Késik a diszkriminációellenes tanács döntése a román nyelv oktatásának kérdésében. Négy hónap alatt még csak a véleményeztetési fázisig jutott az a beadvány, amellyel több magyar egyetemi oktató és RMDSZ-képviselõ fordult az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz. A tavaly decemberben a testület elé terjesztett dokumentum arra hívja fel a tanács figyelmét, hogy a román nyelv és irodalom oktatása magyar anyanyelvû diákok számára diszkriminatívnak minõsül.
Az aláírók szerint a magyar tannyelvû iskolákban tanuló diákok a képességvizsgán, illetve az érettségi vizsgán hátrányba kerülnek, mivel tudásukat a román anyanyelvû diákokra méretezett kritériumok szerint bírálják el. Az elõterjesztett dokumentumban kifejtik: annak ellenére, hogy az 1–4. és az 5–8. osztályos diákoknak külön módszertan szerint oktatják a román nyelvet és irodalmat, a képességvizsgán már az országos kritériumrendszer szerint kérik számon a tananyagot. Ugyanakkor arra is felhívják a tanács figyelmét: a kisebbségek nyelvén oktató gimnáziumokban ugyanaz a tananyag román nyelv és irodalomból, mint a román anyanyelvû diákoknak, ez pedig negatívan befolyásolja a román nyelv elsajátításának folyamatát. „Az érettségi vizsgán ugyancsak a román anyanyelvûeknek felállított mércének kell megfelelni, ami diszkriminációnak minõsül, mivel egy idegen nyelvet nem lehet anyanyelvi szinten elsajátítani” – állítják a dokumentumot aláírók.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz eljuttatott beadvány aláírói úgy vélik: a román anyanyelvû diákoknak kidolgozott felmérési kritériumok alkalmazása következtében a vizsgákon gyengébben szerepelnek a magyar diákok, akik ugyanakkor az egyetemi felvételin is hátrányos helyzetbe kerülnek, hiszen az érettségi osztályzatot a felvételi átlag kiszámításánál is figyelembe veszik. A helyzet megszüntetésére külön vizsgáztatási rendszert kellene kidolgozni a kisebbségi oktatási intézményekben tanuló diákok tudásának felmérésére.
Tanácstalan a tanács?
„Már minden törvényes határidõ lejárt, amely alatt reagálniuk kellett volna a levelünkre, hivatalos választ mégsem kaptunk a tanácstól” – mondta Kovács Lehel, a Babeº– Bolyai Tudományegyetem (BBTE) fizika karának adjunktusa, aki szintén aláírta a levelet. Hozzátette: magánemberként arról értesültek, hogy a különbözõ véleményezéseknél elakadt kérésük megtárgyalása.
A beadványt Hantz Péter, Kovács Lehel és Szász Csaba adjunktus, Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, Péntek János, Szilágyi N. Sándor és Vekov Károly egyetemi oktató, Török Ferenc Kolozs megyei fõtanfelügyelõ-helyettes, valamint Sógor Csaba RMDSZ-es szenátor és Toró T. Tibor képviselõ írta alá. Néhány nappal késõbb a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Gimnázium szülõi közössége is hasonló beadványt terjesztett a diszkriminációellenes tanács elé, választ azonban õk sem kaptak még.
„A levél kézhezvételét követõen a tanács úgy döntött, hogy más véleményekre is szükség van, ezért az oktatási minisztériumtól, a képviselõház oktatási bizottságától, valamint a Babeº–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarának dékánjától kértünk véleményt e kérdésben” – mondta el lapunknak Asztalos Csaba. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke arról tájékoztatott, hogy a minisztériumi válaszlevél szerint a jelenlegi oktatási rendszer nem diszkriminálja a magyar tanulókat. „A tanügyi bizottság kikerülte a határozott választ; levelükben az áll, hogy a román nyelv elsajátítása prioritás kell hogy legyen” – számolt be az elnök, aki hozzátette: a testület döntéshozatalára még várni kell, mivel véleményezését még nem juttatta el mindenki a tanácshoz. Asztalos kifejtette: a határozat meghozatalakor figyelembe veszi a véleményeket, azt azonban nem tudta megmondani, milyen döntés várható. „Azt tapasztaltam, hogy kollégáim nyitottak ezen érzékeny téma megvitatására, de nem tudni, milyen véleményt formálnak a kérdés megtárgyalása után” – magyarázta az elnök. Ha a magyar oktatók kérése pozitív elbírálásban részesül, a tanács javaslatot tesz az oktatási törvény és a program módosítására, hogy lehetõvé tegye a román nyelv idegen nyelvként való oktatását, és külön értékelési rendszer kidolgozását javasolja a vizsgákra.
Törvényi javaslatok
„Mi is elküldtük javaslatainkat az oktatási minisztériumhoz, ha bekerülnek a készülõ oktatási törvénybe, megoldódnának a gondok” – fejtette ki lapunk kérdésére Lakatos András, az RMDSZ oktatási alelnöke. – Észrevételeinket a kolozsvári iskolaigazgatókkal tartott tavalyi találkozó után terjesztettük a tárca elé.” Ha a javaslatokat nem veszik figyelembe, a tervezet közvitára bocsátásakor még tehetnek módosító indítványt, ezt követõen pedig az RMDSZ-képviselõktõl kérhetik, hogy a parlamenti vita során terjesszék elõ a szükséges módosító javaslatokat. Lakatos kifejtette: a gondot a kisebbségi törvény elfogadása is megoldaná, mivel az oktatásra vonatkozó fejezetébe olyan paragrafusokat foglaltak bele, amelyek szerint a magyar diákok számára külön módszertant kell kidolgozni a román nyelv elsajátítására, valamint más vizsgatételeket és elbírálási kritériumokat kell felállítani.
Háromszék: gyenge szereplés a próbaérettségin
A múlt héten lezajlott próbaérettségin a háromszéki diákok mindössze 36 százaléka kapott átmenõ osztályzatot a román nyelv és irodalom vizsgán. A Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezete ezt követõen arra kérte a diákok szüleit, hogy küldjenek egy beadványt az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz, amelyben külön román nyelv és irodalom tananyag összeállítását, valamint eltérõ vizsgakritériumokat kérjenek a magyar diákok számára. Márciusban a Székely Nemzeti Tanács is levelet intézett ez ügyben a tanácshoz, amelyben szintén diszkriminációra hivatkoznak, de választ még nem kaptak.
