FehĂŠrszĂŠlĹą tĂśrpedenevĂŠr

A fehĂŠrszĂŠlĹą tĂśrpedenevĂŠr QCF tĂpusĂş ultrahangja

[latin]	Pipistrellus kuhlii
[română]	liliacul lui Kuhl
[english]	Kuhl's pipistrelle
leíró, évszám	Kuhl 1817

család	SimaorrĂşdenevĂŠr-fĂŠlĂŠk
génusz	TĂśrpedenevĂŠrek
alkar [cm]	3.0 - 3.7
testtömeg [g]	5 - 8
ultrahang tartomány [kHz]	70, 40-36
ultrahang típus	kvĂĄzi ĂĄllandĂł frekvenciĂĄjĂş (QCF)

Földrajzi elterjedés	globális elterjedési térkép
IUCN globális státus	legkevĂŠsbĂŠ veszĂŠlyeztetett
globláis	nem ismert
nemzetközi védelme	Bern (App. II), Bonn (App. II) EU ĂlĹhely ĂŠs FajvĂŠdelmi direktĂva (Ann. IV.)
Romániai státusa	törvény által védett (90-10/05/2000)

RomĂĄniai elterjedĂŠse nem tisztĂĄzott.

Faji jellegzetességek

KistermetĹą denevĂŠr, a kĂśzĂśnsĂŠges denevĂŠrnĂŠl ĂĄltalĂĄnos ĂŠrtelemben nagyobb. HĂĄti oldala barna, estlegesen vilĂĄgosabb, homokszĂnĹą beĂźtĂŠsekkel. Hasa csupĂĄn ĂĄrnyalatnyival vilĂĄgosabb, homokszĂnĹą, fehĂŠres, vagy vilĂĄgossĂĄrga. Az ĂśtĂśdik ujj ĂŠs a hĂĄtsĂł vĂŠgtag kĂśzĂśtti szĂĄrnyfelĂźlet hĂĄtsĂł rĂŠszĂŠn egy jellegzetes fehĂŠr szegĂŠly talĂĄlhatĂł. A gĂŠnusz tĂśbbi kĂŠpviselĹjĂŠtĹl leginkĂĄbb fogazata alapjĂĄn kĂźlĂśnĂthetĹ el: a felsĹ elsĹ metszĹfog egyhegyĹą, a felsĹ mĂĄsodik metszĹfog kicsi.

FehĂŠrszĂŠlĹą tĂśrpedenevĂŠr egyed (fotĂł: SzĂŠkely P.).

Elterjedés

A FĂśldkĂśzi tenger mentĂŠn elterjedt, tovĂĄbbi elterjedĂŠsĂŠre EurĂłpĂĄban egy szigetszerĹą struktĂşra jellemzĹ. RomĂĄniai elterjedĂŠse nem tisztĂĄzott.

Viselkedés és ökológia

SzĂźlĹkolĂłniĂĄi ĂŠs hibernĂĄlĂł kolĂłniĂĄi ĂŠpĂźletek repedĂŠseiben talĂĄlhatĂłak. A kolĂłniĂĄk egyedszĂĄma ritkĂĄn haladja meg a pĂĄr tĂzet. Sok esetben csoportosan vadĂĄszik, lĂĄmpaoszlopok kĂśzelĂŠben vagy lineĂĄris ĂŠlĹhely elemek mentĂŠn. TĂĄplĂĄlĂŠkĂĄt tĂşlnyomĂłrĂŠszt szĂşnyogok ĂŠs ĂŠjszakai lepkĂŠk teszik ki. Nem vĂĄndorlĂł faj. A legmagasabb feljegyzett ĂŠletkor 8 ĂŠv.

Veszélyeztető tényezők és védelmi lehetőségek

PopulĂĄciĂłs trendje nem ismert, dĂŠli elterjedĂŠsi terĂźletĂŠn gyakori fajnak tĹąnik. A szĂĄllĂĄshelykĂŠnt hasznĂĄlt ĂŠpĂźletek megfelelĹ kezelĂŠse azonban szĂźksĂŠgesszerĹą.

Ajánlott irodalom:

Romániai tudományos munkák:

- Bielz E.A. (1886): Ăber die in SiebenbĂźrgen vorkommenden FledermĂ¤use. Verhandlung und Mittheilungen des siebenbĂźrgischen Vereins fĂźr Naturwissenschaften, Sibiu, 36: 76-84. [PDF]

- Bielz E.A. (1888): Die Fauna der Wirbeltiere SiebenbĂźrgens nach ihren gegenwĂ¤rtigen und jetzigen Bestande. Verhandlung und Mittheilungen des siebenbĂźrgischen Vereins fĂźr Naturwissenschaften, Sibiu, 38: 15-36. [PDF]

- Dragu A., Munteanu I., Olteanu V. (2007): First record of Pipistrellus kuhlii Kuhl, 1817 (Chiroptera: Vespertilionidae) from Dobrogea (Romania). Arch. Biol. Sci., Belgrade, 59: 243-247. [PDF]

- Gheorghiu V., Murariu D. (2002): Pipistrellus kuhlii Kuhl, 1819 and P. pygmaeus Leach, 1825 (Chiroptera: Vespertilonidae) recently reported in the Romanian vertebrate fauna. Travaux du Museum National d'Histoire Naturelle "Grigore Antipa" XLIV: 443-454. [PDF]

- Ifrim I., Valenciuc N. (2006b): Pipistrellus kuhlii Kuhl, 1819, a new reported species for the chiropteran fauna of Moldavia (Romania). Travaux du MusĂŠum National d'Histoire Naturelle "Gr. Antipa", 49: 359-363. [PDF]

- TopĂĄl Gy. (1954): A KĂĄrpĂĄt-medence denevĂŠreinek elterjedĂŠsi adatai. A Magyar Nemzeti MĂşzeum TermĂŠszettudomĂĄnyi OsztĂĄlyĂĄnak ĂvkĂśnyve, Budapest, 46: 471-483. [PDF]

Nemzetközi tudományos munkák:

- Dietz C., Helversen O., Nill D. (2007): Pipistrellus kuhlii. Handbuch der FledermĂ¤use Europas und Nordwestafrikas. Kosmos Verlag, Stuttgart. Pp. 301-305.

- Vernier E., Bognanowicz W. (1999): Pipistrellus kuhlii. In: A.J. Mitchell-Jones, G. Amori, W. Bogdanowicz, B. KryĹĄtufek, P.J.H. Reijnders, F. Spitzenberger, M. Stubbe, J.B.M. Thissen, V. VohralĂk, and J. Zima (eds): The Atlas of European Mammals. Academic Press, London.