Căutare

Egy ilyen felállás – első látásra úgy tűnik – egy csapásra megoldást hozna a magyar kisebbségi képviselet megmaradásának égető kérdésére, vagy legalábbis minimalizálná a veszteségeket. Ez azonban nem feltétlenül igaz.

Érdekes fordulatot vett a választási törvény módosításának ügye: az új jogszabályt kidolgozó bizottságból egy olyan változat megy tovább, amely szerint már a hat képviselői és három szenátori helyet egyéni választókerületes rendszerben elnyerő alakulatok is üdvözülnek – megnyílik számukra a parlament kapuja.

Egy ilyen felállás – első látásra úgy tűnik – egy csapásra megoldást hozna a magyar kisebbségi képviselet megmaradásának égető kérdésére, vagy legalábbis minimalizálná a veszteségeket.

Ez azonban – legalábbis az RMDSZ szemszögéből – nem feltétlenül igaz. Amint az európai parlamenti választásokon kiderült, az RMDSZ szórványban „erősebb”, ott viszont már jóval nehezebb egyéni választókerületes rendszerben labdába rúgni, mint a Székelyföldön.

Ahol – feltételezve legalábbis, hogy a Magyar Polgári Pártot a választásokig valóban törvényesen és véglegesen bejegyzik – immár osztozni kell a mandátumokon. S ha csak a képviselői helyeket vesszük, akkor Hargita és Kovászna megye esetében kilenc helyen kellene osztozni, amiből eleve két mandátumot román pártok visznek el.

Ez ugyebár egy kiegyenlített küzdelem esetén 4-3-as arányt jelent valamelyik fél javára – amennyiben nem hullajtanak el az egymással viaskodó magyar alakulatok további egy-két helyet román képviselők javára. (Ez utóbbi eset valószínűsége amúgy egy ilyen, egyéni választókerületessel kombinált vegyes rendszerben megnő, ugyanis a „nagy” pártok jóval több töredékszavazatra számíthatnak majd, mint eddig.)

És akkor ott vagyunk, hogy nagyon fel kell kötni ahhoz, hogy a 3 „harkovi” mandátumhoz ebben a rendszerben még hozzákeressen a szövetség minimum hármat máshonnan, azaz szórványból. Amire a vetélytárs MPP-nek pedig még esélye sincs – ennek okait már nem is kell részletezni.

A módosított választási törvénynek amúgy más, járulékos hátrányai is vannak – legalábbis a magyar közösség szempontjából. Az új jogszabály ugyanis a szintén az ötszázalékos bejutási küszöbbel vesződő, ennélfogva egymást szintén semlegesítő román nacionalista alakulatok számára is „üdvözülést” jelenthet.

Minthogy egy alacsonyabb küszöb esetén – ezt a novemberi EP-választások is megmutatták – mind a Becali-féle PNG, mind pedig Vadim Tudor Nagy-Románia Pártja bejutna a parlamentbe.

Ünnepelni korai tehát.