Adatbank.ro » KronolĂłgiĂĄk
A hatĂĄrokon kĂvĂźl ĂŠlĹ magyarsĂĄg tĂśrtĂŠnetĂŠnek bibliogrĂĄfiĂĄja
TĂĄrgyszĂł mutatĂł: kisebbsĂŠg rutĂŠn
Flachbarth ErnĹ: VĂślker- und staatsrechtliche Lage Karpathorusslands TĂśrtĂŠneti ĂĄttekintĂŠs a KĂĄrpĂĄt-medencebeli rutĂŠnekrĹl ĂŠs KĂĄrpĂĄtalja CsehszlovĂĄkiĂĄhoz csatolĂĄsĂĄrĂłl. A kisebbsĂŠgvĂŠdelmi szerzĹdĂŠs, a csehszlovĂĄk alkotmĂĄny, majd a kĂśzigazgatĂĄsi reform ĂŠletbe lĂŠpĂŠse utĂĄn KĂĄrpĂĄtalja kĂśzigazgatĂĄsi ĂŠs alkotmĂĄnyjogi helyzetĂŠnek alakulĂĄsa. Nation und Staat. 2:4 (Jänner 1929) 228-45. KĂĄrpĂĄtalja nemzetkĂśzi ĂŠs alkotmĂĄnyjogi helyzete
MutatĂł: autonĂłmia, KĂĄrpĂĄtalja, kisebbsĂŠg, rutĂŠn, kĂśzigazgatĂĄs, alkotmĂĄny, csehszlovĂĄk, bĂŠkeszerzĹdĂŠs, 1920
GogolĂĄk Lajos: RuszinszkĂł a cseh politikĂĄban RuszinszkĂł 1919 utĂĄn megnĂśvekedett jelentĹsĂŠge. RuszinszkĂł szerepe a csehszlovĂĄk nemzetegysĂŠg ĂĄllamĂĄban. A rutĂŠn autonĂłmia kĂŠrdĂŠse. RuszinszkĂł a cseh tĂśrtĂŠnetĂrĂĄsban, irodalomban. Magyar Szemle. 26:2 (1936. febr.) 159-68.
MutatĂł: kisebbsĂŠg, rutĂŠn, autonĂłmia, KĂĄrpĂĄtalja, geopolitika
Hodinka Antal: KĂĄrpĂĄtalji rutĂŠnek lakĂłhelye, gazdasĂĄguk ĂŠs mĂşltjuk Bp.: Apostol ny. 1923. A kĂĄrpĂĄtalji rutĂŠn nĂŠp lakĂłhelye ĂŠs gazdasĂĄga a tĂśrtĂŠnelem sorĂĄn. GazdasĂĄgi adatok a XVI. ĂŠs XVII. szĂĄzadbĂłl. Ezek bizonyĂtĂŠkok arra nĂŠzve, hogy szorosan kapcsolĂłdtak a magyarorszĂĄgi gazdasĂĄghoz. 48 p.
MutatĂł: kisebbsĂŠg, rutĂŠn, gazdasĂĄg
IllĂŠs JĂłzsef Viski: RuszinszkĂłi kĂŠrdĂŠs Bp.: Egyet. ny. 1939. 26. 20 p.
MutatĂł: kisebbsĂŠg, rutĂŠn, autonĂłmia, KĂĄrpĂĄtalja
KĂĄrpĂĄti TĂłdor: Uzshorod UngvĂĄrt ruszin fĹvĂĄrossĂĄ akartĂĄk tenni, de magyar szellemisĂŠgĹą maradt az eltelt 20 ĂŠvben is. Napkelet. 17:1 (1939) 56-59.
MutatĂł: kisebbsĂŠgpolitika, kisebbsĂŠg, rutĂŠn, bĂŠcsi dĂśntĂŠs, elsĹ
KemĂŠny GĂĄbor: RutĂŠn mĹąvelĹdĂŠs kezdetei A jĂł magyar nemzetisĂŠgpolitika kialakĂtĂĄsĂĄhoz szĂźksĂŠges a rutĂŠn mĹąvelĹdĂŠs kezdeteinek feltĂŠrkĂŠpezĂŠse. 1938-1939. Napkelet. 17:5 (1939) 389-401.
MutatĂł: bĂŠcsi dĂśntĂŠs, elsĹ, kisebbsĂŠg, rutĂŠn, kisebbsĂŠgpolitika
KemĂŠny GĂĄbor: UngvĂĄri MĹąvĂŠszeti Napok mĂŠrlege A KĂĄrpĂĄtaljai TudomĂĄnyos TĂĄrsasĂĄg ĂĄltal szervezett UngvĂĄri MĹąvĂŠszeti Napok esemĂŠnyei (1942. dec. 12-13.). LĂĄthatĂĄr. 11:1 (1943. jan.) 15-16.
MutatĂł: mĹąvĂŠszet, kĂśzmĹąvelĹdĂŠs, kisebbsĂŠg, rutĂŠn
KertĂŠsz JĂĄnos: KĂĄrpĂĄtaljai TudomĂĄnyos TĂĄrsasĂĄg egyĂŠvi munkĂĄssĂĄga ĂsszefoglalĂł a KĂĄrpĂĄtaljai TudomĂĄnyos TĂĄrsasĂĄg egyĂŠvi munkĂĄssĂĄgĂĄrĂłl, kĂźlĂśn hangsĂşlyozva a TĂĄrsasĂĄg szĂŠleskĂśrĹą feladatait. KĂĄrpĂĄtmedence. 3:1 (1943) 41-43.
MutatĂł: bĂŠcsi dĂśntĂŠs, elsĹ, tudomĂĄnyos ĂŠlet, rutĂŠn kĂŠrdĂŠs, kisebbsĂŠg, rutĂŠn, kultĂşra
OlĂĄh GyĂśrgy: JajkiĂĄltĂĄs a RutĂŠnfĂśldrĹl Bp.: Magyar Nemzeti SzĂśvetsĂŠg. 1928. A rutĂŠn nĂŠp helyzete a bĂŠkeszerzĹdĂŠs utĂĄn; a rutĂŠn nĂŠp terĂźleti autonĂłmiĂĄt akar. 60 p., 4 tĂŠrk. mell.
MutatĂł: rutĂŠn kĂŠrdĂŠs, bĂŠkeszerzĹdĂŠs, 1920, kisebbsĂŠg, rutĂŠn, autonĂłmia, KĂĄrpĂĄtalja
Ortutay Tivadar: Cseh vilĂĄg a KĂĄrpĂĄtokban UngvĂĄr: KapisztrĂĄn-Nyomda, VĂĄc. 1941. A rutĂŠn nĂŠp tĂśrtĂŠnete 1100-1939-ig. KĂĄrpĂĄtalja tĂśrtĂŠnete a cseh megszĂĄllĂĄs ideje alatt. GazdasĂĄg, tĂĄrsadalom, kĂśzoktatĂĄsĂźgy. 254 p., 1 tĂŠrk., 28 t.
MutatĂł: kisebbsĂŠg, rutĂŠn, regionalizmus, kĂĄrpĂĄtaljai