Adatbank.ro » Kronológiák
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
Névmutató: Szende Béla
A Szövetség III. Országos Értekezlete, immár Kongresszus elnevezéssel, melyen 164 küldött vett részt. A felszólalók szerint a Szövetség jó irányba halad, a magyarországi német kisebbségnek jó a kapcsolata a magyar lakossággal és a többi nemzetiséggel. Mindez immár szocialista alapokon. A Szövetségnek lehetősége lett volna az aktívabb politikai és társadalmi szerepvállalásra, azonban sajnos nem élt vele. Legtöbb probléma az oktatással kapcsolatban merült fel, amit a diákok számában történt visszaesés is mutat. Ebben a szülők közömbössége is szerepet játszik, s a Szövetség hibájául róható fel, hogy ezt eddig passzivitással figyelte. A Kalendárium példányszáma örvendetesen magas, 10 500 példány, melyből évente 1000-1500 darabot külföldön értékesítettek.
A Kongresszus elfogadta az új alapszabályát. Újdonságnak volt tekinthető a közvetlen küldöttválasztás intézménye. Új szervezeti egységként létrejött az Országos Választmány. A Szövetség új neve: Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége (Demokratischer Verband der Deutschen in Ungarn).
2§. A Szövetség feladatai: Mobilizálni a német nemzetiségű magyar állampolgárokat, hogy aktívan vegyenek részt szocialista társadalmunk építésében, s ez okból szocialista tartalmú politikai és kulturális felvilágosító munkát végezni. Együttműködve a párt- és állami szervekkel elősegíteni az alkotmányban rögzített nemzetiségi jogok gyakorlati megvalósítását. A nemzetiségi ügyeket a párt-, szakszervezeti és társadalmi fórumok elé terjeszti. Elmélyíteni a barátságot a többi állampolgárral, és segíteni a szomszédos országokkal való baráti kapcsolatok kiépítését.
3§. A Szövetség szervei: Kongresszus; Országos Választmány, 9 tagú Titkárság.
A Szövetség tisztségviselői: elnök Krauth János (Johann Krauth), 2 alelnök Rott Antal (Anton Rott) és Éder József (Josef Éder), a miniszter által kinevezett Wild Frigyes főtitkár. A szerkesztőségi bizottság titkára Szende Béla (Béla Szende), az oktatási bizottság titkára Schwalm Pál, kulturális bizottság titkára Kiss Gáborné. A Neue Zeitung Tájékoztató Hivatal által kinevezett főszerkesztője Gráber György.
4§. A kongresszus megválasztásának módja: 0-1000 lakosú település egy küldöttet, 1000-2000 lakosú kettőt, 2000 lakos feletti 3 küldöttet delegálhat.
5§. Az Országos Választmánynak 60 tagja van, és évente egyszer ülésezik.
8§. A Szövetség együttműködik a Hazafias Népfronttal.
9§. Vegyes rendelkezések: A Szövetség jogi személy. A művelődésügyi miniszter felügyelete alá tartozik. Működéséhez szükséges pénzt a minisztérium biztosítja, és az is ellenőrzi a felhasználást. A statútum módosítása csak a miniszter beleegyezésével lehetséges.
A Szövetség Kongresszusa, amelyen 99 tagú Országos Tanács alakult. Tiszteletbeli elnök Wild Frigyes, elnök Krauth János, elnökhelyettesek Hambuch Géza, Röckl József, Böhm András (Andreas Böhm), főtitkár Réger Antal, titkár Claus Klotz, főszerkesztő Leipold Péter. Az Oktatási Bizottság elnöke Szende Béla, Kulturális/Közművelődési Bizottság elnöke Wolfart János (Johann Wolfart), a Sajtóbizottság elnöke Kerner Lőrinc. A Szövetség költségvetési támogatásáról is tájékoztatták a küldötteket. (1974: 1 731 000. Ft; 1975: 2 053 000. Ft; 1976: 2 219 000. Ft; 1977: 2 303 000. Ft; 1978: 2 395 000. Ft.) A Szövetség új német nevet vett fel, amely az évszázados együttélést jobban kifejezte: Demokratischer Verband der Ungarndeutschen.
1983. január 17.Elhunyt Krauth János, aki 1969 óta volt a Szövetség elnöke. Utóda Szende Béla lett.
1983. március 25.A Szövetség Országos Választmánya változásokról döntött. A Szövetség alelnökei Réger Antal, Manherz Károly (Manherz Károly) és Zorn Antal (Anton Zorn), elnöke pedig Szende Béla lettek.
1984. február 29.115 Tolna-megyei szerb és német nemzetiségű értelmiségi találkozója Szekszárdon. A konferencián Szende Béla, a Szövetség elnöke is felszólalt.
1996. december 18.Kisebbségek napja a parlamentben. A németek részéről kitüntetést vett át Otto-Raban Heinichen nagykövet és Szende Béla a pécsi nemzetiségi tanszék vezetője, az egykori Szövetség elnöke.