Adatbank.ro » KronolĂłgiĂĄk
A hatĂĄrokon kĂvĂźl ĂŠlĹ magyarsĂĄg tĂśrtĂŠnetĂŠnek bibliogrĂĄfiĂĄja
TĂĄrgyszĂł mutatĂł: kisebbsĂŠg
Truhart Herbert von: VĂślkerbund und Minderheitenpetitionen A szervezethez 1929 ĂĄprilisĂĄban eljuttatott petĂciĂłk ĂĄllamok, nemzetisĂŠgek ĂŠs ĂŠvek szerinti megoszlĂĄsa. Az eddigi napirendre tĹązĂśtt beadvĂĄnyok ismertetĂŠse, a tĂĄrgyalĂĄsok eredmĂŠnyeinek mĂŠrlege. Nation und Staat. 3:2 (Nov. 1929) 80-85. A Nemzetek SzĂśvetsĂŠge ĂŠs a kisebbsĂŠgek petĂciĂłi
MutatĂł: kisebbsĂŠgvĂŠdelem, kisebbsĂŠgi panaszok
Truhart Herbert von: VĂślkerbund und Minderheitenpetitionen Az 1929. jĂşnius 13. ĂŠs 1930. mĂĄjus 31. kĂśzĂśtt a NĂŠpszĂśvetsĂŠgnek benyĂşjtott kisebbsĂŠgi petĂciĂłk orszĂĄgok, nĂŠpek ĂŠs az ĂźgyintĂŠzĂŠs eredmĂŠnye alapjĂĄn. Nation und Staat. 4:8 (Mai. 1931) 510-15. A Nemzetek SzĂśvetsĂŠge ĂŠs a kisebbsĂŠgek petĂciĂłi
MutatĂł: kisebbsĂŠgi panaszok, kisebbsĂŠgvĂŠdelem
Turi BĂŠla: Minderheitenfrage und Ungarn A kisebbsĂŠgvĂŠdelem megoldatlansĂĄga az eurĂłpai bĂŠkĂŠt veszĂŠlyezteti. A magyar kisebbsĂŠgek helyzete az utĂłdĂĄllamokban a bĂŠkeszerzĹdĂŠs felĂźlvizsgĂĄlatĂĄt kĂśveteli meg. MagyarorszĂĄgnak sajĂĄt kisebbsĂŠgi ĂŠs kĂźlpolitikĂĄjĂĄval kell pĂŠldĂĄt mutatnia. Nation und Staat. 1:11-12 (Juli-August 1928) 810-17. A kisebbsĂŠgi kĂŠrdĂŠs ĂŠs MagyarorszĂĄg
MutatĂł: kisebbsĂŠgvĂŠdelem, revĂziĂł
Turnovszky SĂĄndor: ProporcionalitĂĄs ĂŠs a romĂĄn vĂĄlasztĂłjogi javaslat A romĂĄn vĂĄlasztĂłjogi javaslat ĂśsszehasonlĂtĂĄsa az eurĂłpai gyakorlattal, valamint lehetsĂŠges hatĂĄsa a kisebbsĂŠgekre. Korunk. 1:1 (1926. jan.) 50-56.
MutatĂł: tĂśrvĂŠny, vĂĄlasztĂĄsi, jog, kisebbsĂŠgi, kisebbsĂŠgvĂŠdelem
Tusa GĂĄbor: MegalkothatĂł-e a romĂĄniai Magyar Nemzeti SzĂśvetsĂŠg? Politikai tanulmĂĄny KolozsvĂĄr: Minerva ny. 1928. Politikai tanulmĂĄny a Magyar Nemzeti SzĂśvetsĂŠg megalakĂtĂĄsĂĄnak lehetĹsĂŠgĂŠrĹl, a szĂŠkelyek kulturĂĄlis autonĂłmiĂĄjĂĄnak kĂŠrdĂŠse. 26 p.
MutatĂł: jog, kisebbsĂŠgi, autonĂłmia, SzĂŠkelyfĂśld
Tusa GĂĄbor: SzĂŠkely vallĂĄsi ĂŠs tanĂźgyi autonĂłmia KolozsvĂĄr: Minerva ny. 1930. A szĂŠkely kulturĂĄlis autonĂłmia kĂŠrdĂŠse ĂŠs abban az egyhĂĄzak szerepe. 24 p.
MutatĂł: statisztika, kisebbsĂŠgi, autonĂłmia, SzĂŠkelyfĂśld, iskola, felekezeti megoszlĂĄs
Ugron IstvĂĄn: DeclaraĹŁia oficialÄ a Partidului Maghiar la acuzele D-lui ministru TÄtÄrescu Az OMP tĂĄmogat minden olyan romĂĄn pĂĄrtot ĂŠs azon kormĂĄnyokat, melyek tiszteletben tartjĂĄk a magyarsĂĄg jogait. A jelenlegi kormĂĄnytĂłl tĂśbb megĂŠrtĂŠst ĂŠs mĂŠltĂĄnyossĂĄgot vĂĄrnak. Glasul MinoritÄĹŁilor. 3:1-3 (1925. jan.- mĂĄrc.) 3-8. A Magyar PĂĄrt hivatalos nyilatkozata TÄtÄrescu miniszter Ăşr vĂĄdjai ellen
MutatĂł: kapcsolat, politikai, jog, kisebbsĂŠgi
Ugron IstvĂĄn: ProclamaĹŁia Partidului Maghiar asupra abuzurilor dela alegerea de senator din judeĹŁul Ciuc Az OMP az egĂŠsz magyarsĂĄg nevĂŠben tiltakozik a jogtiprĂĄs, hamisĂtĂĄs ĂŠs tĂśrvĂŠnytelensĂŠgek ellen. Glasul MinoritÄĹŁilor. 3:4-6 (1925. ĂĄpr.- mĂĄj.- jĂşn.) 4-5. A Magyar PĂĄrt kiĂĄltvĂĄnya a CsĂk megyei szenĂĄtorvĂĄlasztĂĄson valĂł visszaĂŠlĂŠsekkel kapcsolatban
MutatĂł: parlamenti vĂĄlasztĂĄs, RomĂĄnia, kisebbsĂŠgpolitika, jog, kisebbsĂŠgi
Ugron IstvĂĄn: Stellungnahme der nationalen Minderheiten zur Paneuropafrage A pĂĄneurĂłpa-mozgalom tĂśrtĂŠnete. (Richard Nikolaus Condenhove-Kalergi ĂŠs Aristide Briand tevĂŠkenysĂŠge, a francia kormĂĄny memoranduma 26 kormĂĄnyhoz ĂŠs a vĂĄlaszok. SvĂĄjc ĂŠs Ăszak-Amerika mintĂĄja.) A gondolat megvalĂłsulĂĄsĂĄnak elĹfeltĂŠtele: a kisebbsĂŠgi problĂŠmĂĄk megszĹąnĂŠse az egyes orszĂĄgokban. Glasul MinoritÄĹŁilor. 8:9 (Sept. 1930) 310-20. A nemzeti kisebbsĂŠgek ĂĄllĂĄsfoglalĂĄsa a PĂĄneurĂłpa-gondolat kĂŠrdĂŠsĂŠrĹl
MutatĂł: pĂĄneurĂłpa-mozgalom, bĂŠkepolitika, kisebbsĂŠgi kĂŠrdĂŠs, jog, kisebbsĂŠgi
UndĂŠn Ăsten: Magyar-romĂĄn viszĂĄly A magyar birtokosok - kisajĂĄtĂtott ingatlanaikĂŠrt - a romĂĄn ĂĄllammal szemben tĂĄmasztott kĂĄrpĂłtlĂĄsĂĄrĂłl nem hozott dĂśntĂŠst a NĂŠpszĂśvetsĂŠgi TanĂĄcs, azt a legkĂśzelebbi ĂźlĂŠsre halasztotta. Magyar KĂźlpolitika. 8:24 (1927) 11-14.
MutatĂł: optĂĄlĂĄs, kisebbsĂŠg, magyar, kisebbsĂŠgi sĂŠrelmek, politika, fĂśldreform, RomĂĄnia