| 
 
 Numele cotidianului: Csíki HírlapAnul şi data apariţiei: 08/24/2009
 Tematica: conflicte interetnice
 Categoria articolului: reportaje
 Titlul articolului: Ajtót mutatnának Strujannak
 Numărul fotografiilor: 1
 Acces online: https://www.honline.ro/?action=hon&phase=2556
 Constantin   Strujan Hargita megyei prefektus leváltását kéri Emil Boc   kormányfőtől Kelemen Hunor képviselő és Gyerkó László szenátor.   A Cotidianul című bukaresti napilap riportjában a kormánybiztos   Bantusztánnak nevezte a térséget, és azt nyilatkozta, az itteni magyarok   intoleránsak az idegenekkel, emellett pedig Magyarország befolyása alatt   állnak.   „Bantusztán ez, jóemberek, Bantusztán! Én ki merem mondani! A magyarok nemcsak   a romákkal viselkednek így, ez látszik, mert a füst elárulja, ha valaki tüzet   gyújt. A magyarok intoleránsak a románokkal és az idegenekkel általában.   Kulturális események mögé bújnak, miközben olyan szélsőjobb szervezeteket   tartanak fenn, amelyeket már Magyarországon is betiltottak” – nyilatkozta a   Cotidianulnak Constantin Strujan, Hargita megye prefektusa azzal kapcsolatban,   hogy a bukaresti napilap riporterét a Csíkszentmártonban összegyűlt   falubeliek elkergették a gyűlésükről. Ruxandra Hurezean Hargita megye   lángokban címmel közölt riportot a múlt héten, melyben annak próbált   utánajárni, mi állhat a csíkszentmártoni és csíkszentkirályi magyar–roma konfliktus   hátterében.
 
 Budapesti befolyás?
 Az írás szerint Strujan azt állította, a csíki magyarok „a romákon   valószínűleg csak a betanult leckéket gyakorolják. Hogy mi történik? Itt a   lakosság hetven százaléka falun él, legtöbbjük nem tud egy mondatot sem románul   elmondani, nem olvasnak román sajtót, nem a mi tévécsatornáinkat nézik. Sem mi,   sem önök nem kommunikálnak velük. Magyarországról kapják az üzeneteket,   teljesen az ottaniak befolyása alatt állnak, akik az itteni magyar népesség   fenntartásában érdekeltek. És a szélsőjobb bizony érdekelt. Könnyen   észrevehető, hogy az európai országokban az utóbbi időben történt   cigányellenes támadások a magyarok közösségeiben zajlottak.”
 
 A lapban tett állításai miatt Kelemen Hunor és Gyerkó László RMDSZ-es honatyák   azt kérték Emil Boc kormányfőtől, távolítsa el tisztségéből a   magyarokat megsértő és „konfliktust szító” kijelentéseket tevő   Strujant. A kormánybiztosnak pedig azt ajánlják „székelyesen fogalmazva :   Prefektus úr, vegye a kalapját! Reméljük, az ajtót magától is megtalálja.   Ezekre a kijelentésekre ugyanis nehezen lehet racionális magyarázatot találni.   Nyilvánvaló, hogy megfogalmazója zsigeri indulatokat táplál a magyar   közösséggel szemben, holott számára tulajdonképpen a törvényességet kellene   biztosítania”. Az aláírók közleményükben úgy fogalmaznak, „nincs szükségünk   ilyen prefektusra. A Hargita megyei magyarságnak nincs szüksége felelőtlen   és intrikus kormányzati tisztségviselőre, ahogy nincs szüksége a   prefektusi hivatalra sem, hiszen, az ilyen jellegű kirohanásokat   leszámítva, nem tudni, miben is áll tulajdonképpen az intézmény tevékenysége.   Nincs szükség olyan helyi kiskirályokra, akik az adófizetők pénzén sárba   döngölik, lejáratják, megalázzák a közösséget”.
 
 Elferdítették a szavait?
 Lapunk megkeresésére Constantin Strujan azonban azt válaszolta, ilyen   nyilatkozatot nem tett a napilapnak. „A cikk nem tükrözi az újságírókkal   folytatott beszélgetést, teljesen kiforgatták a szavaimat” – mondta a   prefektus, aki nem kívánta elárulni, tervez-e jogi lépéseket tenni ez esetben a   napilap ellen. Az RMDSZ-es honatyák kérésére is csak annyit mondott, „a kormány   kihelyezett felelőse vagyok, nem politikus. Nem óhajtok belekeveredni   semmilyen politikai botrányba.”
 
 Nemrég a manna.ro internetes portálon jelent még meg a csíki magyarokat   sértő írás. Ennek szerzője akkor – a Csíkszentkirályon kirobbant   konfliktus után – így fogalmazott: „Miféle szerencsétlen nyomorult ember a   csíki magyar? Nyomorultak között is a legnyomorultabb (…) Állatok.”
 | 
  Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară. În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date. Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date  în viitoare analize. |