Adatbank.ro » Kronológiák
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
Intézménymutató: MAGYARORSZÁGI NÉMETEK SZÖVETSÉGE >> Magyarországi Németek Szövetsége (Verband der Ungarndeutschen)
A magyarországi németek rendkívüli kongresszusán új alapszabályt fogadtak el. A Szövetség új neve: Magyarországi Németek Szövetsége (Verband der Ungarndeutschen). A Szövetség szervei: Kongresszus, Országos Választmány, Elnökség, Ellenőrző Bizottság. A Választmány 71 tagja a kongresszusi küldöttekből kerül ki, a többieket a regionális és a helyi egyesületek delegálják. A Szövetség elnöke Manherz Károly, ügyvezető elnök Hambuch Géza. Elnökhelyettesek Kerner Lőrinc, Wild Róbert (Robert Wild), German József (Josef German). A Szövetség titkára Schnaider Ágnes (Agnes Schnaider).
1991. február 22.A Szövetség elnökségi ülése aláírásgyűjtő akció elindítását határozta el, tiltakozásul az ellen, hogy a kárpótlási törvény gyakorlatilag kirekesztette a német kisebbséget a kárpótoltak köréből. Az íveket április 9-ig 24 569 személy írta alá.
1991. április 11.A Szövetség tanácstermében a Kisebbségi Kerekasztal tagjai találkoztak a FUEV Magyarországon tartózkodó funkcionáriusaival.
1991. május 9–11.A FUEV Budapesten tartotta soron következő kongresszusát, amelynek előkészítésében komoly szerepet vállalt a Szövetség is. A védnökséget Göncz Árpád vállalta. A kongresszuson Wolfart János a német népcsoport magyarországi helyzetéről, Hambuch Géza pedig a Szövetségről tartott előadást.
1991. szeptember 24. – október 24.A Szövetség a német kisebbség kárpótlásának segítése érdekében tanácsadó szolgálatot hozott létre. Budapesten és Pest megyében egy hónap alatt négy alkalommal, majd később az ország más részein is tartottak fogadóórákat.
1992. április 4–5.A GJU Nádvári elnökségi ülésén felfüggesztette tagságát a Szövetségben a fennálló véleménykülönbségekre és a hiányos morális és anyagi támogatásra hivatkozva. Egy számukra is elfogadható ifjúsági koncepció kidolgozásától tették függővé döntésük megváltoztatását.
1992. május 26.A Schwäbische Zeitungban megjelent egy interjú Hambuch Gézával, "Magyarország kisebbségi politikája egyáltalán nem példamutató" címmel. A riportot kivonatosan ismertették a magyar újságok is. Hambuch helyzetértékelése szerint Magyarországon nem megoldott a nemzetiségi oktatás kérdése, a médiakínálat sem kielégítő, és a parlamenti képviselet is várat magára. A magyarországi német kisebbség egy elfogadható kisebbségi törvényre vár. Értékelése szerint a romániai németeknek népcsoportként jobb lehetőségeik vannak, mint a magyarországiaknak. A nyilatkozat nagy visszhangot váltott ki. A német származású parlamenti képviselők egy csoportja (Békefi Antal, Schmidt Ferenc, Speidl Zoltán, Figler János, Szauter Rudolf) tiltakozó nyílt levelet jelentetett meg az egyik magyar napilapban június 1-én. Erre a levélre sajtóközleményben reagált Hambuch Géza és a Szövetség elnöksége is.
1992. június 10.Elkészült a Szövetség Ellenőrző Bizottságának beszámolója. Kaltenbach Jenő szerint a Kongresszus nem hozta meg a kívánt átalakulást, és a Szövetség legitimációs válságban van. Elmaradt a küldöttek számának az általuk képviseltek számához való arányosítása is. Az alapszabály vázlatos, ráadásul a gyakorlatban nem is érvényesül. A Szövetségnek nincs saját arca, koncepciója, politikája. A beszámoló nagy visszhangot váltott ki a Szövetségen belül.
1993. május 20.Horst Waffenschmidt (a Német Belügyminisztérium parlamenti államtitkára és a parlament külföldi németség támogatásával megbízott politikusa) magyarországi látogatása egyik programjaként másfél órás tájékozódó megbeszélést folytatott a Szövetség elnökségével. A delegációt, amelynek tagja volt a CSU elnöke, Theo Waigel pénzügyminiszter is, fogadta Antall József. A delegáció később felkereste a bólyi és a solymári találkozások házát és a pécsi Lenau-házat is.
1994. március 5–24.A Magyarországi Németek Szövetsége Budapesti Érdekképviselete, a Magyarországi Német Írók és Művészek Szövetsége és a Kossuth Klub a budapesti Kossuth Klubban megrendezte a "Magyarországi Németek a Kossuth Klubban" című rendezvénysorozatot, amely 4 előadásból állt. (Folyóirat-bemutató, kiállítás, beszélgetés a németek helyzetéről, válogatás német írók és költők műveiből.)