Adatbank.ro » Kronológiák
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
Névmutató: Hambuch Géza
Hambuch Géza véleményezte a "Javaslat a nemzetiségi szövetségek szervezeti fejlesztésére, az irányítás korszerűsítésére" című javaslatot. Egyetértett azzal a megállapítással, hogy szükség lenne a nemzetiségek helyi, területi szerveire, mivel jelenleg valóban a Titkárság dominanciája érvényesül. A Szövetség azt javasolta, hogy a nemzetiségi szövetségek felügyeletét a jövőben az Művelődési Minisztérium helyett általánosabb hatáskörrel rendelkező kormányzati szerv lássa el.
1987. február 11.Takács Gyula, a Baranya Megyei Tanács elnöke és Hambuch Géza a Szövetség főtitkára megállapodást írt alá Pécsett a két szervezet további együttműködéséről. Eszerint a Tanács törekedni fog arra, hogy a német nemzetiségű lakosság a jövőben is megfelelő arányban szerezzen képviseletet a tanácsokban. Törekedni fognak a német nyelvű helységnévtáblák és feliratok elhelyezésére a középületeken, s nagyobb figyelmet fordítanak arra, hogy az utcák és intézmények elnevezésénél magyarországi német személyiségek is számításba jöjjenek.
1988. február 1."Magyarországi Németek Alapítvány" (Stiftung Ungarndeutsche) elnevezéssel alapítványt létesített a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szövetség, az Oktatási- és a Belügyminisztérium. Az alapítvány induló vagyona 320 000 Ft volt. Az alapítvány együttműködött a stuttgarti Dunai Svábok Alapítvánnyal (Stiftung Donauschwaben in Stuttgart). Rengeteg pályázat érkezett az alapítványhoz. Pályázni lehetett könyvkiadásra, a klubélet körülményeinek javítására, programokra és csoportok külföldi utazására. Kezdetben azonban csak a nyelvápolásra, cserelátogatásra és a partnerkapcsolatok ápolására. A nem városi jellegű, németek által is lakott magyarországi települések és NSZK-beli települések közti partnerkapcsolat jóváhagyása is alapítvány hatáskörébe tartozott. A kuratórium 7 tagból állt. Elnöke Manherz Károly, helyettese Burgert Róbert a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója, ügyvezető elnöke pedig Hambuch Géza lett. Ezen kívül tagja volt még a kuratóriumnak Wolfart János, Réger Antal valamint a Hazafias Népfront és a Belügyminisztérium egy-egy delegáltja.
1988. február 29. – március 10.Hambuch Géza a Friedrich Ebert Alapítvány meghívására Bonnba, Frankfurtba, Stuttgartba és Münchenbe utazott. Találkozott Bajorország, Baden-Württenberg és Hessen képviselőivel, a Külügyminisztérium államtitkárával, a Kancellária Hivatal osztályvezetőjével. Ezen kívül a Friedrich Neumann és a Konrad Adenauer Alapítvány vezetőivel. Felkereste a VDA központját is.
1988. december 3–4.A Szövetség VII. Kongresszusa. A Szövetség új neve ettől kezdve Magyarországi Németek Szövetsége (Verband der Ungarndeutschen). A Kongresszuson elhangzott, hogy a Szövetségnek, mint a magyarországi németek érdekképviseleti szervének erős bázisra, területi és helyi szervekre, nagyobb önállóságra és hatáskörre van szüksége Az elképzelések szerint a Szövetségnek a jövőben már lehet tagsága. A Kongresszus után változások történtek a felépítésben. A megválasztott küldöttek megyei testületet alakíthattak, a Szövetség területi képviseleteként.
A Kongresszus támogatta a nemzetiségi törvény megalkotásának ötletét.
Tiszteletbeli elnök Wild Frigyes, elnök Manherz Károly, alelnökök Réger Antal, Zorn Antal, Kellner Lőrinc. Főtitkár Hambuch Géza, titkárok Wolfart János és Schnaider Lászlóné. Ezen kívül öttagú Ellenőrző Bizottság alakult. Az Országos Választmány 99 tagú lett.
A kongresszusok történetében első alkalommal vehettek részt az üléseken német nyelvű kapitalista országok magyarországi képviselői. (Az osztrák követségi tanácsos, svájci nagykövet, NSZK nagykövetségének első titkára, a Baden-Württenbergi Dunai-sváb Kulturális Alapítvány elnöke.)
Hans-Dietrich Genscher magyarországi látogatása keretében találkozott Manherz Károllyal és Hambuch Gézával. December 15-én a német külügyminisztert az ELTE-n díszdoktorrá avatták.
1989. október 3.A Szövetség sajtótájékoztatót tartott irodájában a Német Belügyminisztérium Titkárságának és az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság Jogi Főosztályának részvételével az 1944-45 fordulóján munkavégzésre a Szovjetunióba deportált-internált német származású vagy nevű, illetve az 1950-53 között az országon belül áttelepített, internált németek munkaviszonyának és nyugdíjának rendezésével, erkölcsi-politikai rehabilitációjával kapcsolatban.
Hambuch Géza részt vett az Európa Német Népcsoportok Munkaközösségének harmadik ülésén. A Munkaközösség 1987. október 2-án alakult a kölcsönös segítségnyújtás szorgalmazása, a német népcsoportok kulturális, etnikai és nyelvi identitásának megőrzése céljából. Elnöke Karl Mitterdorfer.
Helmut Kohl magyarországi látogatása. Beszédet mondott a parlamentben és az ELTE-n díszdoktorrá avatták. December 16-án fogadta Manherz Károlyt és Hambuch Gézát. A megbeszélésen szóba kerültek a németországi támogatás lehetséges formái és Németország nemzetiségi politikája.
1990. március 25.Az első szabad választás. A Hazafias Választási Koalíció jelöltjeként induló Hambuch Géza nem került be a parlamentbe. A bekerült német származású képviselők a HVK-n kívül indultak. Wekler Ferenc (Franz Wekler) /Agrárszövetség/, Szauter Rudolf (Rudolf Szauter), Figler János (János Figler) /MDF/, Pálos Miklós (Miklós Pálos) /KDNP/, Werner József (Josef Werner) és Freund Tamás (Tamás Freund) /SZDSZ/.
1990. május 4.Az Országos Választmány ülésén döntöttek arról, hogy ki legyen a magyarországi németek parlamenti képviselő vagy parlamenti biztos jelöltje, amennyiben megvalósulna a kisebbségek parlamenti képviselete. A parlamenti frakciók és a függetlenek képviselőiből álló jelölőbizottságnak június 2-ig kellett javaslatot tennie a 8 kisebbségi jelöltre. A Választmány döntése Hambuch Gézára esett. A választmány ugyanakkor elfogadta a Szövetség új alapszabály tervezetét.