Adatbank.ro » Kronológiák

A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII

1995. szeptember 28.

A kormány megalapította a "Kisebbségekért" díjat, amelyet minden év december 18-án osztanak ki.

1995. október 1.

Az országos kisebbségi önkormányzat közgyűlése Pécsett ült össze, ahol az önkormányzat elnökévé választották Kerner Lőrincet. Egyidejűleg elfogadták a "Magyarországi Németekért Alapítvány" alapszabályát s megválasztották az alapítvány 13 tagú kuratóriumát.

1995. október 15.

Átadták a Leőwey Klára Gimnázium megújult épületét, amely 9 új nemzetiségi osztállyal bővült, és a könyvtár is sok új könyvet kapott. A beruházás 140 000 000. Ft-ba került. Az átalakítás fő támogatója a Hermann Niermann Alapítvány volt.

1995. november 19.

Kisebbségi önkormányzati választások. Az 1994. december 11-i kisebbségi választásokon elért eredményekkel együtt összesen 163 német kisebbségi önkormányzat kezdhette meg működését.

1995. november 22.

Wolfart János átvette a Német Szövetségi Köztársaság Nagy Érdemkeresztjét (Große Verdienstkreuz des Verdienstordens der BRD) a magyarországi kisebbségi politika kialakításában játszott szerepéért, és a német kisebbségért végzett munkájáért.

1995. november vége

A Német Belügyminisztérium az 1994 január és 1995 november közötti időszakban 2 257 620. DM-t fordított a magyarországi németek támogatására.

1995. december 18.

A Kisebbségek Napja. A Kisebbségekért díj német kitüntetettjei: Kaltenbach Jenő, a Nikolaus Lenau Közművelődési Egyesület és a FUEV.

1995. december

Ülésezett a Közgyűlés. Döntöttek a magyarországi németek új szimbólumáról, himnuszáról (Ludwig Hackl-Ernst Imrich: Das Lied der Ungarndeutschen), ünnepeiről (pünkösd, január 2. szombatja), és kitüntetéséről (Ehrennadel in Gold für das Ungarndeutschtum).

1995. szeptember 12.

Átadták a Budapesti Német Nemzetiségi Gimnázium kollégiumát. Német részről beszédet mondott Horst Waffenschmidt, a Német Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, és Józan Jilling Mihály. A kollégium 134 000 000. Ft-ba került. A költségek legnagyobb részét a kultuszminisztérium és a főváros állta, de hozzájárult a német kormány is.

<*Lablec*>