Adatbank.ro » Kronológiák
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
Intézménymutató: Hazafias Népfront >> Országos Tanács
Az MSZMP PB határozata a nemzetiségek között végzendő politikai és kulturális munkáról. Eszerint biztosítani kell, hogy az országgyűlési és tanácsi választásoknál nemzetiségi dolgozókat is megfelelő számban jelöljenek. A szövetségeknek négyévente munkaértekezletet kell tartaniuk. Tevékenységük középpontjába a szocialista tartalmú politikai és kulturális felvilágosító munkát kell helyezniük. A nemzetiségi szövetségek titkárai a Hazafias Népfront Országos Tanácsának automatikusan tagjai lesznek. A szétszakított családok kérelmeit el kell bírálni, és lehetőség szerint teljesíteni kell. A kétnyelvű feliratok kihelyezését - ahol a lakosság 30%-a nemzetiségi - a közintézményeken és az országúti helységnévtáblákon is támogatni kell. A határozat állást foglalt az anyanyelvi oktatás fejlesztése mellett is.
1961. május 29.A Szövetség a Hazafias Népfront Országos Tanácsával folytatott megbeszélés értelmében elhatározta, hogy kiépíti országos aktívahálózatát a németek által is lakott területeken. Ezek a tervek szerint szorosan a helyi és a járási Népfrontbizottságok keretei között kell, hogy működjenek.
1965. május 22.A Német Szövetség jubileumi ünnepsége, amelyen megjelent Hódi Sándor, az MSZMP KB tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára is. A kultúrműsorban a legjobb kultúrcsoportok, két fúvószenekar és egy NDK állami együttes vett részt.
1981. június 8.A Hazafias Népfront Országos Tanácsa ülésezett. Megvitatták a megyei nemzetiségi bizottságok, ill. albizottságok tevékenységét. A tanácskozáson részt vettek a szövetségek főtitkárai is. A bizottságok többsége 1978/79-ben, a kongresszusok után jött létre. Ezek 9 megyében, a Hazafias Népfront megyei bizottságai mellett nemzetiségi bizottságként, a többi nemzetiségek által is lakott megyében a megyei tanács albizottságaiként működtek. Mohácson és Bonyhádon a városnak saját kisebbségi bizottsága volt.
1988. február 1."Magyarországi Németek Alapítvány" (Stiftung Ungarndeutsche) elnevezéssel alapítványt létesített a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szövetség, az Oktatási- és a Belügyminisztérium. Az alapítvány induló vagyona 320 000 Ft volt. Az alapítvány együttműködött a stuttgarti Dunai Svábok Alapítvánnyal (Stiftung Donauschwaben in Stuttgart). Rengeteg pályázat érkezett az alapítványhoz. Pályázni lehetett könyvkiadásra, a klubélet körülményeinek javítására, programokra és csoportok külföldi utazására. Kezdetben azonban csak a nyelvápolásra, cserelátogatásra és a partnerkapcsolatok ápolására. A nem városi jellegű, németek által is lakott magyarországi települések és NSZK-beli települések közti partnerkapcsolat jóváhagyása is alapítvány hatáskörébe tartozott. A kuratórium 7 tagból állt. Elnöke Manherz Károly, helyettese Burgert Róbert a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója, ügyvezető elnöke pedig Hambuch Géza lett. Ezen kívül tagja volt még a kuratóriumnak Wolfart János, Réger Antal valamint a Hazafias Népfront és a Belügyminisztérium egy-egy delegáltja.
1989. január 5.Emlékeztető készült a nemzetiségi szövetségek vezetői, az MSZMP KB, a Minisztertanács, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa valamint a Művelődésügyi Minisztérium Nemzetiségi Osztályának képviselői közötti tárgyalásról. A felek egyetértettek abban, hogy szükség van egy nemzetiségi törvényre, továbbá abban is, hogy ki kell építeni a szövetségek helyi, megyei és területi érdekképviseleti rendszerét. Hangsúlyozták, hogy országos és regionális beiskolázású nemzetiségi oktatási intézményeket kell létesíteni. A nemzetiségek által lakott településeken a kétnyelvűség formai és tartalmi elemeit az eddiginél szélesebb spektrumban kell alkalmazni. A médiakínálat növelése és egy közös nemzetiségi kiadó alapítása mellett hangsúlyozták a szövetségek működésének anyagi feltételeinek javítására irányuló törekvés szükségességét is.