Adatbank.ro » Kronológiák
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
I II III IV VIII X XI Az összes tétel
Összeült a Szövetség Oktatási Bizottsága. Az ülés egyik fő napirendi pontja az volt, hogy maradjon-e a 2 iskolatípus (A. kétnyelvű - Gara, B. nyelvoktató - általánosan bevezetett forma, heti négy órával), vagy inkább legyen 3 típus (A. német, mint idegen nyelv, B. tagozatos forma, C. egyéb típus). Az ülésen mindkét elképzelés előnyeit és hátrányait megvitatták. Az anyagot eljuttatták a minisztériumba.
1969. február 15.I. Nemzetközi Svábbál a Hungária Kávéházban, a Szövetség és az IBUSZ rendezésében. 500 vendég érkezett 7 országból, többek között az NSZK-ból, Ausztriából és Chiléből.
1969. február 21.Ülést tartott a Társadalmi Bizottság Budapesten, amelyen megjelent Kővágó László, a Művelődési Minisztérium Nemzetiségi Osztályának vezetője is. Legfőbb gondként fogalmazódott meg, hogy sokszor a nulladik, vagy a nyolcadik órában tanítják a német nyelvet, s hogy nem megoldott a kollégiumok és a tankönyvek kérdése sem. A javaslat szerint a nemzetiségi szülőket fel kell világosítani, hogy gyerekeiket adják német gimnáziumba.
1969. március 4.Az Művelődési Minisztériumban főosztályvezetői értekezleten vitatták meg a nemzetiségi szövetségek alapszabályainak tervezetét.
1969. augusztus 5.Az MSZMP Agit. Prop. Bizottságának állásfoglalása a szövetségek kongresszusairól. "A Művelődésügyi Minisztérium nyújtson az eddiginél nagyobb lehetőséget a nemzetiségi szövetségek külföldi kapcsolatai számára. Ennek keretében a szövetségek - állami szervek útján az érvényes államközi szerződések keretében - lépjenek kapcsolatba szomszédos országok kulturális szervezeteivel. Bizonyos esetekben az NDK illetékes szervei és a nyugatnémet KP segítségét igénybe véve nyugatnémet kulturális szervezetekkel."
1969. október 10.A Neue Zeitungban megjelent ismertetés szerint a Művelődési Minisztérium Nemzetiségi Osztálya 1 000 000. Ft-ot adott nemzetiségi könyvtáraknak, vagy olyan könyvtárak osztályainak, amelyek az adott nemzetiség nyelvén gyűjtenek. Ez több volt, mint az eddigi támogatás.
1969. október 27.Wild Frigyes levelet írt a Külügyminisztériumba egy Heinrich Reitingertől érkező meghívás ürügyén. Leírta, hogy a német kultúrcsoportok egyre több meghívást kapnak az NSZK területéről, és nem tartotta helyesnek a teljes elzárkózást, annál is inkább, mivel az utak során szerinte külföldön komoly lehetőség kínálkozik a nemzetiségi politika eredményeinek propagálására.
1969. végeA felszabadulás 25. évfordulója alkalmából 25 ezer példányban jelent meg a Kalendárium. Ebből 15 ezer példányt vett át az IBUSZ.
1969.Miniszteri rendelet a nemzetiségi óvodák újjászervezéséről. A rendelet szerint mindenütt, ahol a nemzetiségi lakosok számaránya ezt indokolttá teszi, nemzetiségi óvodát kell nyitni. Ahol a szülők 2/3-a kéri, az óvoda átalakulhat nemzetiségi óvodává. Az anyanyelvi foglalkozásokat tartó csoportok beindításához 15 gyerek szüleinek kérelme kell. Korábban ez a szám 25 volt.