Căutare

230 csíkszentmártoni személy ellen indított bűnvádi eljárást a csíkszeredai ügyészség a május végén, a településen kirobban roma-magyar konfliktus kapcsán. „Túllihegett médiacirkusz, a bukaresti intézmények magatartása miatt a helyzet rosszabbá válhat, mint amilyen eddig volt, hiszen minden egyszerű embert egyaránt sújt a sok évig ki nem vizsgált atrocitások következménye.

A bukaresti rendőrök másfél hónappal ezelőtt az egész falu népét felkeresték, hátha rábukkannak valamire, amiből felépíthetik a bírósági ügyet. Most az ügyészség azokat az embereket kérette maga elé, akik életükben egyszer jártak hivatalos ügyet intézni, amikor a személyazonossági igazolványukat kiváltották. Hatvan-hetven éves, románul nem tudó személyekről van szó” – mondta el a Transindexnek Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke. Borboly, akik kedden a csíkszentmártoniak kérésére a településen járt, ismertette az ügyészség által megfogalmazott három vádpontot is, amelyekről elmondta, egyáltalán nem, vagy nehezen bizonyíthatóak. Szerinte az első vádpont, a bűnözés elkövetése érdekében létrejött társulás azért nem áll, mert spontánul verődött össze a romatelepre igyekvő csoport. „A falusi közösségekben láncreakció-szerűen siet a lehető legtöbb ember a probléma orvoslására” – véli Borboly, aki szerint a második vádpont, a magántulajdon-sértés bizonyítása is kétséges, hiszen a legtöbb roma háza illegálisan, zömében a magyar lakosság tulajdonát képező telkekre épült. A tanácselnök további tájékoztatása szerint a harmadik vádpont a magántulajdon rongálásra vonatkozik. Borboly elmondta, tudomása szerint egy plazmatévét tett tönkre egy elkövető, akinek – ha kilétére fény derül – felelnie kell tettéért.

Borboly még elmondta, a pünkösd vasárnapján történtek sajtóvisszhangja következtében Székelyföld ellen erős lejáratókampány indult, ez pedig nem tesz jót senkinek, sőt, a helyi romákat kifejezetten hátrányosan érinti. „Lehet, hogy Bukarestben és Kolozsváron egyesek örülnek a kialakult csetepaté miatt, azonban ezek a személyek arra nem gondolnak, hogy a cigányság helyzetét nem oldották meg, sőt, hangsúlyosabbá vált az irántuk érzett bizalmatlanság a magyarság körében” – így Borboly , aki kifejtette, hogy az alcsíki pityókatermesztők inkább vállalják, hogy máshonnan bérelnek munkaerőt a termény betakarításának idejére, semhogy a romákat foglalkoztassák napszámosként. Borboly hangsúlyozta, nem egy kosár fű, vagy pár kiló ellopott termény képezi a konfliktus alapját: a magyar lakosságot a hatóságok passzivitása dühíti. Elmondta, Csíkszentmártonhoz tartozó Csekefalván ismeretlen elkövetők felgyújtottak egy csűrt, illetve a közbirtokosság épületét, ám senki nem vizsgálódik ezekben az ügyekben.

Mint ismeretes, Csíkszentmártonban pünkösd vasárnapján került összetűzésbe a roma és a magyar közösség. Néhány roma megvert két magyart, mert azok azon kapták a romákat, hogy földjeiken legeltetik a lovaikat. A verekedés után egy nappal egy roma lakását ismeretlenek gyújtották fel. (hírszerk.)