| 
 
 Numele cotidianului: Új Magyar SzóAnul şi data apariţiei: 29.03.2007
 Tematica: legea minorităţilor naţionale
 Categoria articolului: reportaje
 Autorul articolului: Lokodi Imre
 Titlul articolului: Román tanterv van, törvény még nincs
 Numărul fotografiilor: 2
 Acces online: https://maszol.ro/index.php?menu_id=2102&cikk=53104
  Már csak a „politikai   akaraton”, elsősorban a kisebbségi törvény elfogadásán és a tanügyi   törvény módosításán múlik az, hogy a romániai kisebbségekhez tartozó diákok   könnyebben sajátíthassák el az ország nyelvét. A célt szolgáló tanterv ugyanis   a véglegesítéshez közeledik – tudta meg az ÚMSZ Balázs Lajostól,    a romániai kisebbségi diákok számára új románnyelv-oktatási tantervet kidolgozó   bizottság vezetőjétől.
 A csíkszeredai egyetemi tanár lapunknak elmondta: már korábban felhívta az   RMDSZ figyelmét arra, hogy ki kell dolgozni a román nyelv magyar iskolákban   zajló oktatásának stratégiáját.
 
 „Alapvetően az oktatási stratégiával van a probléma” – figyelmeztetett az   egyetemi tanár. Balázs szerint a román nyelv valamely nemzetiség anyanyelve, s   alapvető tévedés nem tekinteni külön, önálló entitásnak. „Ezért  meg   kell fogalmazni azt a kérdést is, milyen román nyelvre van szüksége a   kisebbségi diáknak? A kortárs modern román nyelvre” – adta is a választ a   csíkszeredai Sapientia tanszékvezetője.
 
 
 Balázs Lajos ellentmond azoknak, akik úgy látják, a román nyelvet   egyszerűsíteni kell. „Szó sincs róla, a román nyelvet nem szabad   elbagatellizálni, inkább haszonnal kell tanítani. Vagyis: ne tanulja magyar   diák olyan szavak sokaságát, aminek hasznát soha nem veszi. Nem bonyolult   stilisztikai elemzésekre, hanem a mai román emberrel való kommunikációra kell   megtanítani a magyar tanulókat” – hangsúlyozta lapunknak a pedagógus.
 
 Balázs Lajos elmondta, a megszokás kényelmét érzi továbbra is a tanárok,   pedagógusok részéről. Másrészt – állítja – a hivatalosságok részéről   is szemléletváltásra van szükség. Szerinte téves az a szemlélet, hogy évente   csak a  székelyföldi diákok tekintélyes százaléka bukik meg román   nyelvismeretből, mert ez igaz a szórványban élő tanulókra is. Balázs   emlékeztetett: a Székelyföldön a közelmúltban meghirdetett rendőrállásokat   a román nyelv hiányos ismerete miatt csak ötven százalékban tölthették be a   jelentkezők. „Mi a tantervet kidolgozzuk. A politikumnak azonban el kell   fogadtatni azt, hogy a kisebbségi oktatásnak minden szinten joga van   differenciált tantervre és tankönyvre, didaktikai eszközökre és vizsgáztatásra”   – jelentette ki az egyetemi tanár.
 
 Asztalos Ferenc parlamenti képviselő, a képviselőház   tanügyi bizottságának alelnöke a kisebbségi nyelvi oktatás kérdéskörét a   kisebbségi törvény tükrében közelítette meg. A jogszabály jelenleg halódik,   vitája éppen az oktatási fejezetnél állt meg, amelyet azonban már eredeti   formájában elfogadtak a képviselőházi szakbizottságok. „Ez azt jelenti,   hogy ha a magyar civil társadalom, az egyház, a szakma részéről hangsúlyosabb   támogatást kaptunk volna, elképzelhető, sikeresebb lett volna a   törvénytervezet véglegesítése.
 
 
     
 Ha ugyanis a törvényt el tudjuk fogadtatni a közoktatási törvény vitája   előtt, nyomós érveink lennének arra, hogy a közoktatási törvény anyanyelvi   oktatására vonatkozó paragrafusai jók legyenek számunkra, mert hivatkozási   alapul szolgálnának a statútumban elfogadott paragrafusok” – mondta az ÚMSZ-nek   a képviselő. Magyarázata szerint a kisebbségi törvény oktatási fejezete   félreérthetetlenül kimond bizonyos elveket. Az elfogadott cikkelyek közt olyan   is található, amely leszögezi, hogy a kisebbségi iskolákban valamenynyi tantárgyat   anyanyelven kell tanítani, megszabadulva a Románia földrajz és történelme román   nyelven való tanításának szakmai és lelki traumájától is.
 
 A román nyelv oktatására vonatkozó cikkely szerint az államnak kötelessége   azokat a tanterveket, tankönyveket biztosítani, amelyek alapján a román nyelv   elsajátítása sikerre vihető. „Tehát azt is tartalmazza, hogy a magyarok   számára írt román nyelv és irodalom tankönyv nem lehet azonos a németek vagy a   szlovákok számára írt tankönyvvel, ugyanis figyelembe kell venni a tanuló   anyanyelvének nyelvi-grammatikai sajátosságait” – magyarázta lapunknak Asztalos   Ferenc képviselő.
 
 Mint ismeretes, a közoktatási törvény közvitájára beérkezett módosító   javaslatok értelmében a vitára bocsátott tervezetnek nagyon nagy változást kell   szenvednie ahhoz, hogy az igényeknek megfelelő formájában kerüljön a   parlament asztalára. A jelenlegi politikai helyzetben megjósolni a   törvénytervezet sorsát, aligha lehetséges – tette hozzá a képviselő.
 
 Többéves tapasztalata alapján Asztalos gyanítja, hogy a jelenlegi minisztérium   vezetősége által kidolgozott és kezdeményezett törvénytervezet parlamenti   útja meg fog szakadni, és lehetséges, hogy az új miniszter új államtitkáraival   újabb tervezetbe kezd. „Ez az RMDSZ-t az időhiányon kívül nem fogja zavarni,   mert rendelkezünk a különböző szakmai társulások módosító javaslataival,   így bármelyik pillanatban starthelyzetben vagyunk a törvénytervezet parlamenti   vitájához” – fűzte hozzá Asztalos.
 | 
  Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară. În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date. Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date  în viitoare analize. |