Căutare

A rendőrség – miközben alig tudja kezelni a cigánybűnözés miatt a csíki falvakban kialakult helyzetet – energiáját arra pazarolja, hogy kritikusaira ráijesszen. Legalábbis ez derül ki a csíkszentsimoni polgármester nyilatkozataiból. Fábián Lászlót – állítása szerint – azért fenyegette meg a megyei rendőrparancsnok, mert azt találta mondani, hogy a rendőrség sok esetben összejátszik a bűnözőkkel. Radu Sandu Moldovan megyei rendőrparancsnok tagadja, hogy fenyegetőzött volna. Szerinte csak „hivatalos nyilatkozatot kértek a polgármestertől, annak érdekében, hogy kiderítsék az igazságot”.

 

Jól dolgozik a rendőrség – így foglalható össze röviden az a közlemény, amelyet a múlt hét végén a rendőrség képviselője hozott be a szerkesztőségünkbe közlésre. Az iromány reakció a rendőrséget ért vádakra: hogy nem végeznék rendesen munkájukat, illetve hogy a falusi rendőrség bizonyos esetekben összejátszana a bűnözőkkel. Ilyen nyilatkozatok az utóbbi időben szép számmal láttak napvilágot, azt követően, hogy két településen is magyar–roma konfliktusok törtek ki. Az egyiket éppen Fábián László, a szentsimoni polgármester tette: ő azt állította, hogy a szentmártoni rendőrség egy követ fúj a tolvajlással foglalkozó romákkal. És épp azon a napon, amikor a rendőrség újságcikket szeretett volna közölni a Hargita Népében arról, hogy teljes erőbedobással próbálják megfékezni a csíki falvakban elharapódzott bűnözést, érkezett a hír, hogy a megyei rendőrparancsnok megpróbálta megfélemlíteni a szentsimoni polgármestert nyilatkozatai miatt.

Nyilatkozatot írattak a polgármesterrel
A szentsimoni polgármester szerint nyilatkozatait követően felhívta a rendőrparancsnok, aki úgy beszélt vele, mintha egyik beosztottja lett volna, és megpróbálta felelősségre vonni azért, hogy „megsértette a rendőrség becsületét”. Az érintett közölte lapunkkal, Radu Sandu Moldovan arra is felszólította, foglalja írásba azt, amit mondott. Másnap meg is jelent nála két rendőr, „olyanok, akiknek nem mondhatott nemet”, és „megkérték”, hogy írja le mindazt, amiről tud, és amit nyilatkozott. Fábián László sarokba szorítva érezte magát, ezért leírt az általa tudott több eset közül egyet, amelynek tanúi kitartanak mellette – a legtöbb esetben ugyanis, mondta, az emberek félnek, és nem merik vállalni azt sem, amiről tudják, hogy igaz.

A polgármester továbbra is fenntartja, nem a szentsimoni, de a szentmártoni rendőrök akadályozzák bizonyos roma bűnözőkhöz kapcsolódó esetek feltárását. Példaként felhozta – erről írt a rendőrségnek tett „pontosításában is” – azt az esetet, amikor az egyik helyi tanácsost a romák megverték, mert lopáson kapta őket a földjén. A tettesek szekéren menekültek toronyiránt, amíg ők autóval követték őket, arra már átértek a szomszédos Szentmártonba, ahol eltüntették a nyomokat, és elbújtak. A polgármester a szentsimoni rendőrökkel együtt megtalálta a szekeret, a lovon látszott, hogy meg volt hajszolva, tajtékzott és habzott a szája. Ennek ellenére a szentmártoni rendőrök nem voltak hajlandók együttműködni a tettesek felderítésében.

A rendőrség tehetetlensége miatt izzik a hangulat a faluban – sokan csak a tettlegességet látják egyedüli megoldásnak. „Nem lehet bírni velük, csak az erőszakból értenek, én is megvertem már a hangadójukat, mert nem tudtam elfogadtatni velük, hogy itt nem szabad lopni” – nyilatkozta a romákról lapunknak az egyik helybéli lakos.

Annak ellenére, hogy a helyzet robbanásveszélyes, a rendőrség arra használja forrásait, hogy azoktól kérjen nyilatkozatot, akik ki merik mondani, hogy a rendfenntartó erők munkája kívánnivalót hagy maga után.

Moldovan: nem fenyegettem
A Hargita megyei rendőrparancsnok tagadja, hogy fenyegették volna vagy meg akarták félemlíteni a polgármestert. „Visszautasítom és alaptalannak tartom azt a feltételezést, hogy személyesen vagy beosztottjaim révén megfenyegettem volna a szentsimoni polgármestert, ilyesmire sem magas rangú rendőrségi vezetőként, sem magánemberként nem ragadtatnám magam” – nyilatkozta Radu Sandu Moldovan. Szerinte csupán annyi történt, hogy a tisztánlátás érdekében meg akarták tudni, mennyire megalapozottak a polgármester által felhozott vádak, hiszen „kötelességünk kideríteni, mire alapozza azt a nyilvánosan hangoztatott véleményét, hogy a rendőrök bármilyen formában is együttműködnének, netán összejátszanának a bűncselekményeket elkövetőkkel”. „Ezért arra kértük a polgármester urat, adjon egy hivatalos nyilatkozatot, amely segít a helyzet tisztázásában” – közölte lapunkkal a rendőrségi szóvivő útján Radu Sandu Moldovan megyei rendőrparancsnok.

Kifogásolható eljárás
Ha büntetőjogi szempontból nem is lehet szó fenyegetésről vagy személyi érdek ellen elkövetett szolgálati visszaélésről, a rendőrség eljárása a polgármesterrel szemben mégis vitatható, állítja a lapunk által megkeresett jogi szakértő. Szerinte feltételezhető ugyanis, hogy az érintett személy megfélemlítve érezhette magát, illetve akaratlanul is lelki nyomásnak volt kitéve. Mint ahogy az is elképzelhető, hogy nem a munkahelyén jelennek meg hívatlan vendégként a rendőri szervek, hanem a szokásos eljárás keretében beinvitálják az illetékes rendőrőrsre. Ilyen körülmények között, ha nem is beszélhetünk eljárásbeli törvénysértésről vagy mulasztásról, a túlbuzgóság nyilvánvalónak látszik. Egyébként idetartozik az is, hogy a sértett félnek jogában állt volna a nyilatkozattétel megtagadása.

„A magyarok ellen hamar cselekszenek”
– Megengedhetetlen, hogy 2009-ben egy európai uniós országban rendőrparancsnok fenyegessen meg egy polgármestert annak véleménye miatt. Ez nem maradhat következmények nélkül” – nyilatkozta lapunknak Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke az esettel kapcsolatban. Ő az egyike azoknak, akik korábban állást foglaltak és elítélték a rendőrség eredménytelen munkáját – a rendőrök ezt egy reakcióként kiadott közleményükben úgy értelmezték, hogy „önbíráskodásra buzdítja az embereket”. Borboly szerint erről szó sem volt: „a közbiztonság megerősítését várom el a rendfenntartó erőktől, közleményük azt üzeni, mindent megtettek, amit megtehettek, és ne várjunk tőlük többet – ez szomorú, sőt súlyos”. Súlyos az is, mondja a megyei tanács elnöke, hogy „úgy látszik, Romániában a rendőrség és az igazságszolgáltatás csak akkor cselekszik nagyon gyorsan, amikor magyarokat kell elítélni, vagy úgy érzi, folt esett a becsületén, és azt gyorsan helyre kell hozni”.

A Területi Közrendi Hatóság elnöke lapunk megkeresésére elmondta, hivatalosan nem értesült az ügyről, viszont „hallomásból igen”. Magánvéleményként Hajdu Gábor az esetről azt mondta, hogy „választott köztisztviselőt nyilatkozatai alapján a rendőrség nem részesíthet semmilyen megrovásban”.

Rendőrállam, bürokráciával?
Közben az emberek megfélemlítve érzik magukat – éppen azoktól tartanak, akik meg kellene védjék őket. „Nem állnak ki mellettem, mert ők is vállalkozók vagy közalkalmazottak, tudják, hogy sok bajuk származhat abból, hogyha magukra haragítják a rendőrséget” – mondta lapunknak Fábián László. Borboly Csaba szerint aggasztó, „hogy az emberek a rendőrségtől félnek, ez a múlt rendszert idézi, holott állítólag jogállamban élünk, amitől azt várnánk, hogy szavatolja nyugalmunkat és biztonságunkat”.

Ugyanakkor az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy nem minden felelősség terheli a rendőrséget – a jogszabályok sem segítenek azoknak, akik a rend fenntartásán fáradoznak. Ezt a helyi politikusok is kiemelték az esettel kapcsolatos kommentárjaikban. Borboly Csaba szerint „nehézkes a feljelentés procedúrája, és az emberek sokszor inkább nem tesznek feljelentést, minthogy végigjárják az ezzel járó kálváriát”. „Ez az állapot egy hosszabb folyamat eredménye, ugyanis – mint korábban közleményben is utaltam rá – hézagos a jogrendszer, módosítani kellene a büntető törvénykönyvet az előzetes letartóztatásra és a feltételes szabadlábra helyezésre vonatkozóan. A rendőrségi eljárási rendet is normalizálni kellene a »papírt papír mellé« típusú rendszer helyett kellene látni azt az embert is, akit meggyötörtek, megsértettek, rettegésben tartanak” – foglalta össze meglátásait a megyei tanács elnöke. Szerinte a belügyminisztérium a megfelelő források biztosításával, a jogalkotó pedig a hatékonyságot szavatoló törvények elfogadásával kellene reagáljon a kialakult helyzetre.

Munkabizottság a roma–magyar konfliktus megelőzésére
A Területi Közrendi Hatóság pénteken alakítja meg azt a munkabizottságot, amelynek feladata, hogy kezelje a roma és a magyar közösségek között kialakult etnikai-társadalmi konfliktusokat. Hajdu Gábor, a Területi Közrendi Hatóság elnöke lapunknak elmondta, megvizsgálják azokat a tényezőket, amelyek ezekhez a konfliktusokhoz vezettek. A feszültségek érezhetők, és sokkal mélyebb okai vannak, mint gondolnánk. A kivizsgálás folyamán a lakosságot és a helyi hatóságokat is meghallgatják. Azokon a településeken, ahol érezhető a feszültség, minden lakossal szeretnének szóba állni, mindkét félt szeretnék meghallgatni, hogy az indulatok okairól minél átfogóbb képet kapjanak. A nyilatkozó személyek adatait titkosítják, hogy az ügyről nyugodtan tudjanak beszélni. A lakosság meghallgatása és a kapott eredmények kiértékelése után a rendőrséggel és az önkormányzatokkal is leülnek tárgyalni, amely után megállapítják, hogy ki tévedett. A hatóság elnöke kijelentette, addig, amíg nem látják a probléma pontos okát, nem tudják megoldani a kialakult konfliktushelyzeteket, amelyek lassan társadalmi jelenséggé válnak a csíki településeken. Nemcsak Csíkszentkirályon és Csíkszentmártonban vannak problémák, hanem több településen is – ám ezek nevét Hajdu egyelőre nem hozta nyilvánosságra.