Căutare

Articolul:

A végső voksolási eredmények mai közzétételével lezártnak nyilváníthatjuk az első egyéni szavazókerületes rendszer alapján megrendezett választást. És feltehetően az utolsót is, hiszen már vasárnap valamennyi párt vezetői felháborodottan ítélték el az új rendszert, amely a legelképesztőbb helyzetekhez vezetett.

Lehetővé tette például, hogy a választási bundázás már a kampány előtt beinduljon. Nyílt titok, hogy az érdekelt pártok előre kiegyeztek egymással az egyéni választókerületek kijelölésénél, és azt is ügyesen elintézték, hogy kedvenc jelöltjeik másod-, harmadrangú ellenfelet kapjanak körzetükben. Vesztükre.

Mert akkor még nem tudhatták, hogy az általuk a politikai osztályt megújító választási reformnak titulált propaganda-svindli nyomán éppen a második, harmadik, sőt, negyedik-ötödik helyen végző politikusok kapnak majd honatyai mandátumot – a győztes rovására.

Bár a jelenlegi választási törvényt kínkeserves munkával kiizzadó honatyáink a személyes megmérettetést felvállaló bátor politikus mezében döngették mellüket, kezdettől fogva nyilvánvaló volt, hogy az új szavazási mód nem tesz eleget az egyéni választókerületes rendszer követelményeinek, és nem eredményez jobb parlamentet sem.

Utóbbit már a jelöltek listája is világossá tette, miután pedig a több mint 400 honatyai tisztségből mindössze 74-et sikerült a szavazatok abszolút többségét elérő jelölttel betölteni, az is bebizonyosodott, hogy egyéni választókerületes szavazásról sem lehet szó, hiszen a többiek már nem a választó akarata, hanem az algoritmus szeszélye szerint kerültek be a Tisztelt (?) Házba.

Ezért cidriztek a bejutásért neves és értékes politikusok, közöttük maga a kormányfő, köröztek le választókerületekben első helyen végzetteket a mögöttük kullogók. És így lehetett képviselő 34 (afrikai és ázsiai) szavazatot összesítő jelölt. Persze, RMDSZ-politikusról lévén szó, csak azt mondhatjuk erre: örvendünk a szerencsének! De mit szóltunk volna akkor, ha mondjuk Corneliu Vadim Tudor „szerencséltet meg” ily módon bennünket?!

Igaz, 16 év után, először nem kerültek be parlamentbe szélsőséges erők. Ám – a közvélemény-kutatások egyértelművé tették – a Nagy-Románia Párt a „klasszikus” listás választás esetén sem érte volna el a bejutási küszöböt, és Gigi Becali hívei sem jutottak volna parlamentközelbe.

A listás választás ellen azt hozták fel, hogy a pártlajstromok zsákbamacskát jelentenek a szavazó számára, a parlamentbe bekerülő győztesek pedig többé ügyet sem vetnek választóikra.

Ez igaz, ám az is tagadhatatlan, hogy az új rendszerben a nyertes nem föltétlenül győztes is, sok esetben a mandátumokat országos szinten osztják el, elvonatkoztatva a jelölt eredményétől (ami már szinte felér a listákkal), végül az eddiginél jóval nehezebben alakítható ki stabil parlamenti többség, aminek most, a kormányalakítási tárgyalások során láthatjuk majd kárát.