Adatbank.ro » Kronológiák
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
Intézménymutató: MINISZTÉRIUMOK >> Művelődési/Művelődésügyi Minisztérium >> Nemzetiségi Osztály
A Művelődési Minisztérium Nemzetiségi Osztálya felvilágosítást kért a Szövetségtől, hogy mely településeken lehetne németül beszélő filmeket vetíteni a lakosságnak. A Szövetség válaszában 68 települést sorol fel.
1964. november 28–29.A Szövetség 2. Országos Munkaértekezlete 147 küldöttel. Wild Frigyes a szocializmus eredményeinek ismertetése után kitért a magyarországi németek helyzetére. Kiemelte, hogy a Szövetség maga is tevékenyen részt vett a Tsz-szervezésekben. A megélénkülő rokonlátogatásokat egyfelől pozitívan értékelte, másfelől azonban megjegyezte, hogy ennek elkerülhetetlenül vannak negatív következményei is, úgymint a kémkedés, a német gazdasági csoda külső megjelenésének romboló hatása az itthon maradottakra. Külön kiemelendőnek tartotta a művészeti csoportok számának növekedését, és az oktatás frontján elért mennyiségi eredményeket. A Neue Zeitung főszerkesztője Hambuch Géza lett. A vendégek közt megjelent Demeter Sándor az MSZMP KB tagja és Mészáros György a Művelődésügyi Minisztérium Nemzetiségi Osztályának vezetője.
1965. január 16.Wild Frigyes levelet intézett a Művelődési Minisztérium Nemzetiségi Osztályához, amelyben a Neue Zeitung főszerkesztője, Hambuch Géza nemzetiségpolitikai beállítottságát kifogásolta. Hambuch helyett a minisztérium, a Tájékoztatási Hivatal és a Szövetség közös állásfoglalása értelmében Nemes János lett az új főszerkesztő.
1967.A Művelődési Minisztériumban megszüntették a Nemzetiségi Ügyosztályt. 1968-ban önálló Nemzetiségi Osztályként állították vissza.
1969. február 21.Ülést tartott a Társadalmi Bizottság Budapesten, amelyen megjelent Kővágó László, a Művelődési Minisztérium Nemzetiségi Osztályának vezetője is. Legfőbb gondként fogalmazódott meg, hogy sokszor a nulladik, vagy a nyolcadik órában tanítják a német nyelvet, s hogy nem megoldott a kollégiumok és a tankönyvek kérdése sem. A javaslat szerint a nemzetiségi szülőket fel kell világosítani, hogy gyerekeiket adják német gimnáziumba.
1969. október 10.A Neue Zeitungban megjelent ismertetés szerint a Művelődési Minisztérium Nemzetiségi Osztálya 1 000 000. Ft-ot adott nemzetiségi könyvtáraknak, vagy olyan könyvtárak osztályainak, amelyek az adott nemzetiség nyelvén gyűjtenek. Ez több volt, mint az eddigi támogatás.
1970. március 7.A Művelődési Minisztérium Nemzetiségi Osztálya véleményezésre átküldte a Szövetségnek annak az átfogó adatgyűjtő felmérésnek a vázlatát, amely alapján egy nemzetiségi alapdokumentációt akartak elkészíteni.
1971. áprilisA Művelődési Minisztérium Nemzetiségi Osztálya beleegyezett abba, hogy az őszi müncheni fesztiválra egy táncegyüttes kiutazzék. Választása a Központi Nemzetiségi Együttesre esett. Wild Frigyes nem tartotta a döntést helyesnek. Érvelése szerint ugyanis egyre nehezebb megmagyarázni a hazai németségnek, miért nem utazhatnak ki kultúrcsoportjaik az NSZK-ba. Javaslata szerint vagy egy német csoportnak kellene fellépnie Münchenben, vagy a központi együttes fellépése előtt az osztálynak engedélyt kellene adnia egy német csoportnak arra, hogy kiutazzék az NSZK-ba.
1971. december 6–11.Wild Frigyes Kővágó Lászlóval, a Művelődési Minisztérium Nemzetiségi Osztályának vezetővel az NDK-ba utazott, ahol tárgyalásokat folytatott az NDK Kulturális-, Oktatásügyi- és Külügyminisztériumában, valamint a Liga a Népek Barátságáért (Liga für Völkerfreundschaft) vezető munkatársaival. Téma: a magyarországi németek oktatási és kulturális szükségleteinek kielégítésére vonatkozóan nyújtandó NDK segítség.
1974. január 4.A Művelődésügyi Minisztérium Nemzetiségi Osztálya az NDK-val megkötött államközi kulturális egyezmény értelmében pályázati felhívást tett közzé a Neue Zeitungban. Eszerint sikeres magyarországi felvételi esetén a német nemzetiségű fiatalok NDK-beli felsőoktatási intézményekben tanulhattak német nyelv és irodalom, valamint népművelői szakon.