• A romĂĄniai denevĂŠrfajok adatbĂĄzisa
  • BĂźcs SzilĂĄrd - Barti Levente - Szodoray-ParĂĄdi Farkas
magyara b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w y z
românăa b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w y z
englisha b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z
KeresĂŠs     ĂĄ  Äƒ  Ă˘  ĂŠ  Ă­  ĂŽ  Ăł  Ăś  Ĺ‘  ĹŸ  ĹŁ  Ăş  Ăź  Ĺą






FehĂŠrszĂŠlĹą tĂśrpedenevĂŠr

A fehĂŠrszĂŠlĹą tĂśrpedenevĂŠr QCF tĂ­pusĂş ultrahangja

[latin]  Pipistrellus kuhlii
[română]  liliacul lui Kuhl
[english]  Kuhl's pipistrelle
leíró, évszám  Kuhl 1817
család  SimaorrĂşdenevĂŠr-fĂŠlĂŠk
génusz  TĂśrpedenevĂŠrek
alkar [cm]  3.0 - 3.7
testtömeg [g]  5 - 8
ultrahang tartomány [kHz]  70, 40-36
ultrahang típus  kvĂĄzi ĂĄllandĂł frekvenciĂĄjĂş (QCF)
Földrajzi elterjedés  globális elterjedési térkép
IUCN globális státus  legkevĂŠsbĂŠ veszĂŠlyeztetett
globláis  nem ismert
nemzetközi védelme  Bern (App. II), Bonn (App. II)
EU Élőhely és Fajvédelmi direktíva (Ann. IV.)
Romániai státusa  törvény által védett (90-10/05/2000)




RomĂĄniai elterjedĂŠse nem tisztĂĄzott.

Faji jellegzetességek

Kistermetű denevér, a közönséges denevérnél általános értelemben nagyobb. Háti oldala barna, estlegesen világosabb, homokszínű beütésekkel. Hasa csupán árnyalatnyival világosabb, homokszínű, fehéres, vagy világossárga. Az ötödik ujj és a hátsó végtag közötti szárnyfelület hátsó részén egy jellegzetes fehér szegély található. A génusz többi képviselőjétől leginkább fogazata alapján különíthető el: a felső első metszőfog egyhegyű, a felső második metszőfog kicsi.

FehĂŠrszĂŠlĹą tĂśrpedenevĂŠr egyed (fotĂł: SzĂŠkely P.).

Elterjedés

A Földközi tenger mentén elterjedt, további elterjedésére Európában egy szigetszerű struktúra jellemző. Romániai elterjedése nem tisztázott.

Viselkedés és ökológia

Szülőkolóniái és hibernáló kolóniái épületek repedéseiben találhatóak. A kolóniák egyedszáma ritkán haladja meg a pár tízet. Sok esetben csoportosan vadászik, lámpaoszlopok közelében vagy lineáris élőhely elemek mentén. Táplálékát túlnyomórészt szúnyogok és éjszakai lepkék teszik ki. Nem vándorló faj. A legmagasabb feljegyzett életkor 8 év.

Veszélyeztető tényezők és védelmi lehetőségek

Populációs trendje nem ismert, déli elterjedési területén gyakori fajnak tűnik. A szálláshelyként használt épületek megfelelő kezelése azonban szükségesszerű.


Ajánlott irodalom:

Romániai tudományos munkák:

- Bielz E.A. (1886): Über die in Siebenbürgen vorkommenden Fledermäuse. Verhandlung und Mittheilungen des siebenbürgischen Vereins für Naturwissenschaften, Sibiu, 36: 76-84. [PDF]

- Bielz E.A. (1888): Die Fauna der Wirbeltiere Siebenbßrgens nach ihren gegenwärtigen und jetzigen Bestande. Verhandlung und Mittheilungen des siebenbßrgischen Vereins fßr Naturwissenschaften, Sibiu, 38: 15-36. [PDF]

- Dragu A., Munteanu I., Olteanu V. (2007): First record of Pipistrellus kuhlii Kuhl, 1817 (Chiroptera: Vespertilionidae) from Dobrogea (Romania). Arch. Biol. Sci., Belgrade, 59: 243-247. [PDF]

- Gheorghiu V., Murariu D. (2002): Pipistrellus kuhlii Kuhl, 1819 and P. pygmaeus Leach, 1825 (Chiroptera: Vespertilonidae) recently reported in the Romanian vertebrate fauna. Travaux du Museum National d'Histoire Naturelle "Grigore Antipa" XLIV: 443-454. [PDF]

- Ifrim I., Valenciuc N. (2006b): Pipistrellus kuhlii Kuhl, 1819, a new reported species for the chiropteran fauna of Moldavia (Romania). Travaux du MusĂŠum National d'Histoire Naturelle "Gr. Antipa", 49: 359-363. [PDF]

- Topál Gy. (1954): A Kárpát-medence denevéreinek elterjedési adatai. A Magyar Nemzeti Múzeum Természettudományi Osztályának Évkönyve, Budapest, 46: 471-483. [PDF]


Nemzetközi tudományos munkák:

- Dietz C., Helversen O., Nill D. (2007): Pipistrellus kuhlii. Handbuch der Fledermäuse Europas und Nordwestafrikas. Kosmos Verlag, Stuttgart. Pp. 301-305.

- Vernier E., Bognanowicz W. (1999): Pipistrellus kuhlii. In: A.J. Mitchell-Jones, G. Amori, W. Bogdanowicz, B. KryĹĄtufek, P.J.H. Reijnders, F. Spitzenberger, M. Stubbe, J.B.M. Thissen, V. VohralĂ­k, and J. Zima (eds): The Atlas of European Mammals. Academic Press, London.

az adatbĂĄzis
» RomĂĄnia denevĂŠr faunĂĄja
» Fajok
» GĂŠnuszok
» CsalĂĄdok
» RomĂĄniai denevĂŠr kutatĂłk HAMAROSAN
» Cikkek
» TudomĂĄnyos linkgyĹąjtemĂŠny

ĂĄltalĂĄnos tudnivalĂłk
» Az adatbĂĄzisrĂłl
» A denevĂŠrek rendje (Ordo Chiroptera)
» DenevĂŠrkutatĂĄs RomĂĄniĂĄban
» FotĂłgalĂŠria
» ĂltalĂĄnos linkgyĹąjtemĂŠny
(c) ErdĂŠlyi Magyar Adatbank 1999-2009
Impresszum | MĂŠdiaajĂĄnlat | AdatvĂŠdelmi zĂĄradĂŠk