Căutare

Politikaiak vagy jogiak Veress László érvei, amelyek alapján szakmaiatlannak nyilvánítja a kisebbségi törvénytervezetet? Jogilag biztos nem állnak a lábukon, véli Máté András RMDSZ-es képviselő. Válasza következik:

Nem voltam aktív tagja annak a munkacsoportnak, amely a kisebbségi törvénytervezetet készítette elő, azonban szakemberként a véleményem több pontban sem egyezik meg Veress László véleményével.

A törvénytervezetben szerepelnek olyan jogi kifejezések, amelyeket kiindulópontnak tudom tekinteni egy széleskörű autonómia megvalósításához. Példaként említeném a nemzeti közösség, a nemzeti kisebbség és a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek közötti különbséget.

Veress László több alkalommal is alkotmányellenes eljárásokat vél észrevenni. Az első szakaszban megjelenő intézkedés szerintem nem mond ellent az alkotmánynak. Természetesen, ha figyelmesen végigolvassuk az egész alkotmányt és nemcsak a véleményünket alátámasztó szakaszokat emeljük ki, akkor észrevehetjük, hogy


több alkotmányos előírás foglalkozik a kisebbségek helyzetével és jogaival.

Ezek is alkotmányos előírások, tehát ha a Veress véleményét összevetjük az alkotmány összes szakaszával, akkor az az abszurd következtetést vonhatjuk le, hogy az egyik előírás ellentmond a másiknak. Tehát mi alkotmányos?

A kisebbségi törvénytervezetben olyan jogszabályokat találtam, amelyeknek alapja és kiindulási pontja maga az alkotmány. (Lásd a 4., 6., 20., 29., 32. szakaszokat.) Az említett szakaszokban több olyan előírás van, amely bizonyítja, hogy a törvénytervezet nem alkotmányellenes, pl. anyanyelv használat, nemzetközi szerződések.

A törvénytervezet tartalmazza a pozitív diszkriminációt és a személy azon jogát, hogy saját belátása szerint valamely kisebbséghez tartozónak nyilvánítsa magát. A pozitív diszkrimináció több nemzetközi szerződésben is benne van, amit Románia aláírt és ratifikált. (Alkotmány 20. szakasza alkalmazása)

Valamely kisebbséghez való tartozás az egyén saját döntésén alapszik és ezzel nem sérthet meg senkit. (Megtörténhet az, hogy valaki, annak ellenére, hogy beszélt nyelve a román, más kisebbséghez tartózónak vallja magát.) Egyébként az eddig felsorolt gondolatokat megtalálhatjuk a Fábián Gyula és Ötvös Patrícia Kisebbségjog c. munkájában is.

A kisebbségi törvénynek kerettörvényt kell létrehoznia, ami majd bővíthető. Ami a kisebbségi szervezetek és azok választásokon való jogát illeti, egy furcsa, már létező helyzetre hívnám fel a figyelmet:

Az a kisebbség, amely nem éri el a bejutáshoz szükséges törvényes küszöböt, egy képviselővel – mandátummal – rendelkezik a képviselőházban. Tehát, míg az RMDSZ-nek több tízezer szavazatot kell kapnia, hogy mandátuma legyen, addig ehhez egy más kisebbséghez tartozó képviselőnek elég néhány ezer voks is.

Ezek szerint néhány választópolgár szavazata többet ér, mint az RMDSZ-re leadott szavazatoké. Figyelem: 2004-ben is így alakult meg Románia parlamentje. Vajon ez a diszkrimináció a demokrácia része lenne?


Összegezve:

a törvénytervezet nem alkotmányellenes: kerettörvény, amelyben olyan jogszabályok születnek meg, amelyek szükségesek, de természetesen nem elégségesek.

Ezeket a jövőben bővíteni kell és lehet. Ami a törvénytervezet módosítását illeti, alapjoga minden képviselőnek és szenátornak, hogy miután a kormány a parlament elé terjesztette, vitára bocsátotta a tervezetet, módosító javaslatát megtegye. Természetesen politikai érettségre is szükség van, mert minden képviselőnek és szenátornak tudnia kell azt, hogy javaslatait a törvényes többség meg kell szavazza.

Bár jómagam nem vettem részt a törvénytervezet kidolgozásában, szakemberként a törvénytervezetet előrelépésnek tekintem a nemzeti kisebbségeink ügyében.