Căutare

Miközben a honatyák java gyakorlatilag már a parlamenti vakációját tölti, a választási törvénykönyvet kidolgozó bizottság Bukarestben rekedt tagjainak nemcsak a kánikula miatt főhet a fejük: július 13-ig el kell készülnie az egyéni választókerületek térképének, ám az elképzelések még csak piszkozatokban léteznek.

A törvény értelmében ha a testület nem végez a határidőig a kerületek megrajzolásával, akkor a kormány veszi kezébe a ceruzát, kizárva a pártokat az egyeztetésekből.

Mint ismert, a térkép alapján dől el, hogy az egyes kerületekhez összesen hány szavazó, milyen etnikai arányú lakosság tartozik majd. Mivel az egyes pártok támogatottsága akár megyéken belüli régiónként is változik, a különböző színezetű politikusoknak sok esetben igencsak eltér a véleménye arról, merre kell meghúzni a kerületek határát. Az RMDSZ például elsősorban azt tartana előnyösnek, hogy a székelyföldön kívüli megyékben is a kerületek minél több, többségében magyarok lakta vidékeket fedjenek le.

A megyei egyeztetésekre várnak

A bizottság ezekben a napokban arra vár, hogyan alakulnak a megyénként az egyeztetések a pártok között. „Az alapelvünk az volt, hogy bízzuk a pártok területi szervezeteire a megyék felosztását. Mi csak akkor szólunk közbe, ha egymás között nem tudnak kiegyezni a térkép megrajzolásakor. Így ésszerűbb” – magyarázta Márton Árpád, a testület RMDSZ-es tagja.

A képviselő tájékoztatása szerint a helyi egyezkedések nem is állnak rosszul. Tudomása szerint Szilágy megyében már nagyjából elkészült a térkép, s jól haladnak a tárgyalások Erdélyben Arad, Szatmár, Kovászna és Kolozs megyében is. A bizottság hétfőn ülésezik legközelebb. Márton derűlátó: szerinte július 13-ig sikerül megyénként a pártoknak közösen megrajzolni a kerületek határvonalait.

Illusztráció: Mihály László

A képviselői és szenátori mandátumok megyénkénti megoszlása

Marad a mandátumok száma

Mint ismert, az egyéni szavazókerületes választási törvény április 3-án lépett életbe.

Lényege, hogy a szavazás kizárólag egyéni választókerületek szerint történik, a mandátumokat arányosan osztják el, lemondva a listákról. Egy képviselő 70 ezer, egy szenátor 160 ezer választót képvisel majd a parlamentben. Az egyéni választókerületek száma megegyezik majd a szenátori és képviselőházi mandátumokéval.

A törvény a 2002-es népszámláláskor mért demográfiai adatokra alapoz, így a bizottságnak összesen 329 képviselői és 137 szenátori egyéni választókerületet kell megrajzolnia. Kritérium, hogy az egyes választókerületek közötti lakosságszámbeli eltérés nem lehet nagyobb 30 százaléknál.

Kedvez az alternatív küszöb

A bejutási küszöb 5 százalékos maradt a pártok számára. A koalíciók esetében az 5+3+1+1 elvet alkalmazzák, vagyis a második párt után 3, további két párt esetében 1-1 százalékkal emelkedik a küszöb, amely azonban nem haladhatja meg a 10 százalékot.

Fontos változtatás az alternatív választási küszöb bevezetése, amelynek értelmében bejut a parlamentbe az 5 százalékos küszöb alatt teljesítő párt is, ha hat képviselői és három szenátori egyéni választókerületes körzetet megnyer.

Ez az új előírás az RMDSZ-hez hasonló regionális pártoknak kedvez. Lapunk korábban kiszámította: ha a rendelkezés már négy évvel ezelőtt érvényben lett volna, akkor – bizonyos feltételek mellett – az RMDSZ számára a szavazatoknak akár a két százaléka is elegendő lett volna ahhoz, hogy bekerüljön a parlamentbe.

Kolozs megyében alakul a térkép

Máté András Kolozs megyei képviselő lapunknak megerősítette: helyi szinten közeledtek a pártok álláspontjai a kerületekről. A közös elképzelés az, hogy a tíz képviselői mandátumot adó megyét hat nagy régióra osztják.

Kolozsváron belül öt kerületet rajzolnának meg, s öt nagyobb város – Aranyosgyéres, Dés, Torda, Szamosújvár és Bánffyhunyad – és a vonzáskörzetükben lévő teleülések adnának további egy-egy képviselőt a megyének. A szenátusi kerületek esetében még nincs megegyezés.