|
|
|
Faji jellegzetességek KistermetĹą denevĂŠr, morfolĂłgiĂĄjĂĄban hasonlĂt a tĂśrpedenevĂŠr fajokra. A hĂĄti oldal sĂśtĂŠtbarna szĂne sok egyednĂŠl aranyszĂnĹą vagy sĂĄrgĂĄs beĂźtĂŠssel rendelkezik. A hasi oldal szĂźrkĂŠsfehĂŠr. A fĂźl kicsi, szĂŠles, ĂĄltalĂĄban csillogĂł fekete szĂnĹą. A fĂźlfedĹ enyhĂŠn kiszĂŠlesedik a vĂŠge felĂŠ, jellegzetesen szĂŠlesebb, mint a tĂśrpedenevĂŠrek ĂŠs kĂŠseidenevĂŠrek esetĂŠben. Az utolsĂł kĂŠt farkcsigolya tĂşlnyĂşlik a farokvitorlĂĄn. Alpesi denevĂŠr egyed. Elterjedés A FĂśldkĂśzi tenger mentĂŠn elterjedt, tovĂĄbbi elterjedĂŠsĂŠre EurĂłpĂĄban egy szigetszerĹą struktĂşra jellemzĹ. RomĂĄniai elterjedĂŠse nem tisztĂĄzott. Viselkedés és ökológia SzĂĄllĂĄshelyei hasadĂŠkokban, repedĂŠsekben, ritkĂĄn ĂŠpĂźletekben, vagy barlangok bejĂĄratainak kĂśzelĂŠben talĂĄlhatĂłak. Sziklafalak mentĂŠn, erdĹk fĂślĂśtt, magĂĄnyosan vagy kis csapatokban (2-5 egyed) vadĂĄszik. RĂśpte gyorsabb ĂŠs egyenesebb vonalĂş, mint a tĂśrpedenevĂŠr fajok esetĂŠben. AprĂł rovarokkal, ĂŠjjeli lepkĂŠkkel, szĂşnyogokkal tĂĄplĂĄlkozik. VĂĄndorlĂĄsĂĄrĂłl ĂŠs ĂĄtlagos ĂŠletkorĂĄrĂłl nem lĂŠteznek pontos adatok. Veszélyeztető tényezők és védelmi lehetőségek A FĂśldkĂśzi tenger mentĂŠn populĂĄciĂłi stabilak, de feltĂŠtelezhetĹ, hogy rovarirtĂł szerek ĂŠs a szĂĄllĂĄshelyek eltĹąnĂŠse potenciĂĄlisan veszĂŠlyezteti. Ajánlott irodalom: Romániai tudományos munkák: - RÄduleĹŁ N. (1996): Pipistrellus savii (Bonaparte, 1837) (Chiroptera: Vespertilionidae) signalĂŠ pour la premiere fois en Roumanie. Travaux du Museum National d'Histoire Naturelle "Grigore Antipa", XXXVI: 385-389. [PDF] - TopĂĄl Gy. (1959): KĂŠt ritka denevĂŠrfaj a KĂĄrpĂĄtmedence faunĂĄjĂĄban. Vertebrata Hungarica, Budapest, 1(1): 89-101. [PDF] Nemzetközi tudományos munkák: - Dietz C., Helversen O., Nill D. (2007): Hypsugo savii. Handbuch der Fledermäuse Europas und Nordwestafrikas. Kosmos Verlag, Stuttgart. Pp. 310-314. |
|