h) A kisebbségek kulturális szabadsága

A kisebbségi kultúra védelme a kisebbségi nyelv védelméhez hasonlóan, ugyancsak a kisebbségek fennmaradását törekszik biztosítani. A kisebbségi szerződés külön rendelkezést a kisebbségek kulturális szabadsága tekintetében nem tartalmaz, ez azonban, az emberi jogok egyenlőségéből következik, amelyet  — amint láttuk  — az alkotmánytörvények is biztosítanak.¹ A tanszabadsággal és a szabad nyelvhasználattal kapcsolatosan már előadottak mellett a kisebbségek kulturális szabadságát az alábbi törvényi rendelkezések korlátozták.

1. a) Az 1926. március 21-i 67. sz. Hiv. Lapban megjelent színházi törvény szerint (lege pentru organizarea şi administrarea teatrelor naţionale şi particulare) a nemzeti színházak színterén kizárólag román nyelven lehet előadni.² A törvénynek az egyenlő közteherviselés elvét sértő rendelkezéseivel máshelyt foglalkozom,³ ebből kitűnik, hogy a törvény kizárólag a román kultúra szolgálatában álló színjátszásnak ad adókedvezményeket.

b) Az előbbi törvénynek a nemzeti színházakra vonatkozó rendelkezéseit hatályon kívül helyező⁴ s az 1930. július 10-i 51. sz. Hiv. Lapban megjelent színházi törvény (lege pentru organizarea pe baze autonome a teatrelor naţionale şi operelor române) már sokkal erőteljesebben kifejezésre juttatja a román színjátszás érdekeit. Minthogy a törvény az előző törvénynek a magánszínházakra vonatkozó rendelkezéseit hatályban hagyja, a kisebbségi színjátszás hátrányosabb helyzete ezáltal sokkal szembetűnőbb lett. A törvény szerint a nemzeti színházak a román nyelv és zene művelését hívatottak szolgálni.⁵ Azokat az épületeket, amelyekben a nemzeti színházak és operák működnek, amennyiben ezek községek vagy városok tulajdonát képezik, kötelesek az illető községek vagy városok az épületekben levő összes felszereléssel stb. együtt a nemzeti színházak kizárólagos használatába ingyenesen átengedni.⁶ A nemzeti színházak játékszínterén kizárólag román nyelven lehet előadni.⁷

c) Az 1937. március 20-i 66. sz. Hiv. Lapban megjelent s a nemzeti színházak, operák és látványosságok szervezéséről szóló törvény (lege pentru organizarea Teatrelor naţionale, operelor române şi a spectacolelor) az előző törvényi rendelkezéseket hatályon kívül helyezi.⁸ Ennek a törvénynek a színjátszás céljára,⁹ nyelvére,¹⁰ a színjátszás anyagi megsegítésére¹¹ vonatkozó rendelkezései az előbbi törvényekkel azonosuk, azzal a különbséggel, hogy ez a törvény egészen kivételes esetekben a minisztérium jóváhagyásával idegen állami színházak részére idegennyelvű előadások tartását megengedi.¹² A törvénynek az egyenlő közteherviselés elvét sértő rendelkezéseivel máshelyt foglalkozom.¹³

2.   Az 1936. április 30-i 99. sz. Hiv. Lapban megjelent s a mozgófényképek ellenőrzéséről és cenzúrájáról szóló belügyminiszteri rendelet (regulamentul pentru controlul şi cenzura filmelor cinematografice) szerint a filmeken, valamint a reklámképeken szereplő szöveg kizárólag román lehet,¹⁴ a román területeken vetített hangosfilmek csak egyetemes kultúrnyelvű filmek lehetnek.¹⁵ Minthogy a minisztérium nem tekintette egyetemes kultúrnyelvnek pl. a magyar nyelvű filmeket, ilyen hangosfilmek vetítése Romániában tiltva volt.

3.   A kisebbségek kulturális szabadságának megsértését jelentik a kisebbségi kulturális közületek megszüntetésére, illetve anyagi alapjaik elvételére tett törvényhozási és egyéb kormányintézkedések. A törvényhozási intézkedésekre a kisebbségek gazdasági szabadságával kapcsolatosan tértem ki,¹⁶ az egyes kormányintézkedések ismertetése tanulmányom tárgykörét meghaladja, ezek tekintetében a közönséges törvényhozás csak annyiban rendelkezett, hogy egyes ilyen tárgyú intézkedéseket  — az Erdélyi Múzeum Egyesület, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum és a marosvásárhelyi Teleki Könyvtár belső szervezeti ügyeibe való beavatkozásokat  — a kisebbségi statutum orvosolni ígérte.¹⁷ Az ígéret megtétele egymagában az ilyen tárgyú kormányintézkedések méltánytalan voltának beismerését jelenti, ebben a tárgyban azonban a kisebbségi statutum meghozatalát követőleg sem hozott a kormányzat a méltányos megoldás céljából egyetlen intézkedést sem.

¹  Ld. 83. lap II.

²   1926. márc. 21-i törvény 20. §: „Pe scena Teatrelor Naţionale nu se poate juca decât în limba română.”

³   Ld. 205. lap e) pont.

⁴   1930. júl. 10-i törvény 127. §.

⁵   Uo. 1. §.

⁶   Uo. 7. § III. bek.: „Comunele şi judeţele, proprietare de edificii, în cari funcţionează teatre naţionale sau opere române, sunt obligate să cedeze, în mod gratuit, regiilor autonome sau concesiunilor folosinţa exclusivă a acelor edificii, cum şi aceea a bunurilor mobile şi imobile prin destinaţie, aflătoare în ele.”

⁷  Uo. 64. §: „Pe scena teatrelor naţionale nu se poate juca, decât în limba română.”

⁸   1937. márc. 20-i törvény 174. §.

⁹   Uo. 19. §: „Teatrele Naţionale şi Operele Române au de scop cultivarea limbii şi muzicii româneşti ...”

¹⁰ Uo. 47. §: „Pe scena Teatrelor Naţionale nu se poate juca, decât în limba română.”

¹¹   Uo. 4. §.

¹²   Uo. 47. §: II. bek.: „In mod cu totul excepţional se pot admite să joace în limbi streine trupe oficiale ale teatrelor streine de Stat sau subvenţionate de Stat de reputaţiune consacrată şi numai cu aprobarea ministerului cultelor şi artelor.”

¹³   Ld. 207. lap j) pont.

¹⁴   Az 1930. ápr. 30-i Hiv. Lapban megjelent 971/1936. sz. b. ü. min. rendelet 47. §: „Controlul Comisiunii se întinde şi asupra tuturor textelor ce însoţesc filmul sau sunt împrimate pe el, precum şi asupra textelor şi imaginilor de reclamă.”

Uo. 48. §: „Toate textele scrise, enumerate mai sus, trebue să fie redactate în limba română ...” stb.

¹⁵ Uo. 49. §: „Limba vorbită în filmele sonore ce se reprezintă pe întreg teritoriul român, nu poate fi decât una din limbile de cultură universală...” stb.

¹⁶ Az agrárreformmal kapcsolatban ld. 151. skk.; a Csíki Magánjavakra vonatkozóan ld. 155. lap g) pont; az Ősmarosszéki Havas Alapra vonatkozóan ld. 161. lap b) pont; a Szász Egyetem és a Hét Bírák vagyonára vonatkozóan ld. 161. lap c) pont. stb.            

¹⁷ Az 1938. aug. 1-i min. tan. napló: „Situaţiunea societăţii Muzeului Ardelean, a Muzeului Secuesc din Sft. Gheorghe şi a Bibliotecii Teleki din Tg.-Mureş se va rezolva în mod echitabil, ţinându-se seamă de dispoziţiunile actelor de fundaţiune.” Erre vonatkozóan ld. még Kántor Lajos dr., Az Erdélyi Múzeum Egyesület problémái. Lugos, 1930.

A bírói gyakorlat több ilyen természetű kérdéssel foglalkozott. Igy pl. a balázsfalvi Magyar Kaszinó ellen indított per (ld. a marosvásárhelyi Tábla 1937. nov. 12-i 37. sz. ítéletét), a marosvásárhelyi Közművelődési Ház elajándékozásának kérdése (Ld. MK. XV —1936., 535. skk.), a marosvásárhelyi Csizmakészítők Társulatának megszüntetése (ld. a marosvásárhelyi román törvényszék 1939. júl. 27-i 5273. sz. ítéletét), a marosvásárhelyi Bethlen Kata Egye sület megszüntetése, a szatmári Iparos Otthon elvétele (ld. MK. XVI 1937., 265., 335., 632., Mikó, i. m. 180.), a kolozsvári Egyetemi Diákasztal elvétele (ld. MK. 1 —1923., 209. skk.) stb., .stb.

A háromszékvármegyei Tanalap jogi helyzetének rendezésére vonatkozik az 1937. április 16-i 89. sz. Hiv. Lapban megjelent 2639. sz. min. tan. napló, valamint az ennek végrehajtására vonatkozó, ugyanezen Hiv. Lapban megjelent 347. sz. közoktatásügyi miniszteri rendelet.

A nagyszebeni Theresianum Árvaházra vonatkozóan rendelkezéseket tartalmaz az 1937. április 16-i 89. sz. Hiv. Lapban megjelent 2639. sz. min. tan. napló, valamint az ennek végrehajtására vonatkozó, ugyanezen Hiv. Lapban megjelent 383. sz. közokt. min. rendelet. Ld. erre még MK. XVI —1937. 263., továbbá Ghibu, Onisifor, Acţiunea catolicismului unguresc, 591 —622. Mindkét rendelkezés a régebbi jogfosztó intézkedések részbeni hatályon kiviit való helyezését tartalmazza.

Az egyházi intézmények vagyonának átírására vonatkozóan ld. a 103. lap 14. sz. jegyzetét.