Adatbank.ro » Kronológiák
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
Összeült a Szövetség Oktatási Bizottsága. Az ülés egyik fő napirendi pontja az volt, hogy maradjon-e a 2 iskolatípus (A. kétnyelvű - Gara, B. nyelvoktató - általánosan bevezetett forma, heti négy órával), vagy inkább legyen 3 típus (A. német, mint idegen nyelv, B. tagozatos forma, C. egyéb típus). Az ülésen mindkét elképzelés előnyeit és hátrányait megvitatták. Az anyagot eljuttatták a minisztériumba.
1969. február 15.I. Nemzetközi Svábbál a Hungária Kávéházban, a Szövetség és az IBUSZ rendezésében. 500 vendég érkezett 7 országból, többek között az NSZK-ból, Ausztriából és Chiléből.
1969. február 21.Ülést tartott a Társadalmi Bizottság Budapesten, amelyen megjelent Kővágó László, a Művelődési Minisztérium Nemzetiségi Osztályának vezetője is. Legfőbb gondként fogalmazódott meg, hogy sokszor a nulladik, vagy a nyolcadik órában tanítják a német nyelvet, s hogy nem megoldott a kollégiumok és a tankönyvek kérdése sem. A javaslat szerint a nemzetiségi szülőket fel kell világosítani, hogy gyerekeiket adják német gimnáziumba.
1969. március 4.Az Művelődési Minisztériumban főosztályvezetői értekezleten vitatták meg a nemzetiségi szövetségek alapszabályainak tervezetét.
1969. április 28-29.A Szövetség III. Országos Értekezlete, immár Kongresszus elnevezéssel, melyen 164 küldött vett részt. A felszólalók szerint a Szövetség jó irányba halad, a magyarországi német kisebbségnek jó a kapcsolata a magyar lakossággal és a többi nemzetiséggel. Mindez immár szocialista alapokon. A Szövetségnek lehetősége lett volna az aktívabb politikai és társadalmi szerepvállalásra, azonban sajnos nem élt vele. Legtöbb probléma az oktatással kapcsolatban merült fel, amit a diákok számában történt visszaesés is mutat. Ebben a szülők közömbössége is szerepet játszik, s a Szövetség hibájául róható fel, hogy ezt eddig passzivitással figyelte. A Kalendárium példányszáma örvendetesen magas, 10 500 példány, melyből évente 1000-1500 darabot külföldön értékesítettek.
A Kongresszus elfogadta az új alapszabályát. Újdonságnak volt tekinthető a közvetlen küldöttválasztás intézménye. Új szervezeti egységként létrejött az Országos Választmány. A Szövetség új neve: Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége (Demokratischer Verband der Deutschen in Ungarn).
2§. A Szövetség feladatai: Mobilizálni a német nemzetiségű magyar állampolgárokat, hogy aktívan vegyenek részt szocialista társadalmunk építésében, s ez okból szocialista tartalmú politikai és kulturális felvilágosító munkát végezni. Együttműködve a párt- és állami szervekkel elősegíteni az alkotmányban rögzített nemzetiségi jogok gyakorlati megvalósítását. A nemzetiségi ügyeket a párt-, szakszervezeti és társadalmi fórumok elé terjeszti. Elmélyíteni a barátságot a többi állampolgárral, és segíteni a szomszédos országokkal való baráti kapcsolatok kiépítését.
3§. A Szövetség szervei: Kongresszus; Országos Választmány, 9 tagú Titkárság.
A Szövetség tisztségviselői: elnök Krauth János (Johann Krauth), 2 alelnök Rott Antal (Anton Rott) és Éder József (Josef Éder), a miniszter által kinevezett Wild Frigyes főtitkár. A szerkesztőségi bizottság titkára Szende Béla (Béla Szende), az oktatási bizottság titkára Schwalm Pál, kulturális bizottság titkára Kiss Gáborné. A Neue Zeitung Tájékoztató Hivatal által kinevezett főszerkesztője Gráber György.
4§. A kongresszus megválasztásának módja: 0-1000 lakosú település egy küldöttet, 1000-2000 lakosú kettőt, 2000 lakos feletti 3 küldöttet delegálhat.
5§. Az Országos Választmánynak 60 tagja van, és évente egyszer ülésezik.
8§. A Szövetség együttműködik a Hazafias Népfronttal.
9§. Vegyes rendelkezések: A Szövetség jogi személy. A művelődésügyi miniszter felügyelete alá tartozik. Működéséhez szükséges pénzt a minisztérium biztosítja, és az is ellenőrzi a felhasználást. A statútum módosítása csak a miniszter beleegyezésével lehetséges.
Az MSZMP Agit. Prop. Bizottságának állásfoglalása a szövetségek kongresszusairól. "A Művelődésügyi Minisztérium nyújtson az eddiginél nagyobb lehetőséget a nemzetiségi szövetségek külföldi kapcsolatai számára. Ennek keretében a szövetségek - állami szervek útján az érvényes államközi szerződések keretében - lépjenek kapcsolatba szomszédos országok kulturális szervezeteivel. Bizonyos esetekben az NDK illetékes szervei és a nyugatnémet KP segítségét igénybe véve nyugatnémet kulturális szervezetekkel."
1969. október 10.A Neue Zeitungban megjelent ismertetés szerint a Művelődési Minisztérium Nemzetiségi Osztálya 1 000 000. Ft-ot adott nemzetiségi könyvtáraknak, vagy olyan könyvtárak osztályainak, amelyek az adott nemzetiség nyelvén gyűjtenek. Ez több volt, mint az eddigi támogatás.
1969. október 27.Wild Frigyes levelet írt a Külügyminisztériumba egy Heinrich Reitingertől érkező meghívás ürügyén. Leírta, hogy a német kultúrcsoportok egyre több meghívást kapnak az NSZK területéről, és nem tartotta helyesnek a teljes elzárkózást, annál is inkább, mivel az utak során szerinte külföldön komoly lehetőség kínálkozik a nemzetiségi politika eredményeinek propagálására.
1969. november – decemberA pécsi Leőwey Klára Gimnázium német tagozata német nemzetiségi kiállítást szervezett. A kiállítás anyagát a tanulók gyűjtötték össze lakhelyükön. Ez volt az első magyarországi német kiállítás 1945 óta.
1969. végeA felszabadulás 25. évfordulója alkalmából 25 ezer példányban jelent meg a Kalendárium. Ebből 15 ezer példányt vett át az IBUSZ.