Căutare

Mert ha a Traian Băsescu államelnöki tisztségből történő felfüggesztésére irányuló ellenzéki kezdeményezést nézem, még csak egyet tudok érteni a Szociáldemokrata Párttal. Sőt. De ha már azt nézem, hogy milyen alternatívákat kínálnak Mircea Geoanáék, hát enyhén szólva nem tudok lelkesedni.

Haladjunk fokozatosan, és kezdjük a kisebbik bajjal. Amennyiben a PSD-nek sikerül elérnie Băsescu felfüggesztését, az államfői jogköröket Nicolae Văcăroiu, a szenátus elnöke venné át. A felsőház ellenzéki politikusként „ottfelejtett” elnöke, a kilencvenes évek első felének egyik rossz emlékű posztkommunista kormányának feje be is jelentette: alkotmányos kötelességének eleget téve ő „vállalná a kihívást”. Amúgy legyünk korrektek: egyáltalán nem biztos, hogy Băsescunál rosszabb elnök lenne belőle. Elvégre flottát sem kótyavetyélt, csupán több százezer eurós nagyságrendű tanácsadási díjat fogadott el a korrupcióval vádolt üzletembertől, Sorin Ovidiu Vântutól. Ami pedig „nea Nicu” állítólagos iszákosságát illeti: nos, tudjuk, hogy az ominózus cetlit jegyző óvatlan miniszterelnök “drága Traianja” sem veti meg a jófajta itókát. Igaz, a Golden Blitz bukaresti élkocsma törzsvendégeként ő „csak tiszta forrásból” merít...

Ennyit tehát az ellenzék nyújtotta „Băsescu-alternatíváról”. De mondom, ez még a kisebbik baj lenne, hiszen – mint megállapítottuk – Văcăroiu alighanem sokkal kevesebb bajt okozhatna a nála bár józanabbnak tartott, ám ezerszer kártékonyabb Băsescunál. Ami viszont vészjósló: az elmúlt kormányzási mandátumban RMDSZ-partner baloldali párt nacionalizmusának szaporodó jelei. A magyar érdekvédelmi szervezet által a 2004-es választások után – valljuk be: elég csúnyán – faképnél hagyott Szociáldemokrata Párt ellenzékben egyre inkább kimutatja a foga fehérjét kisebbségi ügyekben.

Vegyük csak a kisebbségi törvénytervezet kérdésében mutatott konok ellenállást, a székelyföldi PSD-szervezetek és -vezetők szélsőséges retorikáját, vagy most éppen a párt vezető testülete által kijelölt ellenzéki árnyékkormány összetételét. Mert mi egyéb Adrian Păunescu „kisebbségügyi árnyékminisztersége”, mint a hazai kisebbségeknek mutatott fityisz? Jobban mondva, ököl... Az, hogy a kommunista rendszerben a nómenklatúra kiváltságait élvező, álellenzéki, nacionalista költő most ilyen minőségben, ilyen konjunktúrában kerül ismét reflektorfénybe – nos, ez felér egy hadüzenettel az „áruló magyarok” ellen.

De jelzés ez nyilván nemcsak a magyarok, hanem egyéb kisebbségek, például a zsidók felé is. Hisz abban, hogy a román hatóságok második világháborús szerepét, illetve az akkori romániai zsidóüldözések megítélését illetően 1989 után Bukarest sokáig húzódozott álláspontjának tisztázásától, Păunescunak jelentős szerepe volt. Ahogyan a világháború idején hatalmon lévő fasiszta diktátor, Ion Antonescu kultuszának továbbélésében és a legionárius-újfasiszta mozgalmak 1989 utáni térnyerésében is.

A Ceauşescu házaspár egykori udvari költője ugyanis mindvégig szószólója volt annak az álláspontnak, miszerint Románia semmilyen holokausztban nem vett részt, és Antonescu nem volt háborús bűnös, hanem „tragikus hős, a romániai zsidóság megmentője”.

Nos, amilyen megmentője volt Antonescu a romániai zsidóknak, olyan megmentője lehet most a Szociáldemokrata Párt jelenlegi szenátora, Adrian Păunescu is a hazai kisebbségeknek. Úgyhogy jobb lesz nem ujjongani túlságosan a PSD-s árnyékkormány megalakulása kapcsán. Mint ahogyan Băsescu esetleges felfüggesztése sem biztos, hogy gyógyírt jelentene valamennyi problémánkra.