Căutare

A Borbély Lászlóval való beszélgetésből Németh Zsolt számára nyomatékosabb lesz, amit amúgy is tudott, most, a romániai alkotmánymódosítás és régióátszervezés előtt nem hasznos radikalizálni a románokat.


Németh Zsolt felhívja Borbély Lászlót. Ez nem rokonszenv beszélgetés, nem valamiféle udvariassági gesztus. Mindössze arról van szó, hogy Németh Zsolt figyelemmel követi a szentgyörgyi székely zászló ügyet, ami mintha kezdene elterebélyesedni. Hátha temperálni lehetne a kedélyeket?! És hát, történetesen, a román parlament külügyi bizottságának elnöke egy magyar ember, Borbély László. Praktikus, megér egy telefonhívást! 
A Borbély Lászlóval való beszélgetésből Németh Zsolt számára nyomatékosabb lesz, amit amúgy is tudott, most, a romániai alkotmánymódosítás és régióátszervezés előtt nem hasznos radikalizálni a románokat. Ez a pár hónap nagyon kényes, a tét komoly. Ha olyan régiók alakulnak ki, amelyek vezetésében nem lehetnek magyarok, komoly erőforrás-veszteséget jelenthet a következő évtizedekre. 
Persze vannak olyan hangok a Fideszben, amelyek szerint minden hangulatkeltő határon túli balhé üdvös, mert szavazatokat hoz, és némileg serkenti a Magyarország irányába való emigrációt, de Németh Zsolt mindig is helytelenítette a cél szentesíti az eszközt típusú politikát. Persze balhét mindig lehet csinálni, akár tele lehetne aggatni székely zászlóval egész Magyarországot, még a akár a... parlamentre is lehetne tenni, de ebből olyan típusú diplomáciai rémálom lehetne, amit nem kívánhat senkinek, és főleg a romániai magyaroknak nem. Persze jó látványos lenne, lehetne nagyokat nyilatkozni, csillogni a fotókon, háttérben belekap a szél a székely zászlóba, háát, be szép is lenne. A sok naiv székely el is hinné, hogy egy magyarországi politikus úgy védheti meg őt, hogy székely zászlót lenget. De akinek akár felületes rálátása van a dolgok állására, tudja, ez lenne az olcsó, hatásvadász és veszélyes megoldás. Senkinek sem érdeke a szimbólumharc, ha kialakul, akkor rögtön le is kell tagadni, mert a melodramatikus nyilatkozatok csak további felesleges feszkót generálnának. Ha a nagykövetek kezdenek a médiában üzengetni, akkor a magyar diplomácia olyan kényszerpályára kerül, hogy csak a románok józan eszén múlik, hogy mennyire akarják ezt a romániai magyar közösség ellen fordítani. 
Németh megkérdi Borbélyt, szerinte melyik államtitkárt kellene felhívnia, hogy időpontot egyeztessenek. Németh hívja is a csávót, a külügyi államtitkár veszi a lapot, több időpontot is javasol. Két nap múlva Németh Zsolt Bukarestben van, és egy kedélyes megbeszélés keretén belül felajánlja segítségét bizonyos Románia számára előnyös ügyekben, és azt kéri, a románok több a magyarok felé tanúsított empátiával kezeljék a új régiók ügyét. Németh szerint esedékes lenne egy közös román-magyar kormányülés is. Mellékesen, a beszélgetés végén megemlíti: te, csináljatok valamit ezzel a zászlóüggyel, vegyétek le napirendről, mert olyan lesz a helyzet, hogy a végén mi is állást kell foglaljunk - én nem akarok ilyen csinált ügyekkel foglalkozni, gondolom, te sem. A román kolléga mélységesen egyetért. 
Pár héttel ezt követően nyilvános lesz az új román-magyar közös kormányülés időpontja, a diplomáciai egyeztetéseknek és az RMDSZ-szel való folyamatos érdemi konzultációnak köszönhetően pedig egyre valószínűbb, hogy a székelyek számára kedvező régióbeosztást alakítanak ki. Senki nem görcsöl, mindenki cool. 
Németh Zsoltot, annak ellenére, hogy több hétig nem volt benne a hírekben, elégtétellel tölti el, hogy érdemben is tett valamit a romániai magyarokért, még akkor is, ha ezt senki nem fogja neki megköszönni, sőt, akkor is, ha munkája nem mérhető a Fideszre leadott szavazatokban. 
Ez a zászló-balhé igaz története. A valódi történet elolvasható itt.