Monitorizare de presă

Căutare

Cuvânt cheie

Organ:

Tematica:



Numele cotidianului: Erdélyi Napló
Anul şi data apariţiei: 22.02.2005
Tematica: legea minorităţilor naţionale
Categoria articolului: editoriale
Autorul articolului: Tőkés László
Titlul articolului: Az autonómiát nem lehet kisajátítani - Tőkés László az erdélyi magyar önszerveződésről
Numărul fotografiilor: 0
Acces online: https://www.hhrf.org/erdelyinaplo/archivum.php?id_lapszam=109


A romániai parlamenti választások, különösképpen pedig a Traian Băsescu államelnökké való megválasztatása nyomán kialakult új helyzet új kezdet ígéretét hordozza magában. Az 1989-ben elkezdődött, majd hosszú időre elakadt és többszörösen kisiklott rendszerváltoztatás folytatására nyílik újból lehetőség. Ennek viszont szerves részét kell hogy képezze a kisebbségi kollektív jogok, illetve az Európában honos autonómiajogok biztosítása. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága ennek tudatában lépett fel kezdeményezőleg, és hirdette meg 2005. január 29-re soron következő ülését.

      Az Állandó Bizottság utóbb, objektív okok miatt az EMNT tanácskozását kénytelen volt elhalasztani. Több számba jöhető időpont közül választva, illetve az eredeti helyszínhez ragaszkodva, a Nemzeti Tanács ülését végül is március 12-re tűztük ki. A marosvásárhelyi Kultúrpalotában tartandó tanácskozásunkra ezúton is tisztelettel meghívjuk az EMNT Tagjait – az erdélyi és a partiumi kisrégiók, valamint a székelyföldi széki tanácsok küldötteit.
      Örvendetesnek tartjuk, hogy a Székely Nemzeti Tanács 2005. február 12-i, gyergyószentmiklósi ülése felül tudott emelkedni az EMNT-vel való „kommunikációs zavaron”, és nagy többséggel levette napirendjéről azt a határozattervezetet, mely az SZNT-nek az EMNT kötelékéből való kiszakadását irányozta elő. Változatlanul érvényesnek tartjuk az SZNT azon, 2003. október 23-i határozatát, mely szerint: „A Székely Nemzeti Tanács Székelyföld magyar nemzetiségű lakóinak képviseletében az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elidegeníthetetlen összetevője.” Emellett természetesen helyesnek ítéljük a Maros székiek azon elgondolását, hogy az egységes szervezeti kereteken belül „egyenrangú partneri kapcsolatokon” alapuló intézményes viszony álljon fenn.
      Mindezeknek megfelelően, az EMNT március 12-i ülésének napirendjére indokolatlan volna felvenni az SZNT Állandó Bizottságának hivatkozott határozattervezetét, hiszen ezt maga az SZNT is levette napirendjéről.
      Továbbmenően, az EMNT részéről egyetértőleg üdvözöljük a gyergyószentmiklósi SZNT-ülésnek a székelyföldi területi autonómia érvényesítésére, különösképpen pedig az annak céljából megtartandó népszavazás(ok)ra vonatkozó határozatait és állásfoglalásait. Mindemellett bizonyos fokú értetlenséggel tekintünk a székelyföldi autonómia alanyát „székely népként” megjelölő szóhasználatra, amely egységes erdélyi magyarságunk „székelyekre” és „magyarokra” való mesterséges megosztásának veszélyét hordozza magában. A székelyek éppen úgy a magyarság szerves és elidegeníthetetlen részét képezik, miképpen a csángók. Ilyen értelemben semmiféle kizárólagossági törekvést nem tartunk elfogadhatónak.
      Ebben az összefüggésben végképp elfogadhatatlannak tartjuk és visszautasítjuk a Romániai Magyar Demokrata Szövetség azon igyekezetét, hogy a romániai magyarság és ezen belül a székelység képviseletét kisajátítva, a pártszervezet önálló autonómiatervezetet nyújtson be a Parlament elé. Ez annál is inkább elvetendő, mivel a Szövetség vezetősége, másfél évtizedes megtévesztő politikája folytatásaképpen, a Programjában meghirdetett háromszintű autonómia-rendszer helyett annak csak a „pótlékát” kínálja, és a tényleges közösségi önkormányzatnak hamis alternatívát állítva, az autonómiáért folytatott küzdelmünket a pót- és látszatcselekvés irányába akarja eltéríteni. Márton Árpád háromszéki parlamenti képviselő székelyföldi illetősége éppen ezt a megtévesztő politikát hivatott hitelesíteni, a készülő kisebbségi törvény pedig a valódi autonómia megtorpedózását szolgálja, azon kijelentése értelmében, hogy: „A kisebbségi törvény áthidaló megoldás lehet ebben az ügyben.”
      A kettős állampolgárság magyarországi kisiklatása mellett kisebbségi magyarságunk végzetes károsodás nélkül aligha tudná elszenvedni az autonómia ügyének saját magunk általi elprédálását.
      Ennek tudatában megrökönyödéssel tapasztaljuk és határozottan vissza kell utasítanunk mindazokat az akaratlan vagy éppenséggel szándékos megnyilvánulásokat, melyek akár az RMDSZ részéről, akár a nemzeti tanácsokon belülről jogos önkormányzati törekvéseinket károsítják, illetve az autonómia hitelét rombolják. Ezek láttán nemegyszer az lehet a benyomásunk, mint hogyha némely erők és személyek szántszándékkal akarnák tévútra vinni nemes törekvéseinket vagy éppen kisiklatni az autonómia vonatát.
      Az említett fonák megnyilvánulások között fájdalmasan időszerű elítélnünk azt az antiszemita jellegű felszólalást, melyre az SZNT legutóbbi ülésén került sor Gyergyószentmiklóson, és amely azzal fenyeget, hogy a székely autonómia nemes ügyéért vívott küzdelmet beszennyezi. Ilyen módon nem Románia Parlamentje vagy az európai fórumok, hanem csak az Országos Diszkrimináció-Ellenes Tanács elé juthatunk jogos követeléseinkkel. És ezen még az sem igen változtathat, ha netalán székely rovásírással terjesztjük a törvényhozás elé a „Székelyföld autonóm közigazgatási régióról” szóló indítványunkat…
      Az autonómia ügyében nekünk nem Izraellel, hanem sokkal inkább az RMDSZ Neptun-irányvonalú, önfeladó politikájával, valamint annak elvtelen támogatóival van gondunk…
      Ma már egészen nyilvánvaló, hogy az erdélyi magyar nemzeti közösség autonómiájának megvalósítása érdekében a magyar kistársadalom, a politikai, egyházi és civil szféra teljes összefogására, illetve össznemzeti konszenzusra van szükségünk. Ellenségek helyett szövetségeseket kell keresnünk, mind egymás között, mind Romániában, mind Magyarországon, mind Európában. Elutasítás helyett a hátrányos megkülönböztetést szenvedők szolidaritására van szükség, hiszen az antiszemitizmus és a nacionalista magyarellenesség végtére is egy tőről fakad…

  • Despre baza de date

Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară.

În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date.

Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date  în viitoare analize.