nyomtat

megoszt

A középkori Udvarhelyszék művészeti emlékei
DÁVID LÁSZLÓ

VÁGÁS

Gótikus szentségtartó fülke és középkori harang

a római katolikus templomban

Ahol Vágás és Székelydobó faluk széle összeér, ott áll az 1843—1851 között épült római katolikus templom. Ugyanazon a helyen állt az ezt megelőző templom is, melyet 1630-ban a Brandenburgi Katalin által kiküldött bizottság — Vágás, Dobó, Béta lakónak többségét katolikus val

342. Szentségtartó fülke

lásúnak találván — a hozzá tartozó javakkal együtt a katolikusok használatára rendel (Schem 1882. 193.; Orbán I. 34.). Egyik vizitációs feljegyzés egy 1784-ben történt templomépítésről is megemlékezik (Schem 1882, 193.), valamint arról, hogy a régi templom elpusztult állapota miatt volt szükség 1843-ban új templom építésére.

A múlt századi építők a mai templom szentélyének keleti falában helyezték el a régi templom szépen faragott szentségtartó fülkéjét. Az egyetlen kőtömbből kialakított fülke csúcsíves nyílását szegő tagozatok liliomban végződnek, két oldalán fordított elhelyezésben ismét egy-egy liliom van. A hajlékony vonalú liliomoktól szabadon hagyott felületet a népi fafaragásból ismert metszett díszítőmotívumok töltik ki: körbe írt rozetták és négyszögbe írt négyágú csillagok; a csillagmotívum a keretdísz alsó sarkain is megjelenik. Ismeretlen mesterét közvetlenül ihlette meg a népművészet, annak elemeit természetességgel iktatta be a gótika formavilágába. Készítésének kora a XV. század.

A templom Orbán Balázs által számba vett középkori harangja elhasadva, használaton kívül, de megvan. Felső részét négy medalion díszíti. Az első négyzetes dombormű témája a Kálvária; a háromalakos kompozíciót kétoldalt indadíszes keret határolja. A második kör alakú és egy olvasó szentet ábrázol (talán Hieronimus egyházatyát). A harmadikon trónuson ülő királyt láthatunk. A negyedik medalion írópultra hajló, könyvmásoló szentet ábrázol. A három köralakú dombormű ábrázolása teljesen megegyező a székelykeresztúri római katolikus templom medalionos harangjának három ábrázolásával, a Kálvária jelenete viszont az Orbán Balázs által képen is bemutatott elpusztult tarcsafalvi harangon volt látható. A királyalakos ábrázolások alapján Orbán Balázs a XIV. század közepére helyezte a medálba fogott domborműves harangok készítési idejét. Véleményünk szerint a medalionok alkalmazása tovább is tarthatott, mint a királyalakos pénzérmék forgalma.

A pápai tizedjegyzékben a tizedet fizető plébániát nem Vágáshoz, hanem Dobóhoz írták fel: 1333-ban Andreas de Dobov 3, 1334-ben 4 dénárt fizet. Ez utóbbi évben Johannes Sacerdos de villa Voygias is szerepel 1 régi dénárral (MonVat I. 115, 132, 133.). Mindez a Vágás és Dobó között álló templom korai létét igazolja.

Irodalom

Orbán I. 34. — Schem 1882. 193. — Juhász 1947. 11, 96. — Makkai 1954. 552.