Bevezetés

Bevezetés

A 2001-ben elkezdődött Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programban (NKFP) részeként indult e kutatás, amely célul tűzte ki annak nyomon követését, hogy az elmúlt évtizedben a környező országok magyar (vonatkozású) felsőoktatására és tudományművelésére szánt, - több milliárdos – költségvetési támogatások miként hasznosultak; ezt a gyakorlatot össze kívánjuk hasonlítani az európai mintákkal és végső soron modelleket szeretnénk kidolgozni e támogatási rendszer életképességének, hatékonyságának fokozására. A feladat igen sokrétű: megvalósítása a hazai kutatókon kívül Szlovákia (Felvidék), Ukrajna (Kárpátalja), Románia (Erdély), Jugoszlávia (Vajdaság) magyar kutatóinak bevonásával folyik.

A kutatás – bár az elmúlt esztendőkben – az eredeti koncepcióhoz képest különböző okok miatt jelentős módosulásokat szenvedett, annyiban változatlanul újszerűnek tűnik, hogy ehhez hasonló vizsgálatot mások még nem folytattak előttünk.

Célunk, hogy a támogatások gazdái és felhasználói felé egyaránt megteremtsük az elméletet és a gyakorlat tapasztalatait ötvöző szakértői háttéranyagot, és ezzel segítsük a múlt megfelelő értékelését, de legfőbbképpen a jövő eredményorientált megtervezését.

Melyek azok az alapvető kérdések, amelyekre a program kutatásai választ keresnek:

Mindenekelőtt összegszerűen tisztázni kell a legfontosabb források esetében (Illyés Közalapítvány, Oktatási Minisztérium, Apáczai Közalapítvány stb.) a szóban forgó területeken eszközölt ráfordításokat. Annyira különböző forrásokból és olyan szétágazó utakon, módokon mentek ki a határon túlra támogatások, hogy teljességre nem lehet törekedni. Gondoljunk arra például, hogy a különböző intézmények, tudományos egyesületek esetében sokszor nem is pénzbeli támogatásokról volt szó, hanem konferencia-meghívásokról, diákcseréről stb. De kisebb alapítványok, önkormányzatok, sőt magánszemélyek is tevékenykedtek ezen a területen, így a teljes körű adatgyűjtés szinte lehetetlen, illetőleg valószínűleg nem érné meg a ráfordított időt és energiát, még akkor sem, ha összességében minden bizonnyal ezek a tételek sem elhanyagolhatóak. Az összehasonlítás érdekében a lehetőségekhez mérten fel kívánjuk tárni az egyes országok megfelelő állami ráfordítási adatait, vagyis azt, hogy összegszerűen mennyit költöttek a felsőoktatásra, illetve a K+F szférára, és ebből milyen arányban részesedett – közvetve vagy közvetlenül - a magyar oldal.

A kutatás elsőrendű tárgya a hasznosulás kérdése, amely több szempontból közelíthető meg. Egyrészt az egyes támogatások odaítélői megfogalmazták bizonyos célok elérését, feladatok teljesítését. Vizsgálhatjuk a hasznosulást az egyetemes magyarság – és egészen más oldalról – az egyetemes tudomány szempontjából is. Számunkra azonban lényegesebb egy harmadik szempont, mégpedig az, hogy az adott közegben, pontosabban a szülőföld és a megfelelő társadalom szempontjából hogyan hasznosultak a támogatások.

Megválaszolandó kérdések többek között: mi épült, mi létesült, milyen intézmény, szervezet, tudományos műhely stb. jött létre, illetve bővült; milyen szakembereket sikerült kiképezni a támogatások segítségével, hogyan állták meg helyüket a különböző munkahelyeken; a képzések vagy a támogatások segítségével folyó kutatásoknak mi lett a szélesebb értelemben vett társadalmi hasznosulása, pozitív hatása, milyen tudományos eredmények, publikációk születtek (kutatási kataszter felállítása), s ezek milyen értékmérőnek felelnek meg.

A kutatás akkor éri el a célját, ha eredményeinek feldolgozása alapján levonjuk a megfelelő következtetéseket, ajánlásokat teszünk, alternatívákat dolgozunk ki a jövőre vonatkozóan. Ily módon kiderülnek a „fehér foltok”, ahová a támogatások nem jutottak el, illetve az esetleges szükségtelen átfedések, valamint rá tudunk mutatni a kikerülhető buktatókra, a támogatások optimális módjaira. Felelni kell arra a kérdésre is, hogy a támogatásokat miként lehetne a jelenleginél ésszerűbben összehangolni, koordinálni.

A program szakmai struktúrája:

a) A kutatások módszertanának a kidolgozása, tekintettel arra a „szétfejlődésre”, amely az elmúlt 80 év alatt az egyes országok magyar közösségeiben, illetve magyar tudományos életében, értelmiségi köreiben végbement.

b) A támogatásokra vonatkozó adatok összegyűjtése azokkal a korlátozásokkal, amelyeket az előbbiekben már meghatároztunk..

c) Külön feladatot jelent a kisebbségek felsőoktatási, illetve K+F támogatására vonatkozó – a fentebbiekben már említett – külföldi modellek, megoldási módok analízise, végső soron összehasonlítása a nálunk megvalósult támogatási módokkal.

d) A kutatómunka legfontosabb részét a hasznosulásra vonatkozó kiterjedt és komplex vizsgálatok képezik. Minden egyes környező ország esetében részletes tanulmány készül az adott ország (nagyrégió) magyar kisebbségének helyzetéről, bemutatva az egyes országok felsőoktatási és K+F szférájában hatályos törvényeket.

e) A program budapesti irányítói a munka során együttműködnek a határon túli koordinációs csoportokkal, az egyes munkafázisokat helyi viták, központi munkaértekezletek, műhelyviták, konferenciák alkalmával hangolják össze, illetve összegzik. A program megvalósulását tanácsadó testület és külső szakértők segítik.

A Magyar Köztársaság határon túli támogatáspolitikájának elvei, szervezeti keretei és intézményei

E dolgozat tematikusan vállalt korlátai nem engedik meg, hogy a magyarországi – költségvetési eredetű - támogatáspolitika történelmi előzményeivel és dimenzióival részletesen foglalkozzunk. A tématerület rendkívül széles, hiszen ténylegesen magába foglalja a Trianon utáni magyar kormányok és a határon túli magyar közösségek politikai, és kulturális elitjei un. „magyarság, vagy nemzetpolitkájának” teljes spektrumát; olyan érzelmi, jogi, ideológiai-, politikai és eszmetörténeti kategóriák kifejtését, amelyek e kutatás egy későbbi szakaszában alig lesznek megkerülhetők; de a kutatás jelenlegi vizsgálódásai csak egyfajta kvantitatív feldolgozásra terjedtek ki.

Először a támogatáspolitika fogalmát és terjedelmét szükséges vizsgálnunk. Eme állami, mondhatnók, közszolgálati tevékenységnek jogi alapzatát a magyar Alkotmány 6. § (3) bekezdésében foglalt, a határon túl élő magyarság sorsáért vállalt felelősség alapozza meg.

A megismétlődő viták és ellentétek ellenére a magyarországi politikai osztály különféle érdekcsoportjai alapvetően egyetértenek a határon túli magyar közösségekkel kapcsolatos politikákban és cselekvésekben; ezek az alábbi szempontok szerint csoportosíthatók:

A határon túli magyarság érdekeinek kormányzati/diplomáciai képviselete a nemzetközi fórumokon és színtereken,

A határon túli magyar politikai és kulturális elit egyenrangú félként való kezelése,

A magyar közösségek joga az oktatási, kulturális és tájékoztatási autonómiára; az önálló intézményalapításra, a korábban elorzott intézmények revitalizálására; ennek érdekében

A mindenkori magyar állami költségvetésnek és a közalapítványi szerkezeteknek (amelyek szintén a költségvetésből származnak) megkerülhetetlen része a határon túli magyarság anyagi támogatása.

Részfeladatunk keretében a magyar központi költségvetés nevesítetten határon túli magyar felsőoktatási és K+F szférára fordított forrásainak kvantitatív és kvalitatív elemzését szeretnénk elvégezni.

A magyar költségvetési támogatás először –1990-ben és attól kezdve napjainkig - az Illyés Gyula Alapítvány – később Illyés Közalapítvány (IKA) rendszerében jelentkezett. Szinte az IKA-val párhuzamosan kezdte meg a határon túli magyar oktatás támogatását a Művelődési és Közoktatási Minisztérium (MKM). 1991-től külön fejezeti kezelésű előirányzatként jelenik meg a MKM (majd Oktatási Minisztérium, OM) költségvetésében a Határon túli magyarok oktatási és kulturális támogatása.

1997-ben a Magyar Tudományos Akadémia (MTA)– az OM-mal közösen - létrehozza a DOMUS Hungarica Scientiarium et Artium tudományos ösztöndíjas programot.

A Határon Túli Magyar Oktatásért Apáczai Közalapítvány (AKA) 1999-ben jött létre. 2000-ben létrejött a Sapientia Alapítvány az Erdélyi Magyar Tudományegyetemért, tényleges támogatási tevékenységüket 2001-ben kezdték meg, azóta közel 6 milliárd Ft-ot fordítottak az erdélyi magyar felsőoktatás céljaira. (Ez az összeg önmagában nagyobb, mint a vizsgált három forrás együttesen.) Tekintve, hogy a Sapientia Alapítvány csak az erdélyi intézményrendszert támogatja, a kutatás jelenlegi szakaszában nem vizsgáltuk.

2001-ben az MTA megalakította az Arany János Közalapítványt, amelynek feladata – többek között – a határon túli magyar tudományosság támogatása.

A kutatás keretében a fenti forrásokból – az IKA, az MKM/OM, az AKA és a DOMUS - a határon túli magyar felsőoktatásra és K+F-re fordított támogatásainak részletes elemzését végeztük el a kezdetektől 2001. december 31-ig. A feldolgozás időpontjában a 2002-es év adatai még nem álltak rendelkezésre.

Az alábbiakban röviden jellemezzük a fenti négy forrást.

I. Illyés Közalapítvány (IKA)

Már 1989 őszén – még a Németh-kormány idején - Tabajdi Csaba, a MEH Nemzeti és Etnikai Titkárság vezetője vetette fel olyan pénzalap létrehozásának szükségességét, amelynek célja: a határon túli magyar közösségek oktatási -, kulturális tevékenységeinek és intézményeinek támogatása.

Az Antall-kormány megalakulása után egyik első feladatának tartotta, hogy költségvetési forrásból megalkossa az Illyés Gyula Alapítványt, amely később Illyés Közalapítvány néven a mai napig az egyik legelismertebb intézménye a határon túli támogatáspolitikának.

Az Alapítvány alapító okirata így fogalmazza meg a célokat:

A Közalapítvány célja: a Magyar Köztársaságnak az Alkotmány 6. cikkelye 3. bekezdésében rögzített, a határainkon kívül élő magyarok sorsáért érzett felelősségéből adódó állami közfeladat folyamatos ellátása érdekében a határainkon túl élő magyar közösségek és a szórványmagyarság támogatása, sajátos gondjai megoldásának elősegítése. Az Alapító szándékainak megfelelően támogatni kívánja:

a határainkon túl élő magyarság önazonosságának megőrzését, fejlődését és megerősödését célzó kezdeményezéseket;

az anyanyelv ápolását, fejlesztését szolgáló kezdeményezéseket;

a határainkon túl élő magyarságot érintő tudományos munkát;

az anyanyelvű hitélet tárgyi és személyi feltételeinek javítását;

a határon túli magyar kisebbségek hazai kulturális bemutatóit.

A Közalapítvány kuratóriumát az Alapító, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) kéri fel; tagjai a parlamenti pártok képviselői, a határon túli magyarság ügyeivel foglalkozó kormányzati szervek (OM, NKÖM, KüM) tisztviselői, valamint szakértők.

1994-től a Közalapítvány, a szubszidiaritás elvét alkalmazva, területi alkuratóriumi rendszerben működik:

A nagyobb régiókban (Erdély, Felvidék, Vajdaság.) az alkuratóriumok munkáját oktatási és tudományos szaktestületek segítik.

(Az IKA támogatásait tartalmazó táblázatokat a MELLÉKLET I. fejezet táblái tartalmazzák)

II. Művelődési és Közoktatási Minisztérium/Oktatási Minisztérium (MKM/OM)

A határon túli magyar oktatás és kultúra támogatásával foglalkozó szervezeti egység létrehozásáról az egyik 1990. májusi miniszteri értekezlet döntött. 1991-ben megalakult az Etnikai és Nemzeti Kisebbségi Főosztály, benne a Határon Túli Magyarok Osztálya. 1995. január 1-jétől a Határon Túli Magyarok Főosztálya (1998 szeptemberétől 1999 szeptemberéig Határon Túli Magyarok Titkársága) felelős a minisztérium e célra elkülönített fejezeti előirányzatának felhasználásáért. A művelődési és közoktatási miniszter feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletek mindig a miniszter felelősségébe utalták a határon túli magyarok oktatási és kulturális támogatását.

Az MKM 1998-ban kettévált, a jelenleg hatályos fenti kormányrendelet csak az oktatási feladatokról szól, a kulturális feladatokat a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma vette át.

Az MKM/OM határon túli támogatással foglalkozó szervezeti egység munkáját olyan szakmai tanácsok.(Oktatási Tanács, Ösztöndíj Tanács) segítik, amelyek területi alkuratóriummal, vagy területenként legitim tanácsadó grémiumokkal rendelkeznek. 1994-1998 között a főosztály mellett tudományos tanácsadó testület működött; amelynek feladata a határon túli magyar kutatóműhelyek munkájának anyagi és szakmai támogatása volt.

Az éves költségvetésben rendelkezésre álló forrást nemcsak a közalapítványok és a DOMUS, hanem a MKM/OM is pályázati úton osztotta fel.

A MKM/OM felsőoktatási és K+F támogatásai évenként és országonként. Az első oszlop a teljes előirányzatot tartalmazza. A számítógépes nyilvántartást 1994-ben vezették be, ezért az adatok hiányosak.

Év	Teljes összeg	O+T	Jugoszlávia	Magyarország	Románia	Szlovákia	Ukrajna
	Ft	Ft	Ft	Ft	Ft	Ft	Ft
1991	0	38 820 000	1 635 000	0	32 337 000	2 574 000	2 274 000
1992	-0	69 295 272	12 855 000	200 000	46 459 272	4 981 000	4 800 000
1993	202 300 000	110 962 000	21 111 000	54 000	64 756 000	16 726 000	8 315 000
1994	280 853 000	106 736 000	19 349 000	0	48 571 000	24 399 000	14 417 000
1995	243 943 000	197 948 632	0	150 232 120	16 001 512	21 740 000	9 975 000
1996	315 052 000	253 145 000	1 425 000	181 473 000	35 822 000	23 925 000	10 500 000
1997	334 617 000	308 035 700	2 000 000	241 876 700	41 406 000	21 753 000	1 000 000
1998	430 000 000	332 988 000	3 200 000	268 005 000	40 445 000	17 920 000	3 418 000
1999	470 000 000	331 472 000	12 648 000	258 447 000	31 792 000	26 141 000	2 444 000
2000	402 000 000	385 209 000	12 275 000	323 175 000	20 399 000	28 860 000	500 000
2001	576 235 453	395 944 000	11 668 000	289 722 000	7 102 000	86 252 000	1 200 000
Összes	3 255 008 453	2 530 555 604	98 166 000	1 713 184 820	385 090 784	275 271 000	58 843 000

Az MKM/OM teljes támogatásának 77. 7 %-a jutott a felsőoktatás és K+F támogatására. A juttatások meghatározó többsége – a teljes szakterületi volumen 68 %-a – az ösztöndíjak fedezésére szolgált.

Az MKM/OM tevékenysége – bár nagyságrendje többszörösen meghaladta az IKA szakirányú támogatásának összegét – kevésbé volt közismert. A határon túli politikai és szakmai elit – az ösztöndíjas keret túlsúlya miatt – a Magyarországon való felhasználást sérelmezte.

(Az MKM/OM támogatásait a MELLÉKLET 2. fejezete tartalmazza)

III. Apáczai Közalapítvány (AKA)

A Határon Túli Magyar Oktatásért Apáczai Közalapítványt a Kormány alapította az 1998. évi 1162/1998. (XII. 17.) számú határozatával. A közalapítványt a Fővárosi Bíróság 7743. sorszám alatt vette nyilvántartásba és kiemelkedően közhasznú szervezetté minősítette. A közalapítvány célját az Alapító Okirat preambuluma az alábbiakban jelöli meg: „a határainkon túl élő magyar közösségek és a szórvány magyarság felsőoktatásának, szakképzésének és pedagógus továbbképzésének elősegítése és támogatása.” A Közalapítvány jogi személyiségét 1999. április 7-én nyerte el, május elején létrejött a közalapítvány lebonyolító szervezete, az iroda, és a kuratórium megtartotta alakuló ülését.

A közalapítványt az a kormányzati szándék hozta létre, miszerint a határon túli magyar oktatás támogatása elsősorban ne a Magyarországon folytatott tanulmányok segítésére, serkentésére, hanem a szülőföldön folytatandó tanulás lehetőségeinek kiépítésére, megerősítésére irányuljon. A paradigmaváltást az indokolta, hogy a ’90-es évek eleje óta Magyarországon tanuló határon túli fiatalok többsége nem tért vissza szülőföldjére.

A Közalapítvány célja a Magyar Köztársaságnak az Alkotmány 6. §-ának (3) bekezdésében rögzített, valamint az oktatási miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/1998. (IX. 30.) Kormányrendelet 5. §-ának c) pontjában és a 6. § (2) bekezdésének i) pontjában meghatározott állami közfeladat folyamatos ellátása érdekében, a határainkon túl élő magyar közösségek és a szórványmagyarság felsőoktatásának, szakképzésének és pedagógus továbbképzésének elősegítése és támogatása.

Az Apáczai Közalapítvány 1999-2002. között megítélt támogatásai

évek	Románia	Jugoszlávia	Szlovákia	Ukrajna	Magyarország	Egyéb*	összesen
millió Ft
1999	304, 5	59, 3	37, 8	50, 9	13	9, 5	475
2000	289, 208	125, 789	64, 663	92, 783	216, 887	4, 2	793, 53
2001	249, 223	144, 633	57, 552	58, 281	198, 3	3, 352	711, 341
2002	376, 873	81, 834	96, 775	73, 918	151, 138	6, 246	786, 784
mindösszesen	1219, 804	411, 556	256, 79	275, 882	579, 325	23, 298	2766, 655

*Az egyéb országok között szerepel Argentína, Ausztrália, Brazília, Nagy-Britannia, Németország és Svédország.

(Az AKA támogatásait MELLÉKLET 3. fejezete tartalmazza)

IV. A DOMUS ösztöndíjrendszer

1997-től a külföldön élő, magukat magyarnak is valló, valamint a magyar témájú kutatásokkal foglalkozó tudósoknak biztosít feltételeket a magyarországi kutatómunkához.

A DOMUS támogatásai országonként és évenként
Év	Jugoszlávia	Románia	Szlovákia	Ukrajna	Összesen
1997	5 078 738 Ft	16 948 617 Ft	1 683 068 Ft	1 889 763 Ft	25 600 186 Ft
1998	4 091 952 Ft	15 689 655 Ft	4 195 402 Ft	1 666 667 Ft	25 643 676 Ft
1999	4 580 583 Ft	18 775 168 Ft	1 963 087 Ft	1 470 898 Ft	26 789 691 Ft
2000	2 047 781 Ft	20 017 065 Ft	2 047 782 Ft	2 354 949 Ft	26 467 576 Ft
2001	3 358 210 Ft	20 059 701 Ft	1 343 284 Ft	3 134 328 Ft	27 895 523 Ft
2002	748 440 Ft	22 889 813 Ft	3 367 983 Ft	1 496 881 Ft	28 503 118 Ft
Összes	19 905 704 Ft	114 380 019 Ft	14 600 606 Ft	12 013 487 Ft	160 899 771 Ft
%-ban	12, 4	71, 1	9, 1	7, 4	100, 0

A DOMUS díjazottjainak létszám szerint megoszlása a következő képet mutatja.

Tudter	Jugoszlávia		Románia		Szlovákia		Ukrajna		Összesen
	Junior	Senior	Junior	Senior	Junior	Senior	Junior	Senior	Junior	Senior
ET	4	13	49	70	4	2	1	8	61	99
TE	10	25	21	113		6	6	24	41	179
TT	11	49	123	280	15	44	4	29	164	444
Egyéb	3	3	41	4	5	2	3	0	55	19
Összesen	28	90	234	467	27	54	14	61	321	741
Mind.	118		701		81		75		1062

Megjegyzés: Az „összesen” tábla valamennyi – tehát az egyéb országokból származó kutatók létszámát is tartalmazza.

A DOMUS program alapvető érdeme, hogy a határon túli magyar kutatókat – a táblázatokból jól láthatóan főleg az erdélyieket bekapcsolta a magyarországi valamint a nemzetközi tudományos munkamegosztásba.

(A DOMUS támogatásait a MELLÉKLET 4. fejezetének táblái tartalmazzák)

A feldolgozás módszerei és fontosabb adatai.

A feldolgozás első fázisában MS Excel alapú adatbázist alakítottunk ki. E művelet mintegy félévet vett igénybe; tekintettel arra, hogy gyakorlatilag tételenként (pályázatonként) kellett – manuális munkával – a felsőoktatásra és a tudományos kutatásra vonatkozó adatokat rekonstruálni. Természetesen nem állítjuk, hogy a kialakított adatbázis abszolút mértékben egzakt, hiszen a besorolások óhatatlanul szubjektív ítéleteket is hordoznak; továbbá: az eltérő finanszírozási eljárások miatt gyakran az egyes finanszírozási tételeket bontanunk kellett. A statisztikus hibaszázalék elismerése mellett nyilvánvaló, hogy az elkövetkező elemzés az eddigi legpontosabb számbavétele – e két szakterület – támogatási adatainak.

Az adatbázis kialakítása során hamarosan tapasztaltuk, hogy a pályázatok számának számbavétele több ok miatt nem lehetséges; ill. nem kívánatos:

A támogatások – különösen 1994-1999 között – ko-finanszírozást jelentettek/jelentenek.

Különösen a Művelődési és Közoktatási Minisztérium/Oktatási Minisztérium (továbbiakban: MKM/OM) támogatási gyakorlatában az egyes átutalások többféle célra irányultak; így a támogatások Ft.-ban kifejezett értékével számoltunk.

Az értékszámítás mellett is számolni kellett bizonyos pontatlanságokkal; a különféle adatok egy alapbázison belül sem fedték egymást teljes pontossággal; e hibák többszörös korrekciós eljárás után sem bizonyultak kiküszöbölhetőnek.

A leírtak ellenére kb. 3500 pályázat feldolgozására, értékelésére és tipizálására került sor. Az alábbiakban az osztályozási szempontokat ismertetjük.

a.) Valamennyi áttekintett pályázatban, támogatásban - elsődleges változóként - alapvetően a felsőoktatás és tudományos kutatás támogatásának szétválasztására törekedtünk. Ebben a tipológiában különösen az un. „kihelyezett tagozatok”, amely fogalom alatt a magyarországi felsőoktatási intézmények székhelyen kívüli (határon túli) képzései értendők, takarnak bonyolult finanszírozási konstrukciót (útiköltség, tanárok óradíja, az oktatás költségei stb.)

Az alábbi táblázat az idetartozó kategóriákat foglalja össze:

Felsőoktatás	K+F
Állami intézményeknek nyújtott támogatások	Csoportos kutatások
Beruházások	Egyéni kutatások
Infrastruktúrafejlesztés	Infrastruktúrafejlesztés
Kihelyezett tagozatok	Konferenciák
Működési költség	Működési költség
Ösztöndíjak	Ösztöndíjak
Tankönyvkiadás	Könyvkiadás

b.) A támogatások tematikája szerinti tipizáció

IMF	ingatlanbeszerzés, működés támogatása, fejlesztések
IS	az infrastruktúra (főleg informatikai) fejlesztése
K	könyvkiadás
Kut	kutatási tevékenység
ÖD	ösztöndíj
R	rendezvény
E	Egyéb (pl. könyvtárfejlesztés)

c.) A támogatások tudományterület szerinti besorolása

A tudományterület szerinti besorolásnál a hatályos kormányrendelet (169/2000. (IX.29. Korm.rendelet) szerinti felsorolást alkalmaztuk, azzal az eltéréssel, hogy külön szerepeltettük a jogtudományt.

AT	Agrártudomány
BT	Bölcsészettudomány
GT	Gazdaságtudomány
H	Hittudomány
JT	Jogtudomány
M	Művészet
MT	Műszaki tudományok
OT	Orvostudomány
TáT	Társadalomtudományok
TT	Természettudomány
E	Egyéb

A továbbiakban országonkénti és évenkénti bontásban a fentiek szerinti csoportosításban mutatjuk be a legfontosabb adatokat táblázatos formában. Az összesítő-összefoglaló táblázatok az országtáblák után következnek.

A részletes tanulmány az alábbi vázlat szerint fogja elemezni a különböző táblázatokban összesített adatokat:

Bevezetés

A feldolgozás módszerei

Oktatás/tudomány

Tematika

Tudományterület

Az Illyés Közalapítvány

Oktatás/tudomány

Tematika

Tudományterület

Oktatási Minisztérium

Oktatás/tudomány

Tematika

Tudományterület

Apáczai

Oktatás/tudomány

Tematika

Tudományterület

Összesített adatok

Oktatás

Tematika

Tudományterület

DOMUS

Következtetések

A mellékelt táblázatok a három költségvetési forrásból származó támogatásokat tematika és tudományterület szerint országonként csoportosítva tartalmazzák. A DOMUS adatait elkülönítve ismertetjük; ebben az esetben a 2002. évi adatok is rendelkezésre állnak.

Az Illyés Közalapítvány (IKA) felsőoktatási és K+F támogatásainak szerkezete

„Az Illyés” – határon túl: fogalom. Bár a vizsgálat időhatárait alkotó 11 esztendő alatt számos a támogatás számos formája és intézménye alakult ki; a „célcsoportok” tagjai mai napig e forrást ismerik a legjobban.

A Közalapítvány támogatáspolitikája nagymértékben kötődött az adományozó: a rendszerváltás utáni magyar kormányoknak a határon túli magyar közösségekkel szembeni attitűdjeihez.

Az Antall-kormány időszakában (1990-1994) a támogatások részben szerény nagyságrendűek, másfelől pedig érzelmileg-idelógiailag túlmotiváltak; személyekre orientáltak.

A Horn-kormány (1994-1998) támogatáspolitikáját a decentralizáció és a pragmatizmus jellemzi. Ugyanakkor a racionális társadalomtudományi szaknyelv használata érzelmileg elidegenítő hatású volt. A Bokros-csomag következtében a támogatási összegek szerények maradtak, és a ciklus magas inflációs rátája szinte eliminálta a némileg megemelt támogatási összeg hasznosítását.

Az Orbán-kormány időszaka (1998-2002) több szinten is paradigmaváltást eredményezett. A „határokon átívelő nemzetegyesítés” emocionálisan feldúsított nemzetpolitikai programja, valamint a radikálisan megnövekedett pénzügyi forrás átformálta a korábbi támogatáspolitikát, viszont recentralizáló hajlandóságával, „Budapest”-központúságával korábbi eredményeket eliminált.

Az alprogram II. szakasza; az esettanulmányok és mélyinterjúk elemzése izgalmas adalékokkal szolgál majd; ebben az intervallumban csak az adatok szóródását indokoljuk röviden.

A felsőoktatás és K+F támogatása aránya az IKA támogatásaiban évenként:

Időszak	Oktatás	Tudomány	Összesen	%-ban
1990-ben	2 700 000 Ft	1 380 100 Ft	4 080 100 Ft	0, 79
1991-ben	484 000 Ft	2 575 000 Ft	3 059 000 Ft	0, 59
1992-ben	4 750 700 Ft	2 283 800 Ft	7 034 500 Ft	1, 36
1993-ban	7 027 000 Ft	1 952 000 Ft	8 979 000 Ft	1, 73
1994-ben	46 421 500 Ft	2 255 000 Ft	48 676 500 Ft	9, 39
1995-ben	32 476 000 Ft	4 876 000 Ft	37 352 000 Ft	7, 20
1996-ban	30 952 000 Ft	6 414 000 Ft	37 366 000 Ft	7, 21
1997-ben	32 173 005 Ft	11 455 000 Ft	43 628 005 Ft	8, 41
1998-ban	27 537 123 Ft	16 113 000 Ft	43 650 123 Ft	8, 42
1999-ben	26 839 570 Ft	35 011 965 Ft	61 851 535 Ft	11, 93
2000-ben	100 070 841 Ft	31 898 500 Ft	131 969 341 Ft	25, 45
2001-ben	40 067 000 Ft	50 779 000 Ft	90 846 000 Ft	17, 52
Összesen	351 498 739 Ft	166 993 365 Ft	518 492 104 Ft	100, 00
%-ban	67. 80	32, 20	100, 00

Az adatok megerősítik a jelzett általános tendenciát: az IKA összes támogatásainak 54, 9 %-a 1998-2001 között került szétosztása.

Az egyes régiókban döntően a magyar nyelvű felsőoktatás valamilyen formájának kiépítés volt az elsőszámú prioritás. A támogatás 2/3-a jutott a felsőoktatásra.

A felsőoktatás/K+F országonkénti megoszlásai (Ft.-ban)
	HU	YU	RO	SK	UA
Oktatás	25 502 700 Ft	29 887 000 Ft	129 295 539 Ft	52 135 500 Ft	114 678 000 Ft
Tudomány	39 733 800 Ft	10 188 500 Ft	77 792 065 Ft	37 994 000 Ft	1 285 000 Ft

Megjegyzés: Hu: Magyarország, YU: Jugoszlávia, RO: Románia, SK: Szlovákia, UA: Ukrajna.

Az abszolút értékek is jelzik, hogy – két kivétellel – a felsőoktatás fejlesztésére fordított összegek közel kétszeresen haladják meg a K+F-re fordított összegeket.

A magyarországi arány azzal magyarázható, hogy itt mutattuk ki azokat a kutatásokat, amelyek Kárpát-medence több régióját érinttették.

Kárpátalján viszont rendkívül tudatos fejlesztéspolitika valósult meg. A támogatás 98 %-a a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola fejlesztését, (valamint 0, 5 %-ban az ungvári egyetem magyar nyelvű természettudományi csoportjainak költségeit) szolgálta.

Az MKM/OM felsőoktatási és K+F támogatásainak szerkezete

(az MKM/OM támogatásainak részletes táblái a MELLÉKLET 2. fejezetben találhatók)

A tárca támogatáspolitikája – mint korábban jeleztük – egyfelől kevésbé ismert, másfelől az ösztöndíjazás miatt a vizsgált időszak egészében – vitatott.

A táblázat idősorosan mutatja be a támogatáspolitika alakulását.

Év	Oktatás	Tudomány	összesen	Százalékban
1991	38 820 000 Ft	0 Ft	38 820 000 Ft	1,53
1992	69 052 000 Ft	243 272 Ft	69 295 272 Ft	2,74
1993	110 862 000 Ft	100 000 Ft	110 962 000 Ft	4,38
1994	106 736 000 Ft	0 Ft	106 736 000 Ft	4,22
1995	197 891 912 Ft	56 720 Ft	197 948 632 Ft	7,82
1996	248 349 000 Ft	4 796 000 Ft	253 145 000 Ft	10,00
1997	300 115 700 Ft	7 920 000 Ft	308 035 700 Ft	12,17
1998	325 198 000 Ft	7 790 000 Ft	332 988 000 Ft	13,16
1999	329 072 000 Ft	2 400 000 Ft	331 472 000 Ft	13,10
2000	360 285 000 Ft	24 924 000 Ft	385 209 000 Ft	15,22
2001	375 944 000 Ft	20 000 000 Ft	395 944 000 Ft	15,65
Összes	2 462 325 612 Ft	68 229 992 Ft	2 530 555 604 Ft	100,00

A minisztérium támogatásainak belső struktúrája az alábbi arányokat mutatja:

	HU	YU	RO	SK	UA
Oktatás	1 663 484 100 Ft	91 316 000 Ft	377 531 512 Ft	271 151 000 Ft	58 843 000 Ft
Tudomány	49 700 720 Ft	6 850 000 Ft	7 559 272 Ft	4 120 000 Ft	0 Ft

Megjegyzés: HU=Magyarország, YU=Jugoszlávia, RO= Románia, SK=Szlovákia, UA=Ukrajna

A támogatások értelmezéséhez két alapvető determinánsra szükséges a figyelmet felhívni:

- 1994/1995-től a szomszédos országok magyar diákjainak ösztöndíjazására fordított költségvetési források a MKM/OM költségvetési fejezetben szerepelnek,

- a költségvetési törvényekben „fejezeti kezelésű előirányzat” – ként definiált források csak ”működési” támogatásokra fordíthatók; így a beruházásokra csak közalapítványi forrásból származó összegek fordíthatók.

Az Apáczai Közalapítvány (AKA) felsőoktatási és K+F támogatásainak szerkezete

(az AKA támogatásainak részletező tábláit a MELLÉKLET 3. fejezete tartalmazza)

Az AKA megalapítása nagyságrenddel növelte a felsőoktatási támogatásokat; az alábbi tábla az országonkénti megoszlásokat illusztrálja:

	HU	YU	RO	SK	UA
Oktatás	349 361 200 Ft	71 150 000 Ft	369 661 179 Ft	225 674 292 Ft	133 540 060 Ft
Tudomány	48 268 800 Ft	0 Ft	22 441 892 Ft	8 306 000 Ft	5 500 000 Ft

Megjegyzés: HU=Magyarország, YU=Jugoszlávia, RO=Románia, SK=Szlovákia, UA=Ukrajna

A táblázat rövid értelmezése a következő:

- A magyarországi támogatások a határon túli diákok ösztöndíját, szociális támogatásait és részben a közben kialakult szakkollégiumi rendszer költségeit tartalmazzák. A K+F szektorban szerepelnek a Kárpát-medencei oktatási, felsőoktatási és tudományos adatbázis létrehozásának, valamint az oktatástervezést segítő szociológiai vizsgálatokra fordított kiadások

- A romániai ráfordítások közül a Partiumi Keresztény Egyetem támogatása kiemelkedő,

- Szlovákiában, Komáromban a Selye János Alapítvány által működtetett közgazdasági kihelyezett tagozat,

- Ukrajnában pedig a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola támogatása kiemelkedő.

- Vajdaságban – a demokratikus kibontakozás nyomán – Újvidéken született felsőoktatási szakkollégium

Összesítve az egyes forrásokat, felsőoktatásra és K+F-re fordított összesített támogatási adatok

(Mft.-ban, kerekítve)

IKA	AKA	OM	DOMUS*	Összesen
518, 5	1, 233	2, 535	160, 9	4447, 7
11, 7 %	27, 7 %	57, 0 %	3, 6 %	100, 0 %

* Megjegyzés: a DOMUS adataiban – egyedül az egész összeállításban – szerepeltetjük a 2002 évi adatokat is.

A leglényegesebb következtetések az alábbiak:

Különösen az MKM/OM esetében rendkívül magas a határon túli magyar ösztöndíjasok részesedése; DOMUS pedig vállaltan ösztöndíjas program. Így, bár kétségtelen, hogy a költségvetésben e tételek a határon túli költségvetési támogatások rovataiban helyezkednek el, de ténylegesen Magyarországon hasznosulnak.

Az AKA megalapítása és támogató munkájának megkezdése lényegesen javított a környező országok magyar nyelvű felsőoktatásának helyzetén.

A felsőoktatásra és K+F-re fordított támogatások országonkénti belső szerkezete

Az elemzések szempontjából elsősorban arra hívjuk fel a figyelmet, hogy az egyes régiók nagysága, az ottani magyarok lélekszáma és intézményesültsége között lényeges eltérések vannak. A romániai magyarság létszáma önmagában nagyobb, mint a másik három régió magyarságának összesen.

A társadalmi, politikai és gazdasági viszonyok markánsan eltérnek az egyes térségekben. A vizsgált 11 esztendős periódusban általánosan jellemző a környező országokra a rendszerváltásokból következő politikai és gazdasági instabilitás, a nemzetállami sovinizmusból következő kisebbségellenes politika; a magyar közösségek intézményesülési folyamatainak gátlása.

7.1. Jugoszlávia/Vajdaság adatainak elemzése

(a jugoszláviai támogatások táblázatait a MELLÉKLET 5.1 fejezete tartalmazza)

Hivatkozva a fenti megjegyzésre; sok szempontból a vajdasági magyarság sorsa alakult keservesen az elmúlt évtizedben. A térségben korábban módosnak tekintett szövetségi köztársaság szétesése kaotikus, drámai körülmények között zajlott le. A folyamatos háborús körülmények, a pauperizáció, a kisebbségellenesség a magyar közösség ellen is hatott és jelentős migrációs folyamatot indított el. A demográfiai veszteség főleg a fiatal- és középkorú magyar értelmiségiek sorából keletkezett; ez önmagában gátolta az intézmények fejlődését.

Az alábbi tábla a jugoszláviai támogatások tematikus szerkezetét mutatja:

Típus	IKA	AKA	MKM/OM	Összesen	%-ban
Ingatlan, műk. fejl.	4 192 000 Ft	60 920 000 Ft	23 898 000 Ft	89 010 000 Ft	42, 51
Infrastruktúra	1 873 000 Ft	- Ft	- Ft	1 873 000 Ft	0, 89
Könyvkiadás	1 164 000 Ft	1 000 000 Ft	- Ft	2 164 000 Ft	1, 03
Kutatás	4 418 000 Ft	- Ft	- Ft	4 418 000 Ft	2, 11
Rendezvény	4 701 000 Ft	2 100 000 Ft	400 000 Ft	7 201 000 Ft	3, 44
Ösztöndíj	22 137 000 Ft	5 130 000 Ft	73 868 000 Ft	101 135 000 Ft	48, 30
Egyéb	1 590 000 Ft	2 000 Ft	- Ft	3 590 000 Ft	1, 71
Összesen	40 075 000 Ft	71 150 000 Ft	98 166 000 Ft	209 391 000 Ft	100, 00

A tendenciákat jól mutatja az összefoglaló táblázat:

A támogatások fele ösztöndíjazásra fordítódott, és közel ekkora összeg szolgálta a meglévő, szegényes intézményhálózat minimum szinten való megmaradását. Jugoszlávia esetében – különösen az intenzívebb harci cselekmények idején (1991-1996 között, vagy 1999-es légiháború idején - a magyar közösség kérésére a magyar kormányzat (amely egyébként korlátozni igyekezett e folyamatot) is támogatta a Magyarországon való továbbtanulást.

A „működés” kategóriában elsősorban a Kertészeti Egyetem zentai kihelyezett tagozatának költségei jelennek meg. A kihelyezett tagozat az egyetlen olyan felsőoktatási forma, amely – erős korlátokkal – egyáltalán működhetett. A másik kitelepedett felsőoktatási intézmény: a Gábor Dénes Főiskola szabadkai kara vállalkozásban működik, így költségvetési támogatásban nem, vagy alig részesült.

A további működési formák elhanyagolható támogatást kaptak.

A jugoszláviai támogatások tudományterületi megoszlását érdemes százalékos megoszlással és grafikonnal szemléltetni:

Tudományterület	%-ban
Agrártudomány	11, 95
Bölcsészettudomány	5, 85
Gazdaságtudomány	0, 00
Hittudomány	1, 28
Műszaki tudomány	0, 35
Művészettudomány	1, 91
Orvostudomány	0, 00
Társadalomtudomány	1, 72
Természettudomány	0, 39
Egyéb	76, 54

Az egyéb kategóriában jelenítettük meg a besorolhatatlan ösztöndíjas támogatásokat, amelyek a teljes támogatási összeg zömét alkotják.

A diagram viszont tisztított adatokat tartalmaz; kiemeltük az ösztöndíjra fordított támogatásokat.

E formában válik nyilvánvalóvá, hogy a valóban Jugoszláviában hasznosított összegek 2/3 része a kertészmérnöki képzésre és az Újvidéki Egyetem magyar tanszékének támogatására szolgált.

A többi tudományterületen főleg egyéni kutatások kaptak támogatást. A társadalomtudományi kutatásokat jórészt egyetlen intézmény: a Magyarságkutató Tudományos Társaság képviseli.

7. 2.A magyarországi támogatások különféle mutatói

(a magyarországi támogatások legfontosabb tábláit a MELLÉKLET 5.2. fejezete tartalmazza)

A magyarországi támogatások sajátos helyet foglalnak el a határon túlra szánt források struktúrájában. Bár az egymást követő kormányok nemzetstratégiájában mindig is meghatározó rendező elv volt, hogy a támogatások a régiókban hasznosuljanak; a magyarországi továbbtanulás iránti elementáris egyéni aspirációk (ösztöndíjak) miatt a támogatások nagyon releváns részének mégis Magyarország a színtere.

Mindezt szemlélteti a következő tábla:

Típus	IKA	AKA	MKM/OM	Összesen	%-ban
Ingatlan, műk. fejl.	1 870 000 Ft	33 423 000 Ft	25 000 000 Ft	60 293 000 Ft	2, 77
Infrastruktúra	12 839 000 Ft	5 842 200 Ft	41 549 000 Ft	60 230 200 Ft	2, 77
Könyvkiadás	3 940 000 Ft	1 900 000 Ft	1 620 000 Ft	7 460 000 Ft	0, 34
Kutatás	13 560 000 Ft	35 445 800 Ft	7 180 000 Ft	56 185 800 Ft	2, 58
Rendezvény	19 360 800 Ft	19 519 000 Ft	1 150 720 Ft	40 030 520 Ft	1, 84
Ösztöndíj	13 661 500 Ft	301 500 000 Ft	1 470 774 100 Ft	1 785 935 600 Ft	82, 07
Egyéb	- Ft	- Ft	165 911 000 Ft	165 911 000 Ft	7, 62
Összesen	65 231 300 Ft	397 630 000 Ft	1 713 184 820 Ft	2 176 046 120 Ft	100, 00

Mi látható?

- Egyfelől az, hogy a két szakmai terület (felsőoktatás és K+F) támogatására szolgáló összegek 40 % - a ösztöndíjak formájában Magyarországon hasznosul. 1995 óta valamennyi régió ösztöndíjas támogatása Magyarországon jelenik meg, előbb az MKM/OM, majd a Márton Áron Szakkollégium költségvetésében.

- Másfelől, kerekítve 390 Mft. került ténylegesen Magyarországon felhasználásra, ami a teljes támogatás 7, 6 %-a, vagy a 11 esztendő átlagában évi 35 Mft. Ezek az összegek a több országot (magyar közösséget) érintő rendezvények, kutatások valamint könyvkiadás finanszírozására szolgáltak.

A magyarországi támogatások tudományterületi megoszlását, tisztított formában (az ösztöndíjak nélkül) diagramokon szemléltetjük:

A legfontosabb, kimutatható tendenciák az alábbiak:

1. meghatározó a társadalomtudományok súlya; a Magyarországon elszámolt támogatások 2/3 része e tudományokra, elsősorban a szociológiai vizsgálatokra hasznosult. A „hasznosulás” ebben az esetben nem ironikus szóhasználat, hiszen az elmúlt évtized nagy regionális vizsgálatai (Csepeli György etnikai szerkezet kutatásai, a Balázs Ferenc Társaság réteg-és érték-kutatásai, valamint a Márton Áron Szakkollégium elmúlt évekbeni vizsgálódásai) ebből a forrásból történtek és valamennyi kutatás több régióra terjedt ki.

2. Ugyanakkor egyfajta szerkezeti torzulás is jól tetten érhető. A tisztított forrás 83 %-a a társadalomtudományok és bölcsésztudományokra jutott, és az összes többi tudományterület csak 17 %-ban részesült a Magyarországon felhasznált forrásokból.

3. Végül: számos, a határon túli magyarságot általában érintő könyv, vagy tudományos rendezvény is ebből a forrásból kapott támogatást.

7.3 A romániai/erdélyi adatok elemzése

(a romániai támogatások legfontosabb tábláit a MELLÉKLET 5.3. fejezete tartalmazza)

Erdély magyar társadalma – az elmúlt évek gyakori jogfosztásai ellenére – a legnagyobb, többek szerint elkülöníthető regionális tudattal és tradícióival (transszilvanizmus), valamint kiépült intézményhálózattal rendelkező közösség.

Jelentős felsőoktatási és tudományos hagyatéka van; 1873-ban Kolozsvárott alapítják meg az ország második és a „vidék” első egyetemét. Az Erdélyi Múzeum Egyesületnek (mint „kis” akadémiának) is sok évtizedes történelme van. Bár e tradíciók túlnyomó részét az elmúlt fél évszázadban felszámolták, az 1989-es romániai fordulat után megindult az intézmények revitalizálása.

Jóllehet a Bolyai Egyetem nem szerveződhetett – jogi értelemben – újjá, ma közel 7000 hallgató tanulhat magyarul,

Az erdélyi egyházak és a magyar többségű önkormányzatok 1991-től a magyar nyelvű felsőoktatás megteremtésére törekedtek (Sulyok István Református Főiskola-Nagyvárad, kihelyezett tagozatok-Csíkszereda, Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy, Nyárádszereda stb.)

2000-ben – elkülönített magyarországi költségvetési keretből – megalakul az Erdélyi Magyar Tudományegyetem, évi közel 2 milliárd Ft.-os támogatással. (e támogatás elemzését a kutatás következő szakaszában végezzük el.)

Hogyan mutatkozik e dinamika a számok tükrében?

Típus	IKA	AKA	MKM/OM	Összesen	%-ban
Ingatlan, műk., fejl.	139 243 340 Ft	317 499 835 Ft	143 048 300 Ft	599 791 475 Ft	60, 57
Infrastruktúra	26 953 252 Ft	6 469 337 Ft	32 100 000 Ft	65 522 589 Ft	6, 62
Könyvkiadás	7 023 840 Ft	9 890 000 Ft	696 000 Ft	17 609 840 Ft	1, 78
Kutatás	10 370 725 Ft	19 082 400 Ft	6 163 272 Ft	35 616 397 Ft	3, 60
Rendezvény	17 992 196 Ft	8 512 107 Ft	6 512 000 Ft	33 016 303 Ft	3, 33
Ösztöndíj	4 789 341 Ft	28 187 392 Ft	196 570 512 Ft	229 547 245 Ft	23, 18
Egyéb	714 910 Ft	8 462 000 Ft	- Ft	9 176 910 Ft	0, 93
Összesen	207 087 604 Ft	398 103 071 Ft	385 090 084 Ft	990 280 759 Ft	100, 00

Rendkívül intenzív volt az intézményalapítási (újraalapítási) és azok működését biztosító törekvés. A szétosztható forrás 67 %-át használták fel erre a célra.

Ugyanakkor finanszírozási problémát okoz, hogy az állami magyar nyelvű felsőoktatási intézmények (Babes-Bolyai Egyetem és szatellit intézményei) stb. nem, vagy alig részesülhetnek magyar költségvetési támogatásban. Az elemzés következő szakaszában erről is finomabb elemzés készül.

Természetesen itt is magas az ösztöndíj aránya; de az arány az utóbbi években erősen csökken. (1995-ig az adott ország támogatásai között jelennek meg az ösztöndíjra fordított összegek)

A tudományterületi megoszlás itt a legarányosabb: (tábla és grafikon)

Tudományterület	IKA	AKA	MKM/OM	Összesen	%-ban
Agrártudomány	28 204 640 Ft	2 982 000 Ft	24 242 000 Ft	55 428 640 Ft	5, 60
Bölcsészettudomány	23 662 879 Ft	13 466 544 Ft	41 614 000 Ft	78 743 423 Ft	7, 96
Gazdaságtudomány	45 912 846 Ft	30 000 000 Ft	200 000 Ft	76 112 846 Ft	7, 69
Hittudomány	13 436 085 Ft	87 600 978 Ft	78 963 000 Ft	180 000 063 Ft	18, 19
Művészettudomány	2 343 910 Ft	10 447 000 Ft	3 920 000 Ft	16 710 910 Ft	1, 69
Műszaki tudomány	33 283 696 Ft	30 220 000 Ft	2 519 072 Ft	66 022 768 Ft	6, 67
Orvostudomány	6 325 479 Ft	6 859 337 Ft	8 261 000 Ft	21 445 816 Ft	2, 17
Társadalomtudomány	16 610 542 Ft	28 999 000 Ft	7 042 272 Ft	52 651 814 Ft	5, 32
Természettudomány	8 018 186 Ft	24 753 515 Ft	4 724 600 Ft	37 496 301 Ft	3, 79
Egyéb	28 909 341 Ft	162 304 697 Ft	213 604 140 Ft	404 818 178 Ft	40, 91
Összesen	206 707 604 Ft	397 633 071 Ft	385 090 084 Ft	989 430 759 Ft	100, 00

Megjegyzés: A diagram tisztított adatokat, azaz az ösztöndíjas támogatás nélküli tudományterület szerinti megoszlásokat tartalmazza.

A táblázatból és a diagramból adódó következtetések:

A hittudományi támogatások – más régiókban nem tapasztalható – magas arányát az magyarázza, hogy az egész vizsgált időszak fontos támogatási prioritása volt a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola, valamint jogutódja: a Partiumi Keresztény Egyetem támogatása. Tekintettel arra, hogy az intézmény képzései közül csak a hittudományhoz tartozó szakok akkreditáltak; tevékenységét és támogatásait ide soroltuk be.

Az erdélyi felsőoktatás és K+F tudományterületi arányosságot mutat. Valamennyi tudományág megtalálható; és százalékos szóródásuk is viszonylag egyenletes. Az agrártudományok a korábban a Soproni Egyetem, majd Kertészeti Egyetem kihelyezett képzéseihez kötődnek, a bölcsészettudományok támogatásának célpontjai: a Babes-Bolyai Egyetem magyar nyelvű képzései, valamint a Kriza János Néprajzi Társaság néprajzi kutatásai.

Marosvásárhelyre koncentrálódnak a művészettudományi és orvostudományi támogatások; tekintettel a Szentgyögyi Színművészeti Akadémiára, valamint az orvostudományi egyetemre.

A műszaki és természettudományok elsősorban Kolozsvárra jutnak; az egyetem mellett itt működik az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMTE), amely az egyetlen szerveződés a határokon túl.

A társadalomtudományok erdélyi művelése policentrikus szerkezetű. A kolozsvári tanszékek mellett Csíkszeredán, Sepsiszentgyörgyön és Temesvárott működik alapítványi kutatóintézet. A KAM-Regionális és Antropológiai Kutatások Központja (Csíkszereda) tevékenysége túlnő a partikularitáson, az egységes magyar tudomány értéke.

Összefoglalva: az erdélyi magyar felsőoktatás és hozzá kapcsolódóan a tudományművelés, amennyiben a magyarországi támogatások volumene nem csökken; szerves kiegészítője lehet az egyetemes magyar tudománynak.

7.4 A szlovákiai/felvidéki támogatási adatok bemutatása

(a szlovákiai támogatások legfontosabb adatait a MELLÉKLET 5. 4. fejezete tartalmazza)

A vizsgált országok közül kétségtelenül Szlovákia a legfejlettebb: számos társadalmi jelzőszáma alig marad el a hasonló magyarországi indexektől.

Társadalom- és politikatörténeti szempontból azonban viszontagságos volt az ország elmúlt 10 esztendeje. A rendszerváltás még Csehszlovákia tagköztársaságaként érintette. A Kárpát-medence második legnagyobb magyar népcsoportja kevés nemzetiségi intézménnyel rendelkezett; eltekintve a szocialista tömegszervezetek mintájára központilag megszervezett CSEMADOK hálózatától.

Témánk szempontjából említendő, hogy a magyar képviselők még a prágai szövetségi parlamentben terjesztették elő a rév-komáromi Jókai Egyetem alapítását szándékozó javaslatukat. 1994-ben Szlovákia önállósult; és a meciari időszakok szűk látókörű nacionalista politikája visszavetette a kisebbségi intézményalapítási terveket, illetve csak pótmegoldásokat engedett.

A felvidéki támogatások tematikai szerkezete: (tábla és diagram)

Típus	IKA	AKA	MKM/OM	Összesen	%-ban
Ingatlan, műk. fejl.	17 310 000 Ft	208 728 792 Ft	154 338 000 Ft	380 376 792 Ft	63, 46
Infrastruktúra	48 349 000 Ft	- Ft	61 192 000 Ft	109 541 000 Ft	18, 28
Könyvkiadás	2 942 000 Ft	500 000 Ft	- Ft	3 442 000 Ft	0, 57
Kutatás	18 239 000 Ft	- Ft	3 720 000 Ft	21 959 000 Ft	3, 66
Rendezvény	1 462 000 Ft	4 018 000 Ft	400 000 Ft	5 880 000 Ft	0, 98
Ösztöndíj	1 827 500 Ft	12 427 500 Ft	55 621 000 Ft	69 876 000 Ft	11, 66
Egyéb	- Ft	8 306 000 Ft	- Ft	8 306 000 Ft	1, 39
Összesen	90 129 500 Ft	233 980 292 Ft	275 271 000 Ft	599 380 792 Ft	100, 00

Diagramon ábrázolva:

A felvidéki támogatások tematikus megoszlása részben emlékeztet, másfelől pedig különbözi a megfelelő erdélyi struktúrától.

A hasonlóság elsősorban abban az igyekezetben ragadható meg, amellyel az elveszett, vagy soha nem volt intézményeket igyekeznek pótolni, vagy létrehozni. A támogatások 82 %-a intézményépítést, működtetést és a megfelelő infrastruktúra beszerzését fedezi. E fejlesztések a vizsgált intervallum egészében felsőoktatási intézmények kiépítését szándékozták, és célorientált módon kerültek felhasználásra.

1990-1999 között főleg az un.”városi egyetemek” (Rév-Komárom, Királyhelmec) infrastrukturális és működési feltételei teremtődtek meg. Bár a magyarországi pedagógusképzés exportja szakmailag tévútnak bizonyultak (a diplomákat csak kiegészítő képzéssel – és drágán – lehetett honosítani. Másfelől a komáromi kihelyezett tagozat csak hétvégén üzemelő konzultációs központot jelent/. Csekélyebb mértékben a komáromi Kálvin János Református Teológiai Akadémia is részesült a beruházási forrásokból.

2000-től – az AKA jelentős erőforrásainak hasznosításával – indulhatott el a Selye János Egyetem alapozó munkái.

Az eltérés; főleg Vajdasághoz, de Erdélyhez képest is az ösztöndíjazásra fordított összegek alacsonyabb volta és aránya. Pedig a szakértők általában gyengének minősítik a szlovák egyetemi oktatás színvonalát, Másfelől viszont a felvidéki fiatalok számára elérhető a cseh felsőoktatási rendszer is.

Felvidéken két jelentősebb magyar érdekű kutatócsoport működik: a lazább szervezetű Mercurius Csoport, amely a támogatásokat inkább könyvkiadásra és rendezvényszervezésekre fordította. A FÓRUM Intézet, különösen a vizsgált időszak utolsó harmadában korszerű épületet és infrastruktúrát épített ki; így a magánadományok mellett magyarországi támogatásokra is igényt tartott.

A felvidéki támogatások szerkezeti megoszlása tudományterületenként: (tábla és diagram)

Tudományterület	IKA	AKA	MKM/OM	Összesen	%-ban
Agrártudomány	- Ft	- Ft	28 195 000 Ft	28 195 000 Ft	4, 70
Bölcsészettudomány	22 831 500 Ft	6 000 000 Ft	59 859 000 Ft	88 690 500 Ft	14, 80
Gazdaságtudomány	- Ft	95 105 000 Ft	122 963 000 Ft	218 068 000 Ft	36, 38
Hittudomány	5 154 000 Ft	76 647 792 Ft	1 545 000 Ft	83 346 792 Ft	13, 91
Művészettudomány	460 000 Ft	- Ft	- Ft	460 000 Ft	0, 08
Műszaki tudomány	450 000 Ft	400 000 Ft	- Ft	850 000 Ft	0, 14
Orvostudomány	- Ft	- Ft	- Ft	- Ft	0, 00
Társadalomtudomány	53 512 000 Ft	882 000 Ft	4 220 000 Ft	58 614 000 Ft	9, 78
Természettudomány	350 000 Ft	997 500 Ft	550 000 Ft	1 897 500 Ft	0, 32
Egyéb	7 372 000 Ft	53 948 000 Ft	57 939 000 Ft	119 259 000 Ft	19, 90
Összesen	90 129 500 Ft	233 980 292 Ft	275 271 000 Ft	599 380 792 Ft	100, 00

Ugyanez diagramban ábrázolva:

Megjegyzés: a diagram tisztított adatokat tartalmaz (az ösztöndíjra fordított költségek nem szerepelnek benne)

A felvidéki támogatások tudományterület szerinti megoszlása markánsan különbözik a többi régió hasonló mutatóitól:

Már 1990-es évek elejétől markáns érdeklődés nyilvánult meg a közgazdaságtudomány iránt. A régióra jutó forrás 46 %-a közgazdaságtan tanítására jutott.

A királyhelmeci városi egyetem, amely a Budapesti Közgazdasági Egyetem kihelyezett tagozata, 1993 óta főiskolai szintű közgazdászképzést folytat. A városi önkormányzat támogatásával, de alapvetően magyarországi támogatásból iskola- és kollégiumi épület épült; jelentős informatikai beruházások történtek. A tatabányai székhelyű Modern Üzleti Tudományok Főiskolája Dunaszerdahelyen indított kihelyezett képzést. Végezetül az AKA jelentős támogatásával Rév-Komáromban elindult az egyetemi szintű kihelyezett képzés.

A bölcsészettudomány alatt a komáromi Városi Egyetem óvónő-és tanítószakos képzése értendő.

A társadalomtudományokra jutó hányadot – jobbára - a két már említett kutatócsoport kapta.

7.5. Az ukrajnai, kárpátaljai támogatások főbb jellemzői

(az ukrajnai támogatások legfontosabb adatait a MELLÉKLET 5.5. fejezete tartalmazza)

Amíg a Kárpát-medence magyar nemzeti közösségei (főleg Romániában, Szlovákiában) az összlakosság 5-7 %-át alkotják, addig a kb. 170, 000 fős ukrajnai magyarság Ukrajna népességének alig 0, 375 %-át képviselik. E népesség csupán a hatalmas ország egy megyéjében (Zakarpatszkaja Oblaszty) képvisel jelentős hányadot. (kb. 14 %)

A Szovjet Birodalom utódállamai számtalan belső –gazdasági és politikai – problémával küszködnek; ez jellemzi az európai nagytérhez tartozó Ukrajnát is. A térség legszegényebb állama, saját jogi szabályozása ellenére, képtelen kisebbségeit támogatni, netán pozitív diszkriminációval kezelni. Így, Kárpátalján a magyar intézmények csak magyarországi támogatással létezhetnek.

A támogatások szerkezete tematika szerint (tábla és diagram)

Típus	IKA	AKA	MKM/OM	Összesen	%-ban
Ingatlan, műk. fejl.	60 377 000 Ft	109 645 520 Ft	31 894 000 Ft	201 916 520 Ft	64, 34
Infrastruktúra	51 578 000 Ft	24 244 540 Ft	- Ft	75 822 540 Ft	24, 16
Könyvkiadás	160 000 Ft	3 800 000 Ft	- Ft	3 960 000 Ft	1, 26
Kutatás	35 000 Ft	- Ft	- Ft	35 000 Ft	0, 01
Rendezvény	100 000 Ft	1 350 000 Ft	- Ft	1 450 000 Ft	0, 46
Ösztöndíj	3 713 000 Ft	- Ft	26 949 000 Ft	30 662 000 Ft	9, 77
Egyéb	- Ft	- Ft	- Ft	- Ft	0, 00
Összesen	115 963 000 Ft	139 040 060 Ft	58 843 000 Ft	313 846 060 Ft	100, 00

Diagramon ábrázolva:

Mire következtethetünk a kimutatásokból?

Valószínűleg a vizsgált terület 10 esztendős történelmének leginvenciózusabb fejlesztését; a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola évtizedes fejlődését/fejlesztését. Szinte a teljes forrás: összesen 88, 5 % jutott a Főiskola különböző beruházási és működési költségeire.

Ezen kívül az ösztöndíjazásra fordítottak 10 %-ot; de ez az arány – a többi régióhoz viszonyítva – nem magas.

A többi tevékenységtípus részesedése elhanyagolható.

A támogatások tudományterület szerinti megoszlása:

Megjegyzés: a diagram a tisztított adatokat tartalmazza (az ösztöndíjas adatok nélkül)

A tudományterületi megoszlás markánsan szemlélteti a korábbi statisztikai táblákból levont megállapítást: a kárpátaljai fejlesztések középpontjában 1993-1994 óta a Főiskola létesítése áll.

1994-1998 között a fejlesztés elsősorban az IKA és az MKM/OM közös finanszírozásában történhetett; tekintettel arra, hogy az MKM/OM forrásai – a fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó előírások szerint – csak a működésre voltak utalhatók. Ebben az időszakban a beruházásokat az IKA támogatásai tették lehetővé.

A későbbi Főiskola ebben az időszakban a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola kihelyezett tagozataként, „speciális képzése”-ként szerepelt.

Az akkreditációs eljárás megindítása után a Főiskola megkapta az előzetes működési engedélyt. Képzési szakirányai egyértelműen a bölcsészettudományok körébe sorolhatók; innen eredeztethető a bölcsészettudományok abszolút – 92 %-os – túlsúlya.

Az elmúlt években a Főiskola bővítette oktatási kínálatát, kihelyezett tagozatként kertészmérnöki és agrárközgazdász képzés indult el.

Összegzés

Az alábbiakban csak vázlatosan foglalja össze a támogatáspolitika legfontosabb mutatóit, csomópontjait.

8. 1. A támogatások összesített adatai

(a részletes adatok és megoszlások a 6. 1. 1, ill. a 6. 4. 1. táblán találhatók)

Az elemzett időszakban a határon túli felsőoktatás és K+F támogatására jutó költségvetési források teljes összege - a statisztikai hibahatárt is figyelembe véve – 4, 3 milliárd Ft. volt .

A növekedés dinamikája 1990-1995 között nagyon lassú volt; a teljes támogatás alig 13 %-a jutott ezekre az esztendőkre. 1995- től lassú növekedés kezdődött.

A paradigmaváltás 1999-ben következett be, és a vizsgált időszak végéig a juttatások megsokszorozódtak. Az összes támogatás 61 %-a 3 esztendő alatt jutott el a pályázókhoz. Az oktatási támogatások ugrásszerű növekedésében az Apáczai Közalapítvány megalapítása volt meghatározó. Az AKA 3 éves működése alatt a teljes támogatás 27 %-át vállalta. Az MKM/OM, mint ágazatilag illetékes főhatóság 58 %-kal támogatta a határon túli felsőoktatást, míg az IKA összesen 12 % százalékkal részesedett.

A támogatások hatalmas hányada a felsőoktatási intézményrendszer kialakítására és működtetésére jutott. A felsőoktatási és K+F támogatások aránya: 6 % a 94%-hoz

8.2. A jugoszláviai támogatások összesített adatai

(a részletes adatok és megoszlások a 6. 1. 2. táblán találhatók)

Vajdaságra az összes támogatásnak csak 4. 65 %-a jutott. Az adatok önmagukért beszélnek, a régióban - két kihelyezett tagozat kivételével – nem történt komolyabb felsőoktatási kezdeményezés. A legjelentősebb támogatást az MKM/OM nyújtotta, a háborús viszonyok miatt a felsőoktatási támogatások jelentős részét szociális célokra, diáksegélyezésre fordították.

Jelentősebb beruházások csak a 2001. évi demokratikus fordulat után kezdődhettek, elsősorban az AKA jóvoltából. A támogatások közül néhány kollégium létrehozása említhető.

A K+F részesedése is alacsonyabb, mint a többi régióban; komolyabb kutatómunka csak az Újvidéki Egyetem magyar tanszékén, valamint Szabadkán, a Magyarságkutató Tudományos Társaságnál folyik.

8.3. A magyarországi támogatások összesített adatai

(a részletes adatok és megoszlások a 6. 1. 3. táblán láthatók)

A támogatáspolitika határon túli kritikája elsősorban a jelentős anyaországi pénzfelhasználást rótta fel a magyarságpolitika irányítóinak. Kétségtelen, hogy a felsőoktatási és K+F támogatások 40 %-a, a határon túli diákok ösztöndíjazására és szociális támogatására került felhasználásra. Az MKM/OM támogatásainak 67 %-át a diáksegélyezés emésztette fel. Ugyanakkor a tárca jelentős szerepet vállalt a határon túli magyar felsőoktatás első kezdeményezéseinek támogatásában. 1993-1994-től kezdve a tárca finanszírozta valamennyi külhoni képzés működési költségeit.

Arányaiban Magyarországon a legmagasabb a K+F támogatása. Különböző fázisokban és különböző megközelítéssel, az elmúlt kormányzati ciklusokban nagyarányú társadalomtudományi kutatások igyekeztek feltárni a határon túli magyar közösségek szociológiai/szociálpszichológiai státuszát; értékeiket, ideológiai/politikai attitűdjeit. E kutatások költsége Magyarországon jelenik meg.

8.4. A romániai támogatások összesített adatai

(a részletes adatok a 6. 1. 4. táblán láthatók)

Az erdélyi magyar közösség felsőoktatási és kutatási tevékenységeinek támogatása megközelíti az 1 milliárd Ft.-ot. Ez az adat nem tartalmazza a Sapientiának nyújtott – elkülönített céltámogatást.

A juttatások számottevő (több mint egyharmada) része az AKA-n keresztül jutott el és főleg a nagyváradi székhelyű Partiumi Keresztény Egyetem (korábban Sulyok István Református Főiskola) céljait szolgálta. A korábbi időszakokban főleg a kihelyezett tagozatok voltak a támogatások kedvezményezettjei.

Erdélyben viszonylag jelentős volt a K+F szféra támogatása, arányaiban főleg az IKA szolgálta az ottani magyar tudományosságot. Jelentősebb támogatásban részesült az Erdélyi Magyar Múzeum Egyesület, valamint néhány – a rendszerváltás után alakult – alapítványi kutatócsoport.

Az MKM/OM – az ösztöndíjazás mellett – a kihelyezett tagozatok munkáját tette lehetővé, biztosítva működési költségeiket, valamint jelentős összegekkel járult hozzá a szülőföldön tanuló diákok szociális támogatásához. (Iskola-alapítvány)

8.4 A szlovákiai támogatások összesített adatai

(a részletes adatok a 6. 1. 6. táblázaton találhatók.)

A felvidéki magyarság a teljes felsőoktatási és K+F támogatás mintegy egyhetedét kapta. Nagyon lényeges azonban, hogy a juttatások 72 %-a 1999-től érkezett a régióba – és alapvetően a Selye János Alapítvány (a leendő egyetem) céljait szolgálta. Emellett a kihelyezett tagozatok (Komárom, Királyhelmec), valamint a szintén komáromi székhelyű református teológia jelentették az ottani magyar nyelvű felsőoktatást.

A K+F támogatások meghatározó résznek forrása: az IKA.

8.5 Az ukrajnai támogatások összesített adatai

(a részletes adatok a 6. 1. 7. táblán láthatók)

Az összes támogatás csupán 7 %-a jutott Kárpátaljára; azonban a 300 Mft. felhasználása rendkívül céltudatos volt. Ma Beregszászon működik a Kárpát-medence egyetlen akkreditált magyar nyelvű felsőoktatási intézménye: a Tanárképző Főiskola.

8.6. Összegzett adatok a támogatások tematikája szerint

(a részletes adatok és megoszlások a 6. 2. 1 táblán találhatók)

A működési struktúra kialakulatlanságát, illetve „alakulását” mutatja, hogy a teljes támogatási összeg 51 %-át fordították az ösztöndíjazásra, 36 %-át pedig az intézményrendszer megalapozására és működtetésére (IMF+IS). A differenciáltabb tevékenységek, a könyvkiadás, kutatás, stb. részesedése alig 3. 7 %.

Az idősoros adatokat szemlélve itt válik szemléletessé, hogy az AKA megjelenése egyfajta „kopernikuszi fordulatot” jelentett a szektor támogatásában.

8.7. Összegzett adatok a támogatások tudományterületi megoszlása szerint

(a részletes adatok és megoszlások a 6. 3. 1. táblán találhatók)

A teljes támogatási összegből – az ösztöndíjas keret miatt - csak 1. 343 Mft. volt osztályozható tudományterület szerint.

A kisebbségi felsőoktatás jelenlegi lehetőségeit szemlélteti, hogy főleg olyan képzéseket és kutatásokat képes működtetni, amelyek kevésbé eszközigényesek.

A tisztított (ösztöndíj nélküli) adatok az alábbi tudományági megoszlásokat szemléltetik:

Agrártudomány: 8. 3 %,

Bölcsésztudományok: 21. 0 %

Gazdaságtudományok: 22. 0 %

Társadalomtudományok: 15. 5 %

Hittudomány 19.8 %

Megjegyzendő, hogy a hittudományok aránya látszólag magas (19, 8 %), azonban itt a típusalkotás problémáról van szó; az elmúlt esztendőkben kiemelkedően magas támogatásban részesült Partiumi Keresztény Egyetem – még nem akkreditált képzési irányai miatt – itt kapott besorolást.

A támogatások végösszesítését a 6. 4. 1. tábla tartalmazza,

Következtetések

A statisztikai adatbázis kialakítása „sine qua non” fázisa, de nem végső szakasza a határon túli támogatáspolitikát elemző összefoglaló tanulmánynak.

A levonható konklúziók:

Meggyőződésünk, hogy az adatbázis kialakítása nem annyira tudományos, mint sokkal inkább olyan kormányzati/igazgatási feladat, amit az eddigi kormányzatok elmulasztottak elvégezni.

A statisztikai adathalmaz kialakítása és strukturálása ugyan önmagában is értelmezhető, de az elmúlt több mint egy évtizedben lezajlott „intézményesülési” folyamatok tényleges megértéséhez nem elegendő, hiszen mindazok az emberi szándékok és aktivitások, amelyek – mind Magyarországon, de főleg határon túl – létrehozták az intézményeket, csak a kontextus teljes feltárásával és elemzésével értelmezhetők.

A folyamatosan készülő mélyinterjúk és az intézményi esettanulmányok talán kevésbé egzakt módon, de társadalmi, politikai és személyiségi dimenzióiban sokkal árnyaltabb képet nyújtanak majd a támogatáspolitika eredményeiről, tévútjairól- általában a hasznosulásról.

A kutatás következő szakasza kvalitatív jellegű lesz, az adatbázis empirikus adatainak és a szöveges dokumentumok elemzéseinek összekötése együttesen értelmezi a támogatáspolitika eddgi eredményeit.

Következtetések

A statisztikai adatbázis kialakítása „sine qua non” fázisa, de nem végső szakasza a határon túli támogatáspolitikát elemző összefoglaló tanulmánynak.

A levonható konklúziók:

Meggyőződésünk, hogy az adatbázis kialakítása nem annyira tudományos, mint sokkal inkább olyan kormányzati/igazgatási feladat, amit az eddigi kormányzatok elmulasztottak elvégezni.