• A romĂĄniai denevĂŠrfajok adatbĂĄzisa
  • BĂźcs SzilĂĄrd - Barti Levente - Szodoray-ParĂĄdi Farkas
magyara b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w y z
românăa b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w y z
englisha b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z
KeresĂŠs     ĂĄ  Äƒ  Ă˘  ĂŠ  Ă­  ĂŽ  Ăł  Ăś  Ĺ‘  ĹŸ  ĹŁ  Ăş  Ăź  Ĺą






Alpesi denevĂŠr

Az alpesi denevér fogazata. A felső, második metszőfog nem éri el az első metszőfog másodlagos csúcsát (grafika: Moscu K.).

Az alpesi denevĂŠr QCF tĂ­pusĂş ultrahangja

[latin]  Hypsugo savii
[română]  liliacul lui Savii
[english]  Savi's pipistrelle
leíró, évszám  Bonaparte 1837
család  SimaorrĂşdenevĂŠr-fĂŠlĂŠk
génusz  Hypsugo
alkar [cm]  3.1 - 3.7
testtömeg [g]  5 - 9
ultrahang tartomány [kHz]  32-37
ultrahang típus  kvĂĄzi ĂĄllandĂł frekvenciĂĄjĂş (QCF)
Földrajzi elterjedés  globális elterjedési térkép
IUCN globális státus  legkevĂŠsbĂŠ veszĂŠlyeztetett
globláis  stabil
nemzetközi védelme  Bern (App. II), Bonn (App. II)
EU Élőhely és Fajvédelmi direktíva (Ann. IV.)
Romániai státusa  törvény által védett (90-10/05/2000)

A faj elterjedĂŠse RomĂĄniĂĄban irodalmi ĂŠs recens adatok alapjĂĄn.

Faji jellegzetességek

Kistermetű denevér, morfológiájában hasonlít a törpedenevér fajokra. A háti oldal sötétbarna színe sok egyednél aranyszínű vagy sárgás beütéssel rendelkezik. A hasi oldal szürkésfehér. A fül kicsi, széles, általában csillogó fekete színű. A fülfedő enyhén kiszélesedik a vége felé, jellegzetesen szélesebb, mint a törpedenevérek és késeidenevérek esetében. Az utolsó két farkcsigolya túlnyúlik a farokvitorlán.

Alpesi denevĂŠr egyed.

Elterjedés

A Földközi tenger mentén elterjedt, további elterjedésére Európában egy szigetszerű struktúra jellemző. Romániai elterjedése nem tisztázott.

Viselkedés és ökológia

Szálláshelyei hasadékokban, repedésekben, ritkán épületekben, vagy barlangok bejáratainak közelében találhatóak. Sziklafalak mentén, erdők fölött, magányosan vagy kis csapatokban (2-5 egyed) vadászik. Röpte gyorsabb és egyenesebb vonalú, mint a törpedenevér fajok esetében. Apró rovarokkal, éjjeli lepkékkel, szúnyogokkal táplálkozik. Vándorlásáról és átlagos életkoráról nem léteznek pontos adatok.

Veszélyeztető tényezők és védelmi lehetőségek

A Földközi tenger mentén populációi stabilak, de feltételezhető, hogy rovarirtó szerek és a szálláshelyek eltűnése potenciálisan veszélyezteti.


Ajánlott irodalom:

Romániai tudományos munkák:

- Răduleţ N. (1996): Pipistrellus savii (Bonaparte, 1837) (Chiroptera: Vespertilionidae) signalÊ pour la premiere fois en Roumanie. Travaux du Museum National d'Histoire Naturelle "Grigore Antipa", XXXVI: 385-389. [PDF]

- TopĂĄl Gy. (1959): KĂŠt ritka denevĂŠrfaj a KĂĄrpĂĄtmedence faunĂĄjĂĄban. Vertebrata Hungarica, Budapest, 1(1): 89-101. [PDF]


Nemzetközi tudományos munkák:

- Dietz C., Helversen O., Nill D. (2007): Hypsugo savii. Handbuch der Fledermäuse Europas und Nordwestafrikas. Kosmos Verlag, Stuttgart. Pp. 310-314.

- Horåcek I., Benda P. (2004): Hypsugo savii (Bonaparte 1837) - Alpenfledermaus. In: Krapp, F. (ed.). Handbuch der Säugetiere Europas, Band 4: Fledertiere, Teil II: Chiroptera II: Vespertilionidae 2, Molossidae. AULA-Verlag, Wiesbaden.

az adatbĂĄzis
» RomĂĄnia denevĂŠr faunĂĄja
» Fajok
» GĂŠnuszok
» CsalĂĄdok
» RomĂĄniai denevĂŠr kutatĂłk HAMAROSAN
» Cikkek
» TudomĂĄnyos linkgyĹąjtemĂŠny

ĂĄltalĂĄnos tudnivalĂłk
» Az adatbĂĄzisrĂłl
» A denevĂŠrek rendje (Ordo Chiroptera)
» DenevĂŠrkutatĂĄs RomĂĄniĂĄban
» FotĂłgalĂŠria
» ĂltalĂĄnos linkgyĹąjtemĂŠny
(c) ErdĂŠlyi Magyar Adatbank 1999-2009
Impresszum | MĂŠdiaajĂĄnlat | AdatvĂŠdelmi zĂĄradĂŠk