Adatbank.ro » Kronológiák
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
Intézménymutató: MINISZTÉRIUMOK >> Oktatási/Oktatásügyi/Közoktatásügyi Minisztérium
Megjelent az első, fúvószenét tartalmazó német nemzetiségi lemez "Üdvözlet Dunaharasztiból" (Gruß aus Dunaharaszti) címmel.
A Oktatási Minisztérium kiadott egy rendeletet - 129/1976. MK 13/OM - mely szerint a kétnyelvű általános iskolák alsó tagozatán osztályonként évi 80-80, majd 112-112, a felső tagozaton osztályonként évi 128-128 órában kellett nemzetiségi nyelven tanítani, a többi órában magyar nyelven.
Az Országgyűlés Külügyi Bizottsága napirendre tűzte az Oktatási és Kulturális Minisztérium közös előterjesztésében "A nemzetiségek helyzete Magyarországon" című témát.
1978. május 2–3.Az Oktatási Minisztérium, az Országos Pedagógiai Intézet, a Magyar Pedagógiai Társaság és a nemzetiségi szövetségek először rendezték meg a nemzetiségi pedagógusok országos tanácskozását.
1979.A Szövetség Közművelődési Bizottsága keretében létrehozták a Képzőművészeti szekciót.
A 103/1979. MK. 6. számú oktatási miniszteri utasítás szerint a nemzetiségi általános iskolák 8 éves teljes óraszámát tekintve, 7616 órából 4512 órát nemzetiségi nyelven, a többit magyarul kell tartani. Az utasítás lehetővé tette, hogy további órákat is tartsanak nemzetiségi nyelven. A nemzetiségi gimnáziumokban a két nyelv aránya 50-50%.
Megjelent a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának 507/1979. MT HT sz. körlevele a nemzetiségi utónevek anyakönyvezetéséről, amely az anyakönyvi utasítás 43. § /9/ bekezdéséhez adott útmutatást. A nemzetiség igazolását eszerint nem szabadott kérni a szülőktől.
A Szövetség meghívására a Baden-Württenbergi Községi Önkormányzatok Szövetsége 3 fős delegációt küldött Magyarországra. A Szövetség mellett tárgyalásokat folytattak a Hazafias Népfront, az Oktatási Minisztérium, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának illetékeseivel a magyarországi németek által lakott települések és a németországi települések közötti kapcsolatok elmélyítéséről és új kapcsolatok felvételének lehetőségéről. Tárgyalásaikon megegyeztek két közhasznú alapítvány létrehozásáról, amelyek egyrészt a partnerkapcsolatok ápolását segítenék elő, másrészt az infrastrukturális fejlesztésekhez anyagi támogatást nyújtanának. Az egyik alapítvány székhelye Stuttgartban, a másiké Budapesten lesz.
1988. február 1."Magyarországi Németek Alapítvány" (Stiftung Ungarndeutsche) elnevezéssel alapítványt létesített a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szövetség, az Oktatási- és a Belügyminisztérium. Az alapítvány induló vagyona 320 000 Ft volt. Az alapítvány együttműködött a stuttgarti Dunai Svábok Alapítvánnyal (Stiftung Donauschwaben in Stuttgart). Rengeteg pályázat érkezett az alapítványhoz. Pályázni lehetett könyvkiadásra, a klubélet körülményeinek javítására, programokra és csoportok külföldi utazására. Kezdetben azonban csak a nyelvápolásra, cserelátogatásra és a partnerkapcsolatok ápolására. A nem városi jellegű, németek által is lakott magyarországi települések és NSZK-beli települések közti partnerkapcsolat jóváhagyása is alapítvány hatáskörébe tartozott. A kuratórium 7 tagból állt. Elnöke Manherz Károly, helyettese Burgert Róbert a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója, ügyvezető elnöke pedig Hambuch Géza lett. Ezen kívül tagja volt még a kuratóriumnak Wolfart János, Réger Antal valamint a Hazafias Népfront és a Belügyminisztérium egy-egy delegáltja.
1997. szeptember 1.Aktuális oktatási statisztika: 13 802 gyerek járt olyan óvodába, ahol német nyelvet tanítottak, 942-en pedig német nyelven is tanulnak. 37 640 általános iskolai tanuló tanulta a németet, mint idegen nyelvet, 5911-en kétnyelvű csoportban, 787-en pedig német nyelven oktató csoportban tanultak. Az Oktatási Minisztérium statisztikáját az Országos Önkormányzat nem fogadta el hitelesnek.