Adatbank.ro » KronolĂłgiĂĄk
A magyarorszĂĄgi nemzeti ĂŠs etnikai kisebbsĂŠgek jogairĂłl szĂłlĂł tĂśrvĂŠny tĂśrtĂŠneti kronolĂłgiĂĄja
I III VI IX X XI XII Az Ăśsszes tĂŠtel
ĂlĂŠsezett a SzĂśvetsĂŠg IV. Kongresszusa. Wild Frigyes nyugdĂjba vonult, az Ăşj fĹtitkĂĄrnak az OrszĂĄgos VĂĄlasztmĂĄny RĂŠger Antalt javasolta. ElnĂśk Krauth JĂĄnos; alelnĂśkĂśk RĂśckl JĂłzsef (Josef RĂśckl) ĂŠs Hambuch GĂŠza. A TitkĂĄrsĂĄg 3 bizottsĂĄgĂĄnak elnĂśkei: Szende BĂŠla (oktatĂĄsi), Szeitl Ăva (kulturĂĄlis) ĂŠs Kerner LĹrinc (Lorenz Kerner) (sajtĂłbizottsĂĄg). A TitkĂĄrsĂĄg tagja volt mĂŠg GrĂĄber GyĂśrgy (Georg GrĂĄber) is, a Neue Zeitung fĹszerkesztĹje.
A SzĂśvetsĂŠg elfogadott alapszabĂĄlya az elozore ĂŠpĂźlt, a delegĂĄlĂĄs rendje azonban megvĂĄltozott: ...-500 lakosĂş telepĂźlĂŠsek 1-2, 500 fĂślĂśttiek 2-5 kĂŠpviselĹt delegĂĄlhattak. TĂśbb kistelepĂźlĂŠs Ăśsszefogva delegĂĄlhatott 1 fĹt. Az orszĂĄgos vĂĄlasztmĂĄnynak 75 tagja volt.
A SzĂśvetsĂŠg kongresszusi hatĂĄrozataiba az MSZMP KB. Agit. Prop. BizottsĂĄgĂĄnak 1973. mĂĄrciusi ĂĄllĂĄsfoglalĂĄsa alapjĂĄn bekerĂźlt, hogy "Mihelyt hazĂĄnk ĂŠs az NSZK kĂśzĂśtt a diplomĂĄciai kapcsolatok lĂŠtrejĂśnnek, s ezĂĄltal a kulturĂĄlis lehetĹsĂŠgek bĹvĂźlnek, szĂśvetsĂŠgĂźnk vizsgĂĄlat tĂĄrgyĂĄvĂĄ teszi ausztriai ĂŠs NSZK-beli haladĂł ĂŠs demokratikus szervezetekkel ĂŠs szemĂŠlyekkel a kapcsolatfelvĂŠtelt."