Adatbank.ro » KronolĂłgiĂĄk

A magyarorszĂĄgi nemzeti ĂŠs etnikai kisebbsĂŠgek jogairĂłl szĂłlĂł tĂśrvĂŠny tĂśrtĂŠneti kronolĂłgiĂĄja

IntÊzmÊnymutató: PÁRTOK >> MSZMP

1973. mĂĄrcius 19.

Az MSZMP Agit. Prop. Bizottsága a nemzetiségi kérdéssel foglalkozó állásfoglalásában kimondta: "Utcák, terek, esetleg iskolák, kulturális intézmények kiemelkedő nem magyar személyiségekről való elnevezésének ösztönzése érdekében ajánló listát kell készíteni s azt az érdekelt tanácsi és népfrontszervezetek rendelkezésére kell bocsátani."

1973. november 8–9.

Ülésezett a Szövetség IV. Kongresszusa. Wild Frigyes nyugdíjba vonult, az új főtitkárnak az Országos Választmány Réger Antalt javasolta. Elnök Krauth János; alelnökök Röckl József (Josef Röckl) és Hambuch Géza. A Titkárság 3 bizottságának elnökei: Szende Béla (oktatási), Szeitl Éva (kulturális) és Kerner Lőrinc (Lorenz Kerner) (sajtóbizottság). A Titkárság tagja volt még Gráber György (Georg Gráber) is, a Neue Zeitung főszerkesztője.

A Szövetség elfogadott alapszabálya az elozore épült, a delegálás rendje azonban megváltozott: ...-500 lakosú települések 1-2, 500 fölöttiek 2-5 képviselőt delegálhattak. Több kistelepülés összefogva delegálhatott 1 főt. Az országos választmánynak 75 tagja volt.

A Szövetség kongresszusi határozataiba az MSZMP KB. Agit. Prop. Bizottságának 1973. márciusi állásfoglalása alapján bekerült, hogy "Mihelyt hazánk és az NSZK között a diplomáciai kapcsolatok létrejönnek, s ezáltal a kulturális lehetőségek bővülnek, szövetségünk vizsgálat tárgyává teszi ausztriai és NSZK-beli haladó és demokratikus szervezetekkel és személyekkel a kapcsolatfelvételt."

1978. januĂĄr 10.

Beszámoló a Szövetségben. Az MSZMP PB határozata szerint minden olyan településen, ahol a lakosság 1/3 nemzetiségi állampolgár, ott kétnyelvű feliratoknak kell szerepelniük a helységnévtáblákon és közintézményeken. (Az 1972-82 közti időszakban az országban összesen 172 településre kerültek fel a két- vagy többnyelvű táblák.) Emellett javasolta nemzetiségi bizottságok alapítását minden olyan megyében, ahol jelentős számú nemzetiségi lakosság él. Konstatálták, hogy a turistaforgalom miatt egyre inkább megélénkültek a német nemzetiségű személyek és német állampolgárok közötti személyes kapcsolatok. Ez nem tekinthető hátrányos folyamatnak. Az NSZK nagykövetsége egyre jobban kereste az alkalmat, hogy kapcsolatba kerülhessen a Szövetséggel, amint az NSZK-ban élő kitelepített németek szervezete is. Egyik legfontosabb Szövetség előtt álló feladat a nemzetiségi tannyelvű iskolák körének bővítése és a diákotthoni férőhelyek számának növelése.

1979. mĂĄrcius 23.

Claus Klotz vitaanyagot készített a Szövetség ülésére "A nemzetiségi hídszerep néhány kérdéséről a magyarországi németek vonatkozásában" címmel. Elképzelése szerint ez a szerep kiterjeszthető lett volna az NSZK-ra is, ez azonban az MSZMP és a Kulturális Minisztérium elképzeléseivel nem találkozott.

1980. mĂĄrcius 24.

Az MSZMP XII. Kongresszusa. "Pártunk a lenini nemzetiségi politika megvalósítását mindenkor fontosnak tartotta és tartja. A nemzetiségekhez tartozók hazánk egyenjogú polgárai. A nemzetiségi szövetségek fontos politikai és kulturális feladatokat teljesítenek. Minden szükséges támogatást megadunk ahhoz, hogy a nemzetiségek továbbra is aktívan részt vegyenek társadalmi és politikai életünkben, és hogy anyanyelvi kultúrájukat megőrizzék és fejlesszék. A hazánkban élő nemzetiségek és a szomszéd államokban élő magyarok jelentősen hozzájárulhatnak népeink barátságának és együttműködésének elmélyítéséhez. A kisebbségi kérdés internacionalista megoldásának fontos elemét jelentheti a kétnyelvű és két kultúrával felnövő állampolgárok szabad fejlődése."

1983. mĂĄjus 17.

Losonczy Pál, az MSZMP KB tagja, a Minisztertanács elnöke 20. kerületi látogatása alkalmával felkereste a Szitás utcai német óvodát is, s megbeszélései alkalmával tájékozódott a német nyelvű oktatás helyzetéről a kerületben.

1983. december 3–4.

A Szövetség Kongresszusa. A Kongresszuson megjelent Köpeczi Béla miniszter is. Beszédet mondott Aczél György a PB tagja, a KB titkára is. Hibásnak ítélte a magyarországi németség ellen a kollektív bűnösség jegyében foganatosított korábbi jogsértéseket. Beszédét maga Heinrich Reitinger is a németek világháború utáni teljes rehabilitálásának irányába tett rendkívül fontos lépésnek nevezte 1984. január 24-i levelében. A kongresszusi beszámolóban ismertették a Szövetség költségvetését is, mely 1979 óta - az előző évekhez hasonlóan - mérsékelten emelkedő tendenciát mutatott. (1979: 2 629 200. Ft; 1980: 2 843 500. Ft; 1981: 2 955 500. Ft; 1982: 3 406 400. Ft.)

A megújított alapszabályba bekerült a nemzetiségi bizottságokkal való együttműködés szükségessége. Létrehoztak egy Ellenőrző- és egy Ifjúsági Bizottságot is. A jövőben minden tisztségre 2-3 jelölt is lehetett állítani. E kongresszustól kezdve az Elnökség lett a munkaadója a főállású alkalmazottaknak, nem pedig a Kulturális Minisztérium, sőt a jövőben a Szövetség alapszabályának elfogadásához elegendő volt a Kongresszus szavazása, nem kellett többé ehhez a miniszter hivatalos engedélye.

1986. mĂĄjus 21.

Lénárd Pál, az MSZMP titkára találkozott a szövetségek vezetőivel. A szervezeti és az aktuális oktatási kérdések mellett kihangsúlyozta az azonos nyelvet beszélő nemzetekkel való kapcsolattartás jelentőségét.

1988. mĂĄjus 12.

Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára felkereste a szövetségek vezetőit, s megbeszéléseket folytatott velük a kongresszusok előkészületeiről. Hangsúlyozta a nemzetiségek hídszerepének fontosságát.

1989. januĂĄr 5.

Emlékeztető készült a nemzetiségi szövetségek vezetői, az MSZMP KB, a Minisztertanács, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa valamint a Művelődésügyi Minisztérium Nemzetiségi Osztályának képviselői közötti tárgyalásról. A felek egyetértettek abban, hogy szükség van egy nemzetiségi törvényre, továbbá abban is, hogy ki kell építeni a szövetségek helyi, megyei és területi érdekképviseleti rendszerét. Hangsúlyozták, hogy országos és regionális beiskolázású nemzetiségi oktatási intézményeket kell létesíteni. A nemzetiségek által lakott településeken a kétnyelvűség formai és tartalmi elemeit az eddiginél szélesebb spektrumban kell alkalmazni. A médiakínálat növelése és egy közös nemzetiségi kiadó alapítása mellett hangsúlyozták a szövetségek működésének anyagi feltételeinek javítására irányuló törekvés szükségességét is.

<*Lablec*>