Căutare

„A román hatóságok rémületben tartják a csíkszentmártoniakat: a csíkszeredai ügyészség ezekben a napokban 220 helybélit, a fél falut készül beidézni a júniusban történt incidensek miatt” – nyilatkozta tegnap lapunknak Borboly Csaba.

A Hargita Megyei Tanács elnöke kedden este járt az alcsíki településen, ahová a helyiek hívták ki, miután aznap hat falubelit már beidéztek a megyeszékhelyre. Borboly úgy tudja, további 170 ember gyanúsítottként, 50-et pedig tanúként készülnek beidézni a vádhatóságra. Az ügyészek hivatalból, illetve két bűnvádi panasz nyomán járnak el.

Fotó: Horváth István

A bosszú nyomai Alcsíkon: a ház leégett, lakóit elkergették

Az egyik panaszt egy magánember nyújtotta be, a másikat a Romani Criss jogvédő roma szervezet, miután június elején leégett egy ház a csíkszentmártoni cigánysoron.

Mint ismert, a településen akkor mérgesedett el a hangulat, amikor két magyar azon kapott néhány romát, hogy lovaikat a földjükön legeltetik. Szóváltás alakult ki, amely verekedéssé fajult, majd a rejtélyes gyújtogatás következett.

Néhány héttel később egy másik alcsíki községben, Csíkszentkirályon tört ki konfliktus a helybéli magyarok és romák között, egy késeléses eset nyomán; a községből a romák egy részét el is kergették a helybéliek, akik azon háborodtak fel, hogy a késelő romát nem állították elő a hatóságok.

A jogvédő szervezetek önbíráskodással vádolták a két község lakóit, a megye vezetőit pedig azzal, hogy hallgatólagosan vagy akár tevőlegesen támogatja eljárásaikat. Utóbb négy roma szervezet a Legfelsőbb Védelmi Tanácshoz fordult segítségért az elüldözött romák ügyében. Arra kérték a nemzetbiztonságért felelős testületet, a belügyminisztériummal vizsgáltassa ki a helyzetet.

Borboly egyértelmű összefüggést lát a roma szervezetek kérése és az ügyészek eljárása között. „Miután a Romani Criss a védelmi tanácshoz fordult, s a központi sajtó eltorzítva mutatta be az alcsíki helyzetet, a hatóságoknak bűnbakot kellett keresniük. Ezért hívják be most az ügyészségre csíkszentmártoniakat” – véli a tanácselnök, aki a megyei tanács jogi osztálya révén jogi segítséget is adott a beidézett személyeknek.

Az ügyészségi iratok szerint bűncselekmény végrehajtására történő szövetkezéssel, rablással és magánlaksértéssel gyanúsítják a behívott szentmártoniakat. „Beszéltünk a jogtanácsosainkkal is. Ezek a vádpontok egyenként könnyen megcáfolhatók” – mondta Borboly.

A tanácselnök ismét hangsúlyozta, amit a múlt héten az államfőhöz intézett levelében is írt: Alcsíkon nincs etnikai konfliktus. „Ezt csak a sajtó és a roma szervezetek állítják így be. Csupán bűnözők keltette feszültségről van szó” – magyarázta. Kérdésünkre, mit lehet tenni a feszültség csökkentéséért, Borboly első helyen a „bűnözők elleni azonnali és hatékony fellépést” említette.

Szerinte a bukaresti roma szervezeteknek – „melyek tagjai talán soha nem jártak Hargita megyében” – közösen kellene pályázniuk a megyei tanáccsal roma felzárkóztatást segítő projektekre, a pénzt pedig a helyiek bevonásával kellene elkölteni.

Borboly felvetésünkre határozottan cáfolta a Romani Crissnek azt az állítását, mely szerint a Csíkszentkirály melletti erdőkben továbbra is bujkálnak elüldözött romák. „Én nem tudok bujdosó romákról” – jelentette ki.

Mint ismert, korábban a roma szervezetek felháborodását is felkeltette a román hatóságok eljárása. A Romani Criss júliusban Csíkszerdában tüntetést is szervezett, mert a megyében élő cigány lakosokat Csíkszentmártonban és Csíkszentkirályon több rendbeli jogtalanság érte. Csíkszentmártonban 25 roma nemzetiségű helyi lakost (köztük 3 kiskorút is) lefényképeztek a helyi hatóságok, és nyilvántartásba vették az érintett személyek ujjlenyomatát is.

A rendőrségre begyűjtött cigányok azt sem tudták, miért kellett megjelenniük a rendőrőrsön. Utólag kapták a romák azt a magyarázatot, hogy a helyszínen nyilatkozniuk kellett volna a magyar lakosok erkölcsi kártalanításáról azokért a károkért, amelyeket – a helyiek szerint – a romák okoztak.