SimaorrĂşdenevĂŠr-fĂŠlĂŠk csalĂĄdja (Familia Vespertilionidae)
vesper bats [english]
lilieci cu nas neted [românÄ]
Rendszertan ĂŠs elterjedĂŠs
A legfajgazdagabb denevĂŠr csalĂĄd, mintegy 410 faj sorolhatĂł ide, melyek 48 gĂŠnuszba csoportosĂthatĂłak. Rendszertani helyĂźk a kisdenevĂŠrek alrendjĂŠben van (egy mĂĄs megkĂśzelĂtĂŠs szerint lĂĄsd Hutcheon & Kirsch tanulmĂĄnyĂĄt). ElterjedĂŠsĂźk globĂĄlis, a sarkvidĂŠkek kivĂŠtelĂŠvel minden kontinensen megtalĂĄlhatĂłak. A csalĂĄd EurĂłpĂĄban 30 fajjal (8 gĂŠnusz) kĂŠpviselt, melyekbĹl 25 megtalĂĄlhatĂł RomĂĄnia terĂźletĂŠn is.
A hosszĂźlĹą denevĂŠr (bal) ĂŠs a nyugati piszedenevĂŠr (jobb) a simaorrĂş denevĂŠrek csalĂĄdjĂĄnak kĂŠt jellegzetes kĂŠpviselĹje. MegfigyelhetĹ a fĂźlek ĂŠs a fĂźlfedĹ kĂźlĂśnbĂśzĹ felĂŠpĂtĂŠse.
TestfelĂŠpĂtĂŠs ĂŠs ĂśkolĂłgia
Kis ĂŠs kĂśzepes termetĹą denevĂŠrek. A globĂĄlis elterjedĂŠsnek ĂŠs a kĂźlĂśnbĂśzĹ ĂŠghajlatokhoz, kĂśrnyezethez valĂł alkalmazkodĂĄs kĂśvetkeztĂŠben nagymĂŠrtĂŠkĹą morfolĂłgiai ĂŠs viselkedĂŠsbeli vĂĄltozatossĂĄg jellemzi Ĺket. A patkĂłsdenevĂŠrek jellegzetes orrfĂźggelĂŠkei hiĂĄnyoznak, orruk egyszerĹą, sima, "egĂŠr"-szerĹą. OrrfĂźggelĂŠkek hiĂĄnyĂĄban az ultrahangok a szĂĄjon ĂĄt kerĂźlnek kibocsĂĄjtĂĄsra, kivĂŠve a hosszĂşfĂźlĹą denevĂŠrek esetĂŠben, melyek orrukon ĂŠs szĂĄjukon ĂĄt is bocsĂĄjtanak ki ultrahangokat. A kibocsĂĄjtott hangok, az ĂŠlĹhelytĂpus sokfĂŠlesĂŠgĂŠnek kĂśszĂśnhetĹen vĂĄltozatos frekvenciĂĄt ĂŠs struktĂşrĂĄt mutatnak (pld. QCF, FM, fm-QCF, stb), frekvenciatartomĂĄnyuk a magastĂłl (< 140 kHz) az szabad fĂźllel hallhatĂłig terjedhet (⼠10-12 kHz). FĂźleik fĂźlfedĹvel (tragus) rendelkeznek, melynek szerepe a kibocsĂĄjtott ultrahangok fokalizĂĄlĂĄsĂĄban van. A fĂźlfedĹ alakja sok esetben fajhatĂĄrozĂł bĂŠlyeg. FĂźleik vĂĄltozatos hosszĂşsĂĄgĂşak ĂŠs szerkezetĂźek, elĂŠrhetik akĂĄr a test hosszĂĄt is. ĂltalĂĄban rovarevĹk, de ismertek verĂŠbalakĂşakkal (pld. ĂłriĂĄs koraidenevĂŠr) ĂŠs halakkal tĂĄplĂĄlkozĂł fajok is (pld. egyes Myotis fajok).
A csalĂĄd kĂŠpviselĹi kĂśzĂśtt talĂĄlunk terĂźlethĹą fajokat (pld. Plecotus ĂŠs egyes Pipistrellus fajok), kĂśzepes tĂĄvon vĂĄndorlĂłkat (pld. tavi denevĂŠr, kĂśzĂśnsĂŠges denevĂŠr), illetve hosszĂştĂĄvĂş vĂĄndorlĂłkat (pld. fehĂŠrtorkĂş denevĂŠr). A legnagyobb tĂĄvokat a durvavitorlĂĄjĂş denevĂŠrek teszik meg, mely tĂĄv elĂŠrheti a 2000 km-t is. SzĂĄllĂĄshelyeik vĂĄltozatosak, megtalĂĄljuk Ĺket Ăşgy barlangi ĂŠs erdei kĂśrnyezetben, mint antropogĂŠn menedĂŠkhelyeken. HibernĂĄlhatnak izolĂĄltan vagy vĂĄltozĂł sĹąrĹąsĂŠgĹą, sok esetben tĂśmĂśtt, tĂśbb ezres lĂŠtszĂĄmĂş koloniĂĄkat alkotva, illetve sok esetben talĂĄljuk Ĺket repedĂŠsekben vagy sziklapĂĄrkĂĄnyokon. PihenĂŠskor nem burkĂłlĂłznak be, hanem testĂźk mellett "Ăśsszehajtogatva" tartjĂĄk azt. FejlĹdĂŠsbiolĂłgiĂĄjukat tekintve, a petesejt megtermĂŠkenyĂtĂŠse csupĂĄn a tavaszi ĂŠbredĂŠskor kĂśvetkezik be, Ăśsszehangolva azt a tĂĄplĂĄlĂŠkforrĂĄsok megjelenĂŠsĂŠvel.
KĂśzĂśnsĂŠges denevĂŠrek szĂźlĹkolĂłniĂĄja egy padlĂĄstĂŠrben. MegfigyelhetĹ az egyedek fehĂŠres hasa, illetve a egĂŠrszerĹą pofĂĄja.
A csalĂĄd romĂĄniai kĂŠpviselĹi
» VĂzi denevĂŠr (Myotis daubentonii)
» HosszĂşlĂĄbĂş denevĂŠr (Myotis capaccinii)
» Tavi denevĂŠr (Myotis dasycneme)
» Bajuszos denevĂŠr (Myotis mystacinus)
» Brandt denevĂŠr (Myotis brandtii)
» HorgasszĹrĹą denevĂŠr (Myotis nattereri)
» CsonkafĂźlĹą denevĂŠr (Myotis emarginatus)
» NagyfĂźlĹą denevĂŠr (Myotis bechsteinii)
» KĂśzĂśnsĂŠges denevĂŠr (Myotis myotis)
» HegyesorrĂş denevĂŠr (Myotis oxygnathus)
» NimfadenevĂŠr (Myotis alcathoe)
» RĹt koraidenevĂŠr (Nyctalus noctula)
» ĂriĂĄs koraidenevĂŠr (Nyctalus lasiopterus)
» SzĹrĂśskarĂş koraidenevĂŠr (Nyctalus leisleri)
» KĂśzĂśnsĂŠges kĂŠseidenevĂŠr (Eptesicus serotinus)
» Északi kĂŠseidenevĂŠr (Eptesicus nilssonii)
» FehĂŠrtorkĂş denevĂŠr (Vespertilio murinus)
» KĂśzĂśnsĂŠges tĂśrpedenevĂŠr (Pipistrellus pipistrellus)
» SzoprĂĄn tĂśrpedenevĂŠr (Pipistrellus pygmaeus)
» FehĂŠrszĂŠlĹą tĂśrpedenevĂŠr (Pipistrellus kuhlii)
» DurvavitorlĂĄjĂş tĂśrpedenevĂŠr (Pipistrellus nathusii)
» Alpesi denevĂŠr (Hypsugo savii)
» Barna hosszĂşfĂźlĹą-denevĂŠr (Plecotus auritus)
» SzĂźrke hosszĂşfĂźlĹą-denevĂŠr (Plecotus austriacus)
» Nyugati piszedenevĂŠr (Barbastella barbastellus)
AjĂĄnlott nemzetkĂśzi irodalom
- Hoofer, S.R., Van den Bussche, R.A. (2003): Molecular phylogenetics of the chiropteran family Vespertilionidae. Acta Chiropterologica 5:1-63.
- Dietz, C., Helversen, O., Nill, D. (2007): Handbuch der Fledermäuse Europas und Nordwestafrikas. Kosmos Verlag, Stuttgart