Adatbank.ro » KronolĂłgiĂĄk
A magyarorszĂĄgi nemzeti ĂŠs etnikai kisebbsĂŠgek jogairĂłl szĂłlĂł tĂśrvĂŠny tĂśrtĂŠneti kronolĂłgiĂĄja
NĂŠvmutatĂł: Reitinger, Heinrich
MĂźnchenben megalakult a NĂŠmet SzĂśvetsĂŠgi KĂśztĂĄrsasĂĄgban ĂŠlĹ MagyarorszĂĄgi NĂŠmetek HonfitĂĄrsi SzĂśvetsĂŠge (Bundeslandsmannschaft der Deutschen aus Ungarn - LDU). ĂgyvezetĹ elnĂśke 1996-ig Heinrich Reitinger.
1956. oktĂłberAz LDU a forradalom alatt Burgenlandban felĂĄllĂtott egy segĂtĹ kĂśzpontot a MagyarorszĂĄgrĂłl ĂŠrkezĹ menekĂźltek rĂŠszĂŠre. Heinrich Reitinger innen indĂtott el oktĂłber 30-ĂĄn Budapestre egy gyĂłgyszer- ĂŠs ĂŠlelmiszerszĂĄllĂtmĂĄnyt. A Bundestag egy megbĂzott bizottsĂĄga szerint a menekĂźlteknek kb. az 5%-a volt magyarorszĂĄgi nĂŠmet. A NĂŠmetorszĂĄgban letelepedni szĂĄndĂŠkozĂł nĂŠmet szĂĄrmazĂĄsĂşak a "kĂŠsĹbb kitelepĂźlt" (Spätaussiedler) kategĂłriĂĄba kerĂźltek, s Ăgy az ĂĄllampolgĂĄrsĂĄgot a legrĂśvidebb Ăşton megkaptĂĄk.
1969. oktĂłber 27.Wild Frigyes levelet Ărt a KĂźlĂźgyminisztĂŠriumba egy Heinrich ReitingertĹl ĂŠrkezĹ meghĂvĂĄs ĂźrĂźgyĂŠn. LeĂrta, hogy a nĂŠmet kultĂşrcsoportok egyre tĂśbb meghĂvĂĄst kapnak az NSZK terĂźletĂŠrĹl, ĂŠs nem tartotta helyesnek a teljes elzĂĄrkĂłzĂĄst, annĂĄl is inkĂĄbb, mivel az utak sorĂĄn szerinte kĂźlfĂśldĂśn komoly lehetĹsĂŠg kĂnĂĄlkozik a nemzetisĂŠgi politika eredmĂŠnyeinek propagĂĄlĂĄsĂĄra.
1974. mĂĄrcius 4.Heinrich Reitinger, az NSZK-ban ĂŠlĹ MagyarorszĂĄgi NĂŠmetek HonfitĂĄrsi SzĂśvetsĂŠgĂŠnek ĂźgyvezetĹ elnĂśke felajĂĄnlotta RĂŠger Antalnak a kĂŠt szervezet egyĂźttmĹąkĂśdĂŠsĂŠt. A KĂźlĂźgyminisztĂŠrium utasĂtĂĄsĂĄnak megfelelĹen a fĹtitkĂĄr a megkeresĂŠsre udvarias, de kitĂŠrĹ vĂĄlaszt adott.
1983. december 3–4.A SzĂśvetsĂŠg Kongresszusa. A Kongresszuson megjelent KĂśpeczi BĂŠla miniszter is. BeszĂŠdet mondott AczĂŠl GyĂśrgy a PB tagja, a KB titkĂĄra is. HibĂĄsnak ĂtĂŠlte a magyarorszĂĄgi nĂŠmetsĂŠg ellen a kollektĂv bĹąnĂśssĂŠg jegyĂŠben foganatosĂtott korĂĄbbi jogsĂŠrtĂŠseket. BeszĂŠdĂŠt maga Heinrich Reitinger is a nĂŠmetek vilĂĄghĂĄborĂş utĂĄni teljes rehabilitĂĄlĂĄsĂĄnak irĂĄnyĂĄba tett rendkĂvĂźl fontos lĂŠpĂŠsnek nevezte 1984. januĂĄr 24-i levelĂŠben. A kongresszusi beszĂĄmolĂłban ismertettĂŠk a SzĂśvetsĂŠg kĂśltsĂŠgvetĂŠsĂŠt is, mely 1979 Ăłta - az elĹzĹ ĂŠvekhez hasonlĂłan - mĂŠrsĂŠkelten emelkedĹ tendenciĂĄt mutatott. (1979: 2 629 200. Ft; 1980: 2 843 500. Ft; 1981: 2 955 500. Ft; 1982: 3 406 400. Ft.)
A megĂşjĂtott alapszabĂĄlyba bekerĂźlt a nemzetisĂŠgi bizottsĂĄgokkal valĂł egyĂźttmĹąkĂśdĂŠs szĂźksĂŠgessĂŠge. LĂŠtrehoztak egy EllenĹrzĹ- ĂŠs egy IfjĂşsĂĄgi BizottsĂĄgot is. A jĂśvĹben minden tisztsĂŠgre 2-3 jelĂślt is lehetett ĂĄllĂtani. E kongresszustĂłl kezdve az ElnĂśksĂŠg lett a munkaadĂłja a fĹĂĄllĂĄsĂş alkalmazottaknak, nem pedig a KulturĂĄlis MinisztĂŠrium, sĹt a jĂśvĹben a SzĂśvetsĂŠg alapszabĂĄlyĂĄnak elfogadĂĄsĂĄhoz elegendĹ volt a Kongresszus szavazĂĄsa, nem kellett tĂśbbĂŠ ehhez a miniszter hivatalos engedĂŠlye.
Hambuch GĂŠza a Friedrich Ebert AlapĂtvĂĄny meghĂvĂĄsĂĄra az NSZK-ba ĂŠrkezett. Bonnban talĂĄlkozott a frakciĂłk kĂŠpviselĹivel, minisztĂŠriumi tisztviselĹkkel. A kĂźlĂźgyminisztĂŠriumban megtudta, hogy az NSZK szĂvesen lĂŠtesĂtene Budapesten egy kulturĂĄlis kĂśzpontot. Ezen kĂvĂźl talĂĄlkozott Heinrich Reitingerrel is.
1984. december 3.A MĹąvelĹdĂŠsi MinisztĂŠrium nem emelt kifogĂĄst az ellen, hogy a SzĂśvetsĂŠg hivatalosan fogadja irodĂĄjĂĄban Heinrich Reitingert, amennyiben Budapestre lĂĄtogatna.
1997. mĂĄjus 16.A SzovjetuniĂłba elhurcolt ĂŠs a kitelepĂtett nĂŠmetek emlĂŠkĂŠre szobrot avattak a pĂŠcsi Lenau-hĂĄz udvarĂĄn. A bronzszobor Tischler Ferenc (Franz Tischler) munkĂĄja. Az ĂźnnepsĂŠgen beszĂŠdet mondott GĂśncz ĂrpĂĄd. A megemlĂŠkezĂŠs koszorĂşit GĂśncz ĂrpĂĄd, Buchrucker nagykĂśvet ĂŠs Heinrich Reitinger helyezte el.
1998. december 18.A KisebbsĂŠgek NapjĂĄn kitĂźntetĂŠst vett ĂĄt Heinrich Reitinger.
1999. januĂĄr 9.MagyarorszĂĄgi NĂŠmetek Napja a budapesti Kongresszusi KĂśzpontban. A kormĂĄny nevĂŠben DĂĄvid Ibolya ĂźdvĂśzĂślte a megjelenteket. KitĂźntetĂŠst kaptak Varga Katalin (Katharina Varga), BĂĄling JĂłzsef, Heinrich Reitinger, Tilkovszky LĂłrĂĄnt, Zwick JĂłzsef (Josef Zwick).