nyomtat

megoszt

A kisebbségek alkotmányjogi helyzete Nagyromániában
NAGY LAJOS
munkaadóknak adhat kölcsönt

3. fejezet. A kisebbségek politikai jogai

Politikai jog alatt általában az egyénnek az államvezetésben való részvételi jogát értjük.

A kisebbségi szerződés külön rendelkezést tartalmaz a kisebbségek politikai jogainak biztosítására, leszögezvén az állampolgárok közötti jogegyenlőség elvét, tekintet nélkül az állampolgárok közötti faji, nyelvi vagy vallási különbségre.1 A szerződés külön is hangsúlyozza a jogegyenlőséget a polgári és politikai jogok terén és pedig nemcsak a törvény előtti egyenlőséget,2 hanem a törvények végrehajtásával létesített tényleges bánásmódot illetően is.3

A politikai jogok körének meghatározásával a kisebbségi szerződés nem foglalkozik. A vallási kisebbségekkel kapcsolatban a szerződés a nevezetesebb polgári és politikai jogok közé sorolja a nyilvános állások, hivatalok és méltóságok elnyerését, ami tehát lényegileg ugyancsak az államvezetésben való részvételt jelenti.4

A gyulafehérvári határozatok bőven foglalkoznak a politikai jogokkal s azokat az összes együttlakó népek számára biztosítják. A határozat szerint az összes együttlakó népeknek joguk van ahhoz, hogy közigazgatásukat saját nyelvükön, saját kebelükből választott egyének útján intézzék. Biztosítja továbbá a határozat minden nemzet számára a nemzetgyűlésben való aránylagos képviseletet.5 A határozatoknak ez a része azonban nem vált jogforrássá.6

A régebbi alkotmánytörvények a kisebbségekre vonatkozóan külön rendelkezéseket a politikai jogok tekintetében nem tartalmaznak. Az állampolgárok jogegyenlőségének az alkotmánytörvényekben is biztosított elvéből azonban nyilván következik, hogy valamely faji, nyelvi vagy vallási kisebbséghez való tartozás ténye nem jelenthet az állampolgár számára hátrányt a politikai jogok terén sem. Az 1938-i alkotmány ezt az álláspontot feladja és a román fajú állampolgároknak a nemromán fajú állampolgárokkal szembeni elsőbbségét a politikai jogok terén kifejezetten kinyilvánítja.7



1  Kisebbs. szerz. 2; cikk, 8. cikk I. bek., 9. cikk I. tétel.

2  Uo. 8. cikk I. bek.

3  Uo. 9. cikk 1. tétel.

4  Uo. 8. cikk II. bek.

5 Gyulafehérvári határozatok III. szakasz: „In legătură cu aceasta ca principii fundamentale la alcătuirea noului stat român, adunarea naţională proclamă următoarele: 1. Deplină libertate naţională pentru toate popoarele conlocuitoare. Fiecare popor se va instrui, administra şi judeca în limba sa proprie prin indivizi din sânul său şi fiecare popor va primi drept de reprezentare în corpurile legiuitoare şi la guvernarea ţării în proporţie cu numărul indivizilor ce-1 alcătuesc.”

6 Ld. 44. skk.

7 1938-i alkotm. 27. §.