EgĂŠrfĂźlĹą denevĂŠrek gĂŠnusza (Genus Myotis)
mouse-eared bats [english]
lilieci cu urechi de soarece [românÄ]
Rendszertan ĂŠs elterjedĂŠs
Az egyik legvĂĄltozatosabb denevĂŠr gĂŠnusz, mintegy 90 faj sorolhatĂł ide. ElterjedĂŠsĂźk globĂĄlis. EurĂłpĂĄban 13 fajjal talĂĄlkozunk, melyekbĹl 11 megtalĂĄlhatĂł RomĂĄnia terĂźletĂŠn is.
TestfelĂŠpĂtĂŠs ĂŠs ĂśkolĂłgia
Kis ĂŠs kĂśzepes termetĹą denevĂŠrek. FĂźlĂźk hosszabb, mint amilyen szĂŠles, hosszĂş ĂŠs keskeny fĂźlfedĹvel rendelkeznek. Hasukat ĂĄltalĂĄban fehĂŠr, szĂźrkĂŠsfehĂŠr szĂnĹą bunda fedi. HĂĄtuk szĂźrke, szĂźrkĂŠsfekete. ĂltalĂĄban rovarevĹk.
HatĂĄrozĂłbĂŠlyegeik tĂśbb esetben az alkar ĂŠs a test hossza. Azon esetben, mikor e jellegek nem elĂŠgsĂŠgesek egy pontos meghatĂĄrozĂĄshoz, hasznĂĄlatos a fĂźl/fĂźlfedĹ alakja ĂŠs hossza, a hĂm ivarszerv alakja, a fogazat jellegei, valamint a sarkantyĂş arĂĄnya a farokvitorlĂĄhoz viszonyĂtva.
Adult kĂśzĂśnsĂŠges denevĂŠr (bal), illetve kolĂłniĂĄja (jobb) egy ErdĂŠlyi SzigethegysĂŠgbeli barlangban. MegfigyelhetĹ az ĂĄllatok fehĂŠres-szĂźrkĂŠs hasi bundĂĄja, illetve az ĂĄltalĂĄnos "egĂŠr"-szerĹą pofa.
A gĂŠnusz romĂĄniai kĂŠpviselĹi
» VĂzi denevĂŠr (Myotis daubentonii)
» HosszĂşlĂĄbĂş denevĂŠr (Myotis capaccinii)
» Tavi denevĂŠr (Myotis dasycneme)
» Bajuszos denevĂŠr (Myotis mystacinus)
» Brandt denevĂŠr (Myotis brandtii)
» HorgasszĹrĹą denevĂŠr (Myotis nattereri)
» CsonkafĂźlĹą denevĂŠr (Myotis emarginatus)
» NagyfĂźlĹą denevĂŠr (Myotis bechsteinii)
» KĂśzĂśnsĂŠges denevĂŠr (Myotis myotis)
» HegyesorrĂş denevĂŠr (Myotis oxygnathus)
» NimfadenevĂŠr (Myotis alcathoe)
AjĂĄnlott nemzetkĂśzi irodalom
- Ruedi M., Mayer F. (2001): Molecular systematics of bats of the genus Myotis (Vespertilionidae) suggests deterministic ecomorphological convergences. Molecular Phylogenetics and Evolution 21(3): 436-448.
- Dietz C., Helversen O., Nill D. (2007): Handbuch der Fledermäuse Europas und Nordwestafrikas. Kosmos Verlag, Stuttgart.