Adatbank.ro » KronolĂłgiĂĄk
A hatĂĄrokon kĂvĂźl ĂŠlĹ magyarsĂĄg tĂśrtĂŠnetĂŠnek bibliogrĂĄfiĂĄja
TĂĄrgyszĂł mutatĂł: szent-istvĂĄni ĂĄllameszme
Revisionsprogramm des Grafen Stefan Bethlen TĂśrĂśk ĂrpĂĄdnak az oktĂłberi Europäische Revueben megjelent munkĂĄja alapjĂĄn ismerteti Bethlen IstvĂĄn tervĂŠt. Nation und Staat. 8:2 (Nov. 1934) 139-40. Bethlen IstvĂĄn grĂłf revĂziĂłprogramja
MutatĂł: revĂziĂł, utĂłdĂĄllamok, Szent-IstvĂĄni ĂĄllameszme, nemzeti ĂśnrendelkezĂŠs
Ungarn: Die neueste Entwicklung des Minderheitengedankens in Ungarn A Magyar Szemle ĂŠs a MagyarsĂĄg tanulmĂĄnyai. Eckhardt Tibor hatĂĄsĂĄra erĹsĂśdik az a nĂŠzet, hogy a magyarorszĂĄgi kisebbsĂŠgpolitika megĂşjĂtĂĄsa nĂŠlkĂźl elkĂŠpzelhetetlen bĂĄrmely terĂźleti revĂziĂł. Nation und Staat. 3:9 (Juni 1930) 612-14. MagyarorszĂĄg. A kisebbsĂŠgi eszme legĂşjabb fejlemĂŠnye MagyarorszĂĄgon.
MutatĂł: ifjĂşsĂĄg, kisebbsĂŠgpolitika, revĂziĂł, szent-istvĂĄni ĂĄllameszme, sajtĂł
Csekey IstvĂĄn: MagyarsĂĄg ĂŠs asszimilĂĄciĂł A magyar nacionalizmus termĂŠszete. AsszimilĂĄlĂł kĂŠpessĂŠg. Neopatriotizmus. Szent-istvĂĄni ĂĄllameszme. Magyar Szemle. 36:1 (1939. mĂĄj.) 16-22.
MutatĂł: nemzettudat, magyar, kapcsolat, interetnikus, szent-istvĂĄni ĂĄllameszme, asszimilĂĄciĂł, nacionalizmus, magyar
Fall Endre: Magyarok, szlovĂĄkok ĂŠs rutĂŠnek a DunavĂślgyĂŠben Bp.: HornyĂĄnszky ny. 1938. Az egyĂźttĂŠlĹ magyarok, szlovĂĄkok, rutĂŠnek kĂźzdelme az autonĂłmiĂĄĂŠrt. 54 p. Ua. francia. Hongrois, slovaques et ruth.e.nes dans la VallĂŠe Danubienne. 61 p. 3 tĂŠrk., nĂŠmet. Ungarn Slowaken und Ruthene im Donaubecken. 66 p. 3 tĂŠrk.
MutatĂł: kisebbsĂŠgi kĂŠrdĂŠs, szent-istvĂĄni ĂĄllameszme, autonĂłmia, KĂĄrpĂĄtalja, szlovenszkĂłisĂĄg
GulyĂĄs GĂĄbor: RĂŠgi erdĂŠlyi feladatok Ăşj kĂśntĂśsben Az erdĂŠlyi romĂĄnsĂĄg tĂĄrsadalomszerkezete, helyzete, igĂŠnyei a mĂĄsodik bĂŠcsi dĂśntĂŠs utĂĄn. LĂĄthatĂĄr. 11:2 (1943. febr.) 25-26.
MutatĂł: kisebbsĂŠg, romĂĄn, szent-istvĂĄni ĂĄllameszme, bĂŠcsi dĂśntĂŠs, mĂĄsodik
Lutter JĂĄnos: KĂźlpolitikai vĂĄltozĂĄsok periĂłdusa A cikk a pĂĄrizsi bĂŠkeszerzĹdĂŠs, valamint az akkori francia kontinentĂĄlis hegemĂłnia viszonyĂĄt vizsgĂĄlja. EbbĹl vezeti le a bĂŠkeszerzĹdĂŠs revĂziĂłjĂĄnak szĂźksĂŠgszerĹąsĂŠgĂŠt. KĂźlĂźgyi Szemle. 16:1 (1939) 7-17.
MutatĂł: bĂŠkeszerzĹdĂŠs, 1920, revĂziĂł, politika, Szent-IstvĂĄni ĂĄllameszme
SzekfĹą Gyula: NĂŠpi elv kĂŠt arca Bajza JĂłzsef emlĂŠkĂŠnek KisebbsĂŠgpolitikai alapelvek. Kelet-eurĂłpai kisebbsĂŠgpolitikai gyakorlatok. A szent-istvĂĄni ĂĄllameszme aktualitĂĄsa. A nĂŠmet nĂŠpi elv (Volksgedanke) kritikĂĄja. Magyar Szemle. 35:1 (1939. jan.) 5-12.
MutatĂł: nĂŠpi elv, nĂŠmet, szent-istvĂĄni ĂĄllameszme, kisebbsĂŠgpolitika
Toporczi Emil: Haza ĂŠs ĂŠlettĂŠr A Trianoni BĂŠkeszerzĹdĂŠssel felszabdaltĂĄk a magyarsĂĄg termĂŠszetes ĂŠletterĂŠt, a KĂĄrpĂĄtmedencĂŠt. A cikk ĂrĂłja azt prĂłbĂĄlja bizonyĂtani, hogy a magyarsĂĄg az egyedĂźli nemzet, amely e tĂŠrsĂŠgben az eurĂłpai ĂŠrdekek kĂŠpviseletĂŠre alkalmas. KĂĄrpĂĄtmedence. 3:6 (1943) 321-30.
MutatĂł: bĂŠkeszerzĹdĂŠs, 1920, revĂziĂł, nemzettudat, magyar, Szent-IstvĂĄni ĂĄllameszme
Tusa GĂĄbor: Harcunk ErdĂŠlyben magyarsĂĄgunkĂŠrt 20 ĂŠv jellemrajza KolozsvĂĄr: Minerva. 1942. A trianoni bĂŠkeszerzĹdĂŠs utĂĄni hĂşsz ĂŠv ErdĂŠlyben. 95 p.
MutatĂł: szent-istvĂĄni ĂĄllameszme, irodalom, erdĂŠlyi, iskola, egyhĂĄzi, tudomĂĄnyos ĂŠlet