Adatbank.ro » KronolĂłgiĂĄk
A magyarorszĂĄgi nemzeti ĂŠs etnikai kisebbsĂŠgek jogairĂłl szĂłlĂł tĂśrvĂŠny tĂśrtĂŠneti kronolĂłgiĂĄja
Az Ideiglenes Nemzeti KormĂĄny 9.560/1945. M. E. sz. rendelete egyes vĂĄrmegyĂŠkben, tovĂĄbbĂĄ nagy- ĂŠs kiskĂśzsĂŠgekben a testĂźleti hatĂłsĂĄgok mĹąkĂśdĂŠsĂŠnek szĂźneteltetĂŠse ĂŠs ezzel kapcsolatos kĂźlĂśnleges kĂśzigazgatĂĄsi szabĂĄlyok tĂĄrgyĂĄban.
"1. § /1/ Tolna- ĂŠs Baranya vĂĄrmegyĂŠkben a tĂśrvĂŠnyhatĂłsĂĄgi bizottsĂĄg ĂŠs a bizottsĂĄg ĂĄltal alakĂtott szakbizottsĂĄgok, valamint a tĂśrvĂŠnyhatĂłsĂĄgi kisgyĹąlĂŠs, az igazolĂł vĂĄlasztmĂĄny ĂŠs az ĂśsszefĂŠrhetetlensĂŠgi bizottsĂĄg, tovĂĄbbĂĄ a kĂśzigazgatĂĄsi bizottsĂĄg ĂŠs kĂźlĂśnleges alakulatainak mĹąkĂśdĂŠse szĂźnetel mindaddig, amĂg ezekben a vĂĄrmegyĂŠkben az 1.710/1945. M. E. sz. rendelet /Magyar KĂśzlĂśny 26. szĂĄm/ 2. §-ĂĄnak 5. pontja alĂĄ esĹ szemĂŠlyek kitelepĂtĂŠse ĂŠs helyĂźkbe mĂĄsok odakĂśltĂśztetĂŠse irĂĄnt a 3820/1945. M. E. sz. rendelet /Magyar KĂśzlĂśny 65. szĂĄm/ alapjĂĄn tett intĂŠzkedĂŠsek befejezĂŠst nem nyertek...."
Bauer JĂłzsef apĂĄtplĂŠbĂĄnos, GĂśmbĂśs MiklĂłs gimnĂĄziumi tanĂĄr ĂŠs LĂŠhmann IstvĂĄn orvos, a HĹąsĂŠgmozgalom egykori vezetĹi memorandumot Ărtak a miniszterelnĂśknek, melyben kĂŠrtĂŠk, hogy a hĹąsĂŠgmozgalmat ismerjĂŠk el ellenĂĄllĂĄsi mozgalomnak. A levĂŠl megĂrĂĄsĂĄt az a tĂŠny vĂĄltotta ki, hogy mĂĄr eddig is tĂśbb, a mozgalomban rĂŠszt vett szemĂŠlyt hurcoltak el a SzovjetuniĂłba. Nem kaptak vĂĄlaszt.
1945. oktĂłber 17.A katolikus pĂźspĂśki kar kĂśrlevelĂŠben ismertette ĂĄllĂĄspontjĂĄt a kitelepĂtĂŠssel kapcsolatban: "Ha csak a bĹąnĂśsĂśket bĂźntetnĂŠk, hallgatnĂĄnk, de a rossznak barĂĄtaikĂŠnt minĹsĂtenek, ĂŠs eltĂĄvolĂtanak olyanokat, akikre a bĹąnt nem bizonyĂtottĂĄk rĂĄ, sĹt olyat hoznak fel ellenĂźk, ami termĂŠszetjogon megilleti Ĺket, pl. az anyanyelv. Ne tegyĂźnk olyasmit, amit a fegyverszĂźneti hatĂĄrvonalon tĂşl magyarokkal szemben elkĂśvetĹktĹl nemcsak felhĂĄborodĂĄssal fogadtunk, de elviselhetetlennek is ĂŠreztĂźnk."
1945. oktĂłber 24.Az Ideiglenes Nemzeti KormĂĄny 10.030/1945. M. E. sz. rendeletĂŠben elsĹ Ăzben szabĂĄlyozta a nemzetisĂŠgi oktatĂĄst. Ahol legalĂĄbb tĂz tanulĂł szĂźlei kĂŠrtĂŠk, szavazĂĄssal dĂśnthettek arrĂłl, hogy gyermekeiket az ĂĄltalĂĄnos iskolĂĄban anyanyelven akarjĂĄk-e tanĂttatni, vagy magyarul, s anyanyelvĂźket csak tantĂĄrgykĂŠnt. A nemzetisĂŠgi tanĂtĂĄsi nyelvĹą iskolĂĄk beindĂtĂĄsĂĄt engedĂŠlyeztetni kellett. Ennek azonban elĹfeltĂŠtele volt, hogy a szavazĂĄs megtartĂĄsa utĂĄn legalĂĄbb 20 tanulĂł jelentkezzen. A rendelet a magyarorszĂĄgi nĂŠmetekre nem vonatkozott.
1945. november 20.A SZEB hatĂĄrozata a magyarorszĂĄgi nĂŠmet lakossĂĄg NĂŠmetorszĂĄgba valĂł ĂĄttelepĂtĂŠsĂŠrĹl.
1945. november 23.A miniszterelnĂśk elkĂźldte a SZEB-nek a MagyarorszĂĄgrĂłl kitelepĂtendĹ nĂŠmetekrĹl kĂŠszĂtett kimutatĂĄst. Eszerint a kormĂĄny a kimutathatĂł Volksbund-tagsĂĄg, az SS katonai szolgĂĄlat ĂŠs az 1941-es nĂŠmet nemzetisĂŠget jelentĹ bevallĂĄs alapjĂĄn 303 419 fĹt tartott kitelepĂthetĹnek.
1945. november 30.Vorosilov marsall kĂśzĂślte a magyar kormĂĄnnyal, hogy a SzĂśvetsĂŠges EllenĹrzĹ TanĂĄcs november 28-i ĂźlĂŠsĂŠn elfogadott megĂĄllapodĂĄs szerint az orszĂĄgbĂłl 500 000 nĂŠmet kitelepĂtĂŠse hajthatĂł vĂŠgre NĂŠmetorszĂĄg terĂźletĂŠre 1945. decembertĹl 1946. augusztusig, havi ĂźtemezĂŠsben.
1945. december 1.A magyar KĂźlĂźgyminisztĂŠrium egy SzovjetuniĂłhoz kĂźldĂśtt jegyzĂŠkben ismĂŠtelten leszĂśgezte, hogy MagyarorszĂĄgrĂłl a fĹhatalmak ĂĄltal elfogadott irĂĄnyelvek szerint alig tĂśbb mint 200 000 nĂŠmet nemzetisĂŠgĹą szemĂŠly telepĂthetĹ ki. HangsĂşlyozta a kollektĂv bĹąnĂśssĂŠg elutasĂtĂĄsĂĄt.
1945. december 15.Az evangĂŠlikus egyhĂĄz egyetemes felĂźgyelĹje, vilĂĄgi ĂŠs egyhĂĄzi elnĂśke levĂŠlben fordult a miniszterelnĂśkhĂśz, melyben tiltakozĂĄsĂĄt fejezte ki a csehszlovĂĄk-magyar lakossĂĄgcsere ĂŠs a nĂŠmetek kitelepĂtĂŠse kapcsĂĄn.
1945. december 22.A MinisztertanĂĄcs ĂźlĂŠse heves vita utĂĄn tĂşlnyomĂł tĂśbbsĂŠggel, nĂŠv szerinti szavazĂĄson elfogadta a kollektĂv bĹąnĂśssĂŠg elvĂŠn alapulĂł rendeletet.