Adatbank.ro » KronolĂłgiĂĄk
A magyarorszĂĄgi nemzeti ĂŠs etnikai kisebbsĂŠgek jogairĂłl szĂłlĂł tĂśrvĂŠny tĂśrtĂŠneti kronolĂłgiĂĄja
A kulturĂĄlis ĂźgyekĂŠrt felelĹs miniszter 183/1958. M. K. 22/ M. M. sz. rendelete a nemzetisĂŠgi ĂłvodĂĄkrĂłl. Eszerint minden olyan helysĂŠgben, ahol jelentĹs szĂĄmban ĂŠlnek nem magyarul beszĂŠlĹ ĂĄllampolgĂĄrok, nyithatĂł nyelvoktatĂł, vagy a nemzetisĂŠg nyelvĂŠn oktatĂł Ăłvoda. Ahol a szĂźlĹk 2/3-a kĂŠri, a magyar Ăłvoda ĂĄtalakulhat nemzetisĂŠgi ĂłvodĂĄvĂĄ. Amennyiben 25 gyerek szĂźlei kĂŠrik, nemzetisĂŠgi csoport ĂĄllĂthatĂł fel. Mindez azonban csak akkor, ha van az adott nemzetisĂŠg nyelvĂŠn oktatĂł ĂłvĂłnĹ.
1958.A SzÜvetsÊg felvette a Magyarorszågi NÊmet Dolgozók Demokratikus SzÜvetsÊge (Demokratischer Verband der Deutschen Werktätigen in Ungarn) nevet.
Az NDK TudomĂĄnyos AkadĂŠmiĂĄja NĂŠprajzi IntĂŠzetĂŠnek 4 munkatĂĄrsa tanulmĂĄnyĂştra ĂŠrkezett MagyarorszĂĄgra a nĂŠmet telepĂźlĂŠsek feltĂŠrkĂŠpezĂŠsĂŠnek szĂĄndĂŠkĂĄval. Egy fĂŠnykĂŠpĂŠszt is hoztak magukkal, aki a "MagyarorszĂĄgi nĂŠmet nĂŠpviseletek" cĂmĹą kĂŠpeskĂśnyvhĂśz felvĂŠteleket kĂŠszĂtett. A SzĂśvetsĂŠg 20 000. Ft-tal tĂĄmogatta az utat ĂŠs a kutatĂĄst.
A SzĂśvetsĂŠg az illetĂŠkes megyei ĂŠs jĂĄrĂĄsi szervekkel egyĂźtt "felvilĂĄgosĂtĂł elĹadĂĄsokat" szervezett a Baranya megyei, BĂĄcs-Kiskun megyei, FejĂŠr, BĂŠkĂŠs, NĂłgrĂĄd, Pest, KomĂĄrom, Tolna, Vas ĂŠs VeszprĂŠm megyei parasztsĂĄg kĂśrĂŠben a mezĹgazdasĂĄgi szĂśvetkezetek nĂŠpszerĹąsĂtĂŠse cĂŠljĂĄbĂłl.
1959. februĂĄr 7.OrszĂĄgos SvĂĄbbĂĄl a KĂśzgĂĄzon.
1959. mĂĄrcius 3.ĂnĂĄllĂł intĂŠzet lett a bajai gimnĂĄzium. Ez lett elsĹ ĂśnĂĄllĂł nĂŠmet gimnĂĄzium. ElĹdjĂŠt 1956-ban alapĂtottĂĄk, ĂŠs pĂĄrhuzamos osztĂĄlyok mĹąkĂśdtek benne. A megnyitĂłn rĂŠszt vett Wild Frigyes, KovĂĄcs PĂŠter ĂŠs Rudolf Helmer, az NDK nagykĂśvete.
1959. mĂĄrcius 6.HĂĄy GyulĂĄnĂŠt, a Neue Zeitung fĹszerkesztĹjĂŠt prĂŠmiummegvonĂĄsban ĂŠs ĂrĂĄsbeli figyelmeztetĂŠsben rĂŠszesĂtettĂŠk, mivel a "MĂĄria Gardos erinnert sich an Klara Zetkin, Karl Liebknecht und BĂŠla Kun" cĂmĹą cikkben az 1956-os "ellenforradalmat" tĂŠvedĂŠsbĹl oktĂłberi forradalomnak minĹsĂtette.
1959. augusztusA magyar ĂĄllam meghĂvĂĄsĂĄra 20 osztrĂĄk pedagĂłgus csalĂĄdjĂĄval MagyarorszĂĄgra lĂĄtogatott, hogy tanulmĂĄnyozza az oktatĂĄsi rendszert ĂŠs a szocializmus ĂŠpĂtĂŠsĂŠben elĂŠrt eredmĂŠnyeket. A program rĂŠszekĂŠnt ellĂĄtogattak a pĂŠcsi LeĹwey KlĂĄra GimnĂĄziumba ĂŠs a fĹiskola nĂŠmet tanszĂŠkĂŠre is.
1959. szeptember 1.A tanĂŠvtĹl kezdve a hazai nemzetisĂŠgi nyelvĹą ĂłvodĂĄk ĂŠs ĂĄltalĂĄnos iskolĂĄk tanerĹellĂĄtĂĄsĂĄt csak felsĹfokĂş oktatĂĄsi intĂŠzmĂŠnyek ĂştjĂĄn biztosĂtottĂĄk, a felsĹfokĂş tanĂtĂł ĂŠs ĂłvĂłnĹkĂŠpzĹk nemzetisĂŠgi tagozatain. AktuĂĄlis oktatĂĄsi statisztika: 19 ĂłvodĂĄban 656 nĂŠmetajkĂş gyerekkel foglalkoztak anyanyelvĂźkĂśn is. 146 nyelvoktatĂł ĂĄltalĂĄnos iskola 11 127 tanulĂłval ĂŠs 221 tanerĹvel, 3 tannyelvĹą tagozat ĂgfalvĂĄn, Eleken, ĂŠs PĂŠcsbĂĄnyatelepen 130 tanulĂłval ĂŠs 8 tanerĹvel, 1 nĂŠmet tannyelvĹą iskola GarĂĄn 69 tanulĂłval ĂŠs 7 tanĂĄrral. 4 ĂĄltalĂĄnos gimnĂĄzium 276 tanulĂłval, 10 osztĂĄlyban. A bajai gimnĂĄzium ĂśnĂĄllĂł intĂŠzmĂŠny, a budapesti, kĹszegi ĂŠs pĂŠcsi gimnĂĄziumokban pedig tagozatok mĹąkĂśdtek. KĂśzĂŠpfokĂş tanĂtĂłkĂŠpzĹ mĹąkĂśdĂśtt PĂŠcsett, mĂĄr csak 1 osztĂĄllyal ĂŠs 36 ĂŠrettsĂŠgizĹvel, mivel az ilyen jellegĹą kĂŠpzĂŠs 1960-ban megszĹąnt.
1959. oktĂłber 25.Az NSZK-ban ĂŠlĹ MagyarorszĂĄgrĂłl kitelepĂtett nĂŠmetek hivatalos lapja, a Stuttgartban megjelenĹ Unsere Post megjegyzĂŠseket fĹązĂśtt a magyarorszĂĄgi kommunista rendszer nemzetisĂŠgi politikĂĄjĂĄhoz. Ălesen elĂtĂŠlte, hogy Wild Frigyes a magyarorszĂĄgi nĂŠmetek nevĂŠben ĂźdvĂśzlĹ tĂĄviratot kĂźldĂśtt az NDK 10 ĂŠves fennĂĄllĂĄsĂĄnak alkalmĂĄbĂłl az NDK nagykĂśvetsĂŠgĂŠre.
1959. november 2.Megjelent a Schiller kĂśtet 1000 pĂŠldĂĄnyban.