Adatbank.ro » Kronológiák
A határokon kívül élő magyarság történetének bibliográfiája
Tárgyszó mutató: statisztika egészségügyi
Sajóhegyi István: Közegészségügy Magyar Statisztikai Szemle. 16:11-12 (1938) 1038-47.
Mutató: statisztika, egészségügyi, egészségügy, bécsi döntés, első
Szél Tivadar: Kassa közegészségügye Az első bécsi döntés után Kassára nagy szerep vár a felvidéki magyarság egészségügyének gondozásában, hiszen a cseh uralom alatt a szlovenszkói magyarok egészségügye nagyon kedvezőtlenül alakult. Magyar Statisztikai Szemle. 17:5 (1939) 542-49.
Mutató: bécsi döntés, első, revízió, statisztika, egészségügyi
Szél Tivadar: Komárom közegészségügye Komárom egészségügyi ellátottsága kedvező képet mutat, bár a cseh időszakot követően az eltávozott cseh-morva kórházi vezetőség a kórházak felszerelését megrongálta. Magyar Statisztikai Szemle. 18:5 (1940) 384-90.
Mutató: bécsi döntés, első, revízió, statisztika, egészségügyi
Szél Tivadar: Ruténföld statisztikája Közegészségügy A Magyarországhoz visszakerült kárpátaljai területek egészségügyi ellátottsága rendkívül kedvezőtlen volt. Magyar Statisztikai Szemle. 17:3 (1939) 209-14.
Mutató: rutén kérdés, bécsi döntés, első, revízió, statisztika, egészségügyi
Szél Tivadar: Visszacsatolt délvidéki terület Népmozgalom és közegészségügy Kulturális elmaradottság, s ennek megfelelően külterjes népmozgalom és fejletlen közegészségügy mutatkozik Jugoszlávia statisztikájában. A szerb hegemónia a trianoni békekötés után Jugoszláviához csatolt Délvidék fejlődését is hátráltatta. Magyar Statisztikai Szemle. 19:11 (1941) 790-802.
Mutató: bécsi döntés, második, statisztika, népmozgalmi, statisztika, egészségügyi, revízió
Szél Tivadar: Visszacsatolt keleti terület Közegészségügy A második bécsi döntés után a Magyarországhoz visszacsatolt észak-erdélyi részek a román uralom alatt közegészségügyi tekintetben is elhanyagoltak voltak. Magyar Statisztikai Szemle. 18:8-9 (1940) 685-96.
Mutató: bécsi döntés, második, revízió, statisztika, egészségügyi