A beígértnél később függesztették ki az érettségi vizsgák utáni óvások eredményeit, ami
zavart, pánikot és elégedetlenséget okozott a maturandusok körében. Legtöbben a román írásbeli miatt kényszerülnek majd újravizsgázni, s bár ebből a tantárgyból országos szinten gyengék voltak az eredmények, az idén is leginkább a magyar diákok kerültek hátrányba. „A tanterv egyenlőséget von a román és más anyanyelvű gyerekek között, ez pedig helytelen” – szögezte le az ÚMSZ-nek Balázs Lajos, a Sapientia román tanszékének vezetője.
A beígértnél késõbb függesztették ki az érettségi vizsgák utáni óvások eredményeit, ami zavart, pánikot és elégedetlenséget okozott a maturandusok körében. Legtöbben a román írásbeli miatt kényszerülnek majd újravizsgázni, s bár ebbõl a tantárgyból országos szinten gyengék voltak az eredmények, az idén is leginkább a magyar diákok kerültek hátrányba.
„A tanterv egyenlõséget von a román és más anyanyelvû gyerekek között, ez pedig helytelen” – szögezte le az ÚMSZ-nek Balázs Lajos, a Sapientia román tanszékének vezetõje. u 9. oldal
Hiába az előzetesen felbecsült, néhány tized százalékos tavalyi országosnál jobb eredmény, a vizsgák megismétlésére „visszatapsolt” diákok tantárgyankénti megoszlása azt mutatja, valamit nem jól képzeltek el az államnyelv oktatása és a vizsga célja tekintetében.
Bár tegnap késő délután még mindig nem lehetett tudni az óvások utáni végeredményt, vagy legalábbis nem országos szinten – az oktatásügyi minisztérium erre a célra létrehozott honlapján, a www.edu.ro-n még este hat órakor is csak a szombati, óvás előtti eredményeket lehetett megtalálni –, az már világossá vált: a román nyelv és irodalom írásbeli nagy buktató volt az idén is. Nemcsak a magyarlakta megyékben, hanem országos szinten.
Erdélyben és az Ókirályságban egyaránt
Elég, ha csupán néhány megye statisztikájába tekintünk bele. Szeben megyében 524-en nyújtottak be óvást, közülük 222-en a román írásbeli miatt. Galac megyében a vizsgázók több mint 36 százaléka élt az óvás lehetőségével, legtöbb, az összes óvás több mint egyharmada a román írásbeli miatt történt. Számszerűen 630 az 1761-ből. Beszterce-Naszód megyében a román írásbelire 352 tanuló kapott 5-ösnél, 878 hatosnál kisebb jegyet.
Bukarestben 5000 óvást tettek le szombaton este 8 óráig, s ezeknek a nagy része is a román írásbelit érintette. „Ha egy tanuló képes 7-es, 8-asra felelni románból, ám az írásbelin 2-3-4-esnél többre nem, önkéntelenül merül fel a kérdés: nem az oktatás módszertanával, a tételek kiválasztásával van a baj?” – tette fel a kérdést a vizsgaeredményeket kommentálva az egyik szülő.
„Általános műveltséget kellene követelni”
Balázs Lajos, a Sapientia Egyetem román tanszékének vezetője rezignáltan állapítja meg: ugyanaz történt az idén is, mint az előző években. Rossz a román nyelv oktatásának stratégiája. Az, hogy nem volt „testhezálló” az idei tétel, csak a bajok egyik része.
„Mi számarányunk és nyelvünk sajátossága miatt megérdemelnénk egy kissé több figyelmet. A tanterv egyenlőséget von a román és más anyanyelvű gyerekek között, ez pedig helytelen. Nem bírja el az azonos terhelést a magyar gyerek, hisz neki ez nem anyanyelve. Ennek megfelelően kellene oktatni, követelni tőle. Nem rossz szándékkal mondom, de a román nyelv oktatása formális, nem szolgálja a társadalmi beilleszkedés ügyét.
Hátrányos helyzetbe kerül a magyar gyerek úgy a vizsgán, mint később, az elhelyezkedésnél. Ez a helyzet pszichés félelmi állapotot teremt, a gyerek félelemmel várja a vizsgát. Ami nem jó. Senkinek. Az pedig, hogy túlhisztérizálttá vált ez a kérdés, nem egy természetes jelenség.
Általános műveltséget kellene követelni, nem egy bizonyos tétel ismeretét. Mert tulajdonképpen ez, illetve hát ez lenne a cél” – mondta tegnap lapunknak a vizsgákkal kapcsolatban a professzor. Majd hozzátette, ez a fiaskó a tételkészítő társaság rovására is írandó.
Nicolae Manolescu irodalomkritikus, akinek egy szövegrészére épült a tétel 3. pontja maga is elismerte – megoldhatatlan volt ez a 3. pont azoknak, akik nem az általa koordinált kötetből tanultak. „Ha a tanulók az általam is szerkesztett tankönyvből tanultak, akkor megvoltak az információik, ha nem, akkor nincsenek” – közölte egy hírügynökséggel, utalva arra is, hogy az alternatív tankönyvek ilyen visszás helyzeteket teremthetnek.
Kovászna megye: „csak” 15,75 százalékos a sikertelenség
Háromszéken 84,25 százalékos volt az átjutási arány az idei érettségi vizsgán, ami javulást jelent a tavalyi 79 százalék fölötti eredményhez viszonyítva, s messze jobb, mint az országos átlag – tájékoztatta lapunkat Farkas Csaba szak-tanfelügyelő.
Kovászna megyében a 2062 beiratkozott diákból 2026 megjelent, ebből pedig 1702 sikerrel tette le vizsgáit a térség oktatási intézményeiben. A tanfelügyelőség statisztikái szerint 318 bukott el, közülük az óvások elbírálása után további öt diák gyarapította a sikeresen érettségizettek számát.