A november 25-ére kitĹązött európai parlamenti választások tétjének vonatkozásában igen eltérĹ vélekedések láttak eddig napvilágot. A sajtóban is megjelent vélemények egyik pólusát képviselĹk szerint az RMDSZ bejutása vagy kibukása a lét s a nemlét alapdilemmájához hasonlatos (hallhattunk ilyen véleményt a polgári oldalon is, de Verestóy Attila emlékezetes nyilatkozata, mely szerint csírájában kell eltaposni az olyan próbálkozásokat, mint TĹkés Lászlóé, ugyanerre a premisszára épült). A másik véglet a választások jelentĹségének úgyszólván teljes tagadása.
Megítélésem szerint mindkét vélekedésnek van reális kiindulópontja, de mindkettĹ sarkít, torzít, túloz. Nem kétséges, az RMDSZ esetleges kibukása után is menne az élet tovább, de ez lenne az elsĹ olyan kudarc, mely felett nem lehet csak úgy elsiklani, mint például az eredmények terén tapasztalható meglehetĹs sikertelenség felett. Ez a kudarc sokkal látványosabb lenne, mit mondjuk a kisebbségi törvény kudarca és evidensebb lenne az elfogulatlan szemlélĹ számára, hogy végtére is a kudarc felelĹsei azok (tételesen az RMDSZ csúcsvezetĹségének tagjai), akik módszeresen kiirtották az RMDSZ-bĹl a korábbi rendszerrel nyíltan szembeforduló, 1989 után a tényleges rendszerváltoztatásért síkra szálló személyiségeket Király Károlytól kezdve, SzĹcs Gézáig, Kincses ElĹdtĹl TĹkés Lászlóig. Egy ilyen kudarcért már nem lehet román politikumot okolni, s meg lehet ugyan kísérelni a döglött macskát a kerítésen áthajítva a másik oldalra mutogatni, de azt már minimális értelemmel megáldott ember nem veheti komolyan. Ennyit a taktikai síkról. Stratégiai síkon azt kell szemügyre vegyük, hogy befolyásolja-e az EP választás kimenetele a magyarság ügye iránt elkötelezett tábor politikameghatározó erejét. A válasz egyértelmĹą igen, melyhez egy sĹtöt is odatehetünk. Ha TĹkés László bejut, az két dolgot jelent egyszerre. Egyrészt azt, hogy az erdélyi magyarság mégoly médiafölény birtokában sem etethetĹ propaganda-maszlaggal a végtelenségig, hogy esélye van az RMDSZ-bĹl kiszorult tiszta szándékú, tiszta kezĹą politikusoknak a két kormány által anyagilag és erkölcsileg támogatott, hatalmas gazdasági és médiahátterĹą RMDSZ legyĹzésére. Ha TĹkés László nem jut be, de az RDMSZ sem, akkor is bízvást kijelenthetĹ, hogy a 2008-as önkormányzati és parlamenti megmérettetés elĹtt esély van arra, hogy tetĹ alá hozzák a méltányos versenyt, belsĹ demokráciát, tényleges pluralizmust célzó, de az EP választás elĹtt az RMDSZ csökönyössége miatt kútba esett megállapodást. (Ha valakinek nem lenne egyértelmĹą: az RMDSZ azt játszotta, hogy mindenre rábólintott, ami elodázható, obstruálható, elsikkasztható. A tényleges hatalmat viszont nem kívánták megosztani. S miután a szemfényvesztĹ, s már a kampány során cáfolt RMDSZ-es ígéreteknek a nemzeti oldal tárgyalódelegációja nem dĹlt be, az erdélyi magyar „egypárt” elindította befeketítĹ propagandáját arról, hogy TĹkés László és hívei „egyre többet” követeltek, eleve nem akartak megegyezni, TĹkés László megegyezett volna, de Szász JenĹ nem hagyta, stb.) Van még két kevésbé valószínĹą forgatókönyv, érdemes ezeket is címszavakban megemlíteni. Ha mind az RMDSZ, mind TĹkés László bejut, akkor a helyzet hasonló az imént vázolthoz. Végül, ha netán bekövetkezik az a nemzetpolitikai katasztrófa, hogy a bukaresti zsoldoshadsereg, az RMDSZ gyĹz, TĹkés László pedig kiesik, akkor nagyjából ott leszünk, mint 2004-ben, az MPSZ kudarcát követĹen. A nemzeti tábornak még mindig lesz alkupozíciója, de lényegesen kisebb, mint bármelyik másik alternatíva megvalósulása esetén. Végül paradigmális síkon azt kell vizsgálnunk, hogy van-e, s ha igen, akkor milyen kihatása van az EP-választásoknak az erdélyi magyarság középtávú sorsalakulására, megmaradási perspektíváira. Két tényt bízvást elĹrebocsáthatunk e tárgykörben axiomatikus jelleggel. Az egyik az, hogy az autonómia megteremtése nélkül a megmaradásnak aligha van esélye. A másik az – s itt sajátosan egybecsengenek állításaim Markó Béla választási szólamaival – hogy ennek megvalósításához szükséges az érintett közösség politikai képviseletének formális konszenzusa. Az RMDSZ mindeddig kizárólag akkor volt hajlandó autonómiáról egyáltalán csak beszélni is, ha erre ilyen-olyan okból (jellemzĹen a választási siker értekében) rá volt kényszerítve. Az EP választásokon elért nemzeti-autonomista siker nyilvánvaló módon növeli a nemzeti tábor nyomásgyakorlási képességét, így valószínĹąsíti a formális nemzetpolitikai konszenzust és implicit növeli az autonómia megvalósításának esélyeit is. Igen komoly tétje van tehát a november 25-i választásoknak: azon múlhat a jövendĹ, hogy lesz-e minden igaz és tisztánlátó magyarban hit, erĹ és kitartás arra, hogy a maga részérĹl mindent megtegyen azért, hogy erdélyi magyarságnak méltó képviselete legyen TĹkés László személyében az Európa Parlamentben. |
Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. Ăn cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât ĂŽn limba română cât şi ĂŽn limba maghiară.
Ăn munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date.
Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date  În viitoare analize.
|