljból a hajó nyugati félköríves kapuzatához patkóivű nyílás vezet. Az első és második szintről rézsűsen szűkülő lőrésablakok nyílnak három irányba. A felső északi ablaknyílás belső szemöldökköve hengertagos faragású, rajta két sorban vésett rovásírásos szöveg látható, melynek helyes olvasata még nem tisztázott. A hengertaggal profilált kő itt másodlagos elhelyezésű, a román kori építésből származó faragvány, rovásírásos felirata ide helyezése előtt, a torony építésekor készülhetett. A feliratot 1944-ben fedezte fel Szőke István, az első közlések az ő másolatát vették alapul. A torony legfelső, óraíves párkányos és lizénákkal szegett szintje múlt századi ráépítés.

A hajó nyugati falát a toronytest teljesen takarja, csak az átlós támokkal erősített falsarkok vannak szabadon. Az északi tám felső vízvetője alá — valószínűen másodlagos elhelyezésben — sajátos félkörívekből formált díszű faragott kőhasáb van beépítve. A hajónak a toronytérből nyíló nyugati bejárata félköríves, bélletét a központi vaskos körtetagot kísérő vályúzatokból és pálcatagokból alakították; egyik oldalt a külső pálcatag párnatagot utánzó bázisról indul, sajnos a kőnek ez a része mállott. A hajó déli falát támpillérek tagozzák, közöttük mély rézsűs, keskeny, félköríves ablaknyílások láthatók, élükön kőszegéllyel.

147. A hajó nyugati kapuja

148. Déli kapu és metszete

A déli fal középtengelyében nyílik a portikussal védett csúcsíves déli kapuzat, bélletét sarkantyútaggal kísért, valamint rézsűre helyezett hengertagok alkotják. A hajó keleti falsarkainál egy-egy támpillér áll, a déli oldalon a keleti fal vonalában, az északi tám a szentélyfalnak támaszkodva áll, ezen nemrég 1646-os és 1649-es évszám bukkant elő. A magas, háromszögű oromzatú keleti falhoz alacsony szentélyzáródás tapad. A hajó északi falát két támpillér erősíti, a közéjük fogott, középső falszakaszban múlt századi, széles ablaknyílás látható. A hajót középkori rendszerű, magas nyeregtető borítja.

A félköríves záródású szentélyt délkelet felé néző keskeny, félköríves ablaknyílás tagolja, melynek belső kőkerete csúcsíves. Egy ugyanilyen ablakot a keleti oldalon befalaztak. Az északi oldalon elfalazott sekrestyeajtó mutatkozik.

A templom belsejében a hajó északi falánál kétharmad magasságban párkányszerű elkeskenyedés mutatkozik, sejtetve az eredeti belső magasságot, bár boltozat nyomai nem látszanak. Most festett kazettás mennyezet fedi, mely 8X12 táblából áll és a XVIII. század első felé-

149. Ívsoros faragvány a támpilléren

150. Hengertagos kőfaragvány, a rovásírásos kő profilja (Ferenczi Géza után)

ben készült. Három feliratos kockáján az írás nagyon megkopott, a kibetűzhető részek alapján mindhárom hitvallási szöveget örökített meg. Az elsőn az évszám kezdete látszik: ANNO 1 7 3 ... (?) A másodikon ennyi olvasható: EGY AZ ISTEN EGY A KÖZBEN[JÁRÓ] ISTEN KÖZÖTT ÉS EMBEREK KÖZÖTT AZ EMBER CHRISTUS JESUS... A kazettákon, amelyek hármanként nagyjából azonosak, két mintatípus figyelhető meg. Az évszámot Kelemen Lajos 1701-nek olvasta (Kelemen 1977. 104, 235.). A hajó nyugati és déli falánál eredetileg virágmintás mellvéddel festett, ma szürkére mázolt karzat húzódik, mely felirata szerint 1855-ben ISTEN SEGEDELMÉVEL KÉSZÜLT DEMJÉN LÁSZLÓ MEGYEBIRÓSÁGÁBAN GÁBOS MIHÁLJ ÉS BARABÁS MOSES AJÁNDÉKMUNKA TÉTELEKKEL. Az adományozás feliratát bibliai idézetek egészítik ki. A hajót félkörívű diadalív választja el az alacsonyabb szentélytől. Vállköve alatt ívsoros dísz. A diadalív nyílása felett kör alakú mezőben az I. Kor. VIII. 6—7. bibliai idézete után ez olvasható: RENOVATUM ANNO 1790. A diadalív evangéliumi oldalához tapad a szószék, koronája 1798-as évszámot visel. Ugyanebből az évből való az Úrasztala: KARÁCSONYFALVI DEMJÉN JÓZSEF ÚR ÉS VERES ANNA ASSZONY KÉSZITTETTE 1798.

A félköríves záródású szentélyt negyedgömb-boltozat fedi. A délkeleti, mély rézsűs ablak alatt egyszerű kis szentségtartó fülke van. Orbán Balázs közlése szerint: „Kívül, a leomladozó vakolat alól régi fresco festvények nyomai tünedeznek elő.” (Orbán I. 183.) Az 1973-as javítás alkalmával belül, a hajó északi falán is megfigyelhetők voltak lappangó falképek.

A templom a középkor óta nem sokat változott. Első írásos említését az 1715-ös Udvarhelyköri Conscriptióban találjuk: a vizitáció feljegyezte, hogy temploma kőből való, cseréppel fedve, tornya kőből való, zsindelyes fedéssel (Kelemen 1922. 168.). Részletes leírása az 1789. április 17-én kelt egyházvizsgálati jegyzőkönyvben maradt fenn: „Mely Funduson vagyon az Ecclanak Deszka fedél alatt lévő kő keritéssel körül vétetett, első részében cseréppel, hátulsóban Sendellyel fedett kő Temploma és ennek végibe ugyan Sendellyel fedett szép kő tornya. A középbe lévő Templomat pedig 12 kő lábok erősittik és nyoltz ablakok, mellyek világosittyák, ezeknek hata fa foglalásu üveg ablakokkal provise, ketteje pedig pusztán lévén [...] déli ajtó előtt zsendelyes fedésü fatornátz, az ajtón 1752 D. 5. FEBR. [...] A Templomnak Arcussal meg különböztetett két részei lévén, ezeknek egyike ugy mint a hátulsó Sima Bolt hajtásos az első pedig Mennyezetes, mellynek végén keresztül egy jó tágos Festékes Kar is vagyon. Az Arcusnak északi lábánál kőből való Prédikálló Szék, felette Gombas Kárpit, előtte zöld festékes Pulpitus cum inscriptione ANNO 1716.” (UnitPüspVizit. 1788. 461—462.) A leltárban szerepel még két festett láda 1702-es és 1712-es évszámmal, egy nagyobb harang, helytelenül feljegyzett évszámmal, ezt 1117-nek jegyezték be, úgy, hogy a második számjegyen a kéziratban javítás látszik (esetleg 1517 a helyes dátum). A kisebbik harang felirata: JESUS NAZARENUS REX JUDEORUM 1545. (Uo. 469.) A mai állapothoz képest feltűnő a 8 ablak és 12 támpillér említése, eredeti elhelyezésüket csak falkutatással lehetne tisztázni.

Homoródkarácsonyfalva temploma a román kor egyszerű alaprajzi típusát mutatja: téglalap alakú hajó, keskenyebb félköríves szentély. Ezt a XIII. században vidékünkön általános megoldást közelebbről is meghatározhatjuk az ajtók és ablakok formái alapján. Mivel mind a nyílásformákban, mind azok profilozásában a csúcsíves forma és a gótikus tagozás is megjelenik a két kapuzaton, a román stílus elemeivel keverten, a templom építése a XIII. század második felére, az átmenet korára tehető. Talán ugyanebből az építésből való az északi támpillérbe elhelyezett díszített faragvány és a torony lőrésablakának szemöldökköve. Az előzményekre nézve csak gyenge támpontunk, hogy az alapfalakat még feltáratlan sírokra építették (Ferenczi 1978, 949.).

A karácsonyfalvi templom az egyetlen Udvarhelyszéken, melynek késő román kori szentélye épen fennmaradt. Ez kivételes jelentőségű vidékünkön, ahol az ugyanígy átmeneti jegyeket mutató hajók mellett a szentélyeket a gótika korában újjáépítették. E templom példa arra, hogy a nyíláskereteken jelentkező átmeneti elemek román stílusú alaprajzi és szerkezeti rendbe illeszkednek. A két kapuzattal majdnem azonos megoldásúak Oklánd és Rugonfalva kettős hengerrel tagozott félköríves kapui. Amikor a plébániát a pápai tizedjegyzékbe feljegyezték, temploma már néhány évtizede állott. Az 1333. évi rovatban: „Item sacerdos de villa Karachni solvit III. banales.” (MonVat I. 115.) 1334ben: „Item Johannes sacerdos de villa Karasun solvit II. banales antiquos.” (Uo. 133.)

A késő gótika nagy építő lendülete Karácsonyfalva templomát is érintette. Az építkezést és idejét a torony ajtajának 1496-os évszáma rögzíti. A román kori templomot nyugati homlokzati toronnyal bővítik, mely külön testként tapad a hajó falához. Ekkor épültek a hajó falaihoz járuló támpillérek, s ekkor kerül sor a falak magasítására is.

A templomot a XVII—XVIII. században többször is renoválták; az 1646-os évszám javítást is jelölhet. E javítások egyike alkalmával készült a hajó mennyezete is. Az 1790-es megújításról a diadalív felirata emlékezik meg; utána a berendezést gazdagították. Karzat már 1789-ben is volt a hajóban, ezt bővítették 1855-ben.

Ami a falura vonatkozó középkori történelmi adatokat illeti, az építkezés előtti időben, 1453-ban, illetve 1461-ben a források egy Karácsonyfalváról való jogtudó családot emlegetnek (SzOkl VIII. 82.; SzOkl I. 188.); „Gregorius filius Stephani de Karacsonfalva iuratus assessor sedis Vdvarhel”, aki az 1462. december 15-én Udvarhelyen tárgyalt Pálfalva—Firtosváralja határperben ügyvédkedik (SzOkl VIII. 98.). Az 1566-os lófő-összeírásban ismét feltűnik egy tanult személy: „Gieorgij deak wijce Judex” (SzOkl II. 197.). A XVI. században népes falu társadalmi képe így mutatkozik adatainkban: 1567-ben 30 kaput jegyeznek mint szabad portát (SzOkl II. 218.), 1576-ban 57 jobbágyportát írnak össze az ötvendénáros adó kivetéséhez, ezek nagy része fejedelmi jobbágy (SzOkl IV. 37.).

A XVIII. században emberéletet is követelő birtoklási harc tört ki a templomért a század első felében itt kápolnát építő katolikusok és a reformáció előtti templomot használó unitáriusok között. A régi templomot maguknak visszavenni akaró katolikusokat az unitáriusok fegyveres harcban verték vissza 1768-ban. A vitát eldöntő kormányszéki rendelet szerint a templom a többségben levő unitáriusoké maradt, a katolikusok részére közös erőből kellett új templomot építeni. Hogy az utóbbi rendeletet hogyan hajtották végre, nem tudjuk, a mai katolikus templom 1783-ból való (Schem 1882. 181.; Orbán I. 184.).

Irodalom

Sándor 1858/1942. II. 30—31. — Orbán I. 183—184. — Schem 1882. 181. — Jakab 1901. 336, 340. — Gerecze II. 945. — Malonyay II. 67. — Kelemen 1922. 168. — Kereszturi 1939. 115. — Balogh 1940¹. 536. — Voit 1942. 129, 135. — Entz 1943¹. 220, 222, 223, 226. — Kelemen 1947/1977. 104. 235. — Németh Gyula: A székely írás egy új emléke: a homoródkarácsonyfalvi felirat. MNy 1945. 15—16. — Juhász 1947. 11. — Vătăşianu 1959. 84, 555. — Csallány 1963. 39, 41—51. — Entz 1968. 44, 141. — Négyszáz év (képtáblákon). — Tombor 1968. 145. — Dávid 1969². 543, 545. — Bodor—Csallány 1970. 607. — Greceanu 1970. 280—281. — Hargita megye 1973. 109. — Dávid 1975. 873. — Ferenczi 1978. 945. — Ferenczi—Ferenczi 1979. 18—22, 214.