Adatbank.ro » Kronológiák

A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája


Intézménymutató: MAGYARORSZÁGI NÉMETEK SZÖVETSÉGE >> Magyarországi Németek Szövetsége (Verband der Ungarndeutschen)


1990. december 6.

A magyarországi németek rendkívüli kongresszusán új alapszabályt fogadtak el. A Szövetség új neve: Magyarországi Németek Szövetsége (Verband der Ungarndeutschen). A Szövetség szervei: Kongresszus, Országos Választmány, Elnökség, Ellenőrző Bizottság. A Választmány 71 tagja a kongresszusi küldöttekből kerül ki, a többieket a regionális és a helyi egyesületek delegálják. A Szövetség elnöke Manherz Károly, ügyvezető elnök Hambuch Géza. Elnökhelyettesek Kerner Lőrinc, Wild Róbert (Robert Wild), German József (Josef German). A Szövetség titkára Schnaider Ágnes (Agnes Schnaider).

1991. február 22.

A Szövetség elnökségi ülése aláírásgyűjtő akció elindítását határozta el, tiltakozásul az ellen, hogy a kárpótlási törvény gyakorlatilag kirekesztette a német kisebbséget a kárpótoltak köréből. Az íveket április 9-ig 24 569 személy írta alá.

1991. április 11.

A Szövetség tanácstermében a Kisebbségi Kerekasztal tagjai találkoztak a FUEV Magyarországon tartózkodó funkcionáriusaival.

1991. május 9–11.

A FUEV Budapesten tartotta soron következő kongresszusát, amelynek előkészítésében komoly szerepet vállalt a Szövetség is. A védnökséget Göncz Árpád vállalta. A kongresszuson Wolfart János a német népcsoport magyarországi helyzetéről, Hambuch Géza pedig a Szövetségről tartott előadást.

1991. szeptember 24. – október 24.

A Szövetség a német kisebbség kárpótlásának segítése érdekében tanácsadó szolgálatot hozott létre. Budapesten és Pest megyében egy hónap alatt négy alkalommal, majd később az ország más részein is tartottak fogadóórákat.

1992. április 4–5.

A GJU Nádvári elnökségi ülésén felfüggesztette tagságát a Szövetségben a fennálló véleménykülönbségekre és a hiányos morális és anyagi támogatásra hivatkozva. Egy számukra is elfogadható ifjúsági koncepció kidolgozásától tették függővé döntésük megváltoztatását.

1992. május 26.

A Schwäbische Zeitungban megjelent egy interjú Hambuch Gézával, "Magyarország kisebbségi politikája egyáltalán nem példamutató" címmel. A riportot kivonatosan ismertették a magyar újságok is. Hambuch helyzetértékelése szerint Magyarországon nem megoldott a nemzetiségi oktatás kérdése, a médiakínálat sem kielégítő, és a parlamenti képviselet is várat magára. A magyarországi német kisebbség egy elfogadható kisebbségi törvényre vár. Értékelése szerint a romániai németeknek népcsoportként jobb lehetőségeik vannak, mint a magyarországiaknak. A nyilatkozat nagy visszhangot váltott ki. A német származású parlamenti képviselők egy csoportja (Békefi Antal, Schmidt Ferenc, Speidl Zoltán, Figler János, Szauter Rudolf) tiltakozó nyílt levelet jelentetett meg az egyik magyar napilapban június 1-én. Erre a levélre sajtóközleményben reagált Hambuch Géza és a Szövetség elnöksége is.

1992. június 10.

Elkészült a Szövetség Ellenőrző Bizottságának beszámolója. Kaltenbach Jenő szerint a Kongresszus nem hozta meg a kívánt átalakulást, és a Szövetség legitimációs válságban van. Elmaradt a küldöttek számának az általuk képviseltek számához való arányosítása is. Az alapszabály vázlatos, ráadásul a gyakorlatban nem is érvényesül. A Szövetségnek nincs saját arca, koncepciója, politikája. A beszámoló nagy visszhangot váltott ki a Szövetségen belül.

1993. május 20.

Horst Waffenschmidt (a Német Belügyminisztérium parlamenti államtitkára és a parlament külföldi németség támogatásával megbízott politikusa) magyarországi látogatása egyik programjaként másfél órás tájékozódó megbeszélést folytatott a Szövetség elnökségével. A delegációt, amelynek tagja volt a CSU elnöke, Theo Waigel pénzügyminiszter is, fogadta Antall József. A delegáció később felkereste a bólyi és a solymári találkozások házát és a pécsi Lenau-házat is.

1994. március 5–24.

A Magyarországi Németek Szövetsége Budapesti Érdekképviselete, a Magyarországi Német Írók és Művészek Szövetsége és a Kossuth Klub a budapesti Kossuth Klubban megrendezte a "Magyarországi Németek a Kossuth Klubban" című rendezvénysorozatot, amely 4 előadásból állt. (Folyóirat-bemutató, kiállítás, beszélgetés a németek helyzetéről, válogatás német írók és költők műveiből.)


<*Lablec*>