Căutare

 Kudarc a szenátusban...

Mai formájában a kisebbségi törvény tervezete 12 esztendővel az 1993-as hasonló törvényjavaslat kudarca után, 2005-ben született meg, Törvény a romániai nemzeti kisebbségek jogállásáról címmel. A jogszabályt kidolgozó bizottságban Markó Attila, Márton Árpád, Máté András Levente, Székely István, Tokay György és Varga Attila kapott helyet.

A dokumentumot 2005 márciusában terjesztették be első olvasatra a kormányhoz, és azt a kabinet május végén el is fogadta. A kisebbségi törvény elfogadása egyébként az RMDSZ egyik koalíciós feltételeként a kormányprogram része volt.

A dokumentumot számos hazai és nemzetközi politikus, szervezet, fórum, így az ENSZ-ben Nem Képviselt Nemzetek és Népek Szervezete, Rolf Ekeus, az EBESZ kisebbségi főbiztosa, a Velencei Bizottság, a Nemzeti Kisebbségi Tanács pozitívan véleményezte.

Az október 6-i szenátusi általános vitája során, azonban a Szociáldemokrata Párt és a Nagy Románia Párt a radikális megcsonkítása mellett foglalt állást, követelte a kulturális autonómiára vonatkozó teljes fejezet törlését.

Október 24-én a felsőház Gheorghe Funar, Ion Iliescu és Adrian Păunescu javaslatára 51 igennel, 40 nem és 2 tartózkodás mellett megszavazta a fejezet kiiktatását, majd 63 szavazattal 43 ellenében a törvény egészét elutasította. Funar Szász Jenőnek, a Magyar Polgári Szövetség elnökének a törvény elutasítását követelő levelével is érvelt a jogszabály leszavazásánál.

...obstrukció a képviselőházban

A kialakult helyzet nyomán a kormánykoalíciós pártok úgy határoztak, a kormány által elfogadott változatot szavazzák meg a képviselőházban.

A vita azonban itt sem járt több sikerrel; bár az Európai Parlament két jelentésében is felszólította Bukarestet a törvény uniós csatlakozás előtti elfogadására, a román törvényhozás azt mégis a csatlakozás utánra halasztotta.

2007 folyamán a tervezet hosszú időn át rostokolt a képviselőház emberjogi-, kisebbségvédelmi-, oktatási-, ifjúsági-, illetve jogi bizottságánál, amelyeknek együtt kellett volna elkészíteniük a törvénytervezetről szóló jelentést, ez azonban az állandó kvórumhiány miatt váratott magára. Nem javult a helyzet 2008-ban sem, így a dokumentum nem is kerülhetett a plénum elé. Erre már csak azért sem volt túl sok esély, mert a tanügyi bizottságot a Nagy Románia Párt embere, Olguţa Vasilescu vezette. A vita éppen itt akadt el, az utolsó cikkely megtárgyalásánál.

A jogszabály elfogadását jelentősen akadályozta a Demokrata Párt, amely a vita legfőbb kerékkötőjének számított, és, amint az oktatási bizottság tagja, Asztalos Ferenc fogalmazott, a szociáldemokratákkal és a nagyromániásokkal együtt „minden alkalommal valamilyen ürügyet, kibúvót keresett ahhoz, hogy halogassa a vitát”.

Bár az RMDSZ-nek hosszas tárgyalások után sikerült megegyeznie a törvény elfogadását illetően, az időközben demokrata liberálisokká vált politikusokkal, utóbbiak azonban a szociáldemokratákkal közös nagykoalíció létrehozása és 74 százalékos parlamenti többségük fedezékében már nem törődtek a kisebbségi törvény sorsával.

Újjáéledő remény

A jogszabály a tavalyi államfőválasztásokat követő kormányalakítás alkalmával került ismét napirendre, amikor is az RMDSZ a kormány támogatásának fő feltételeként jelölte meg a kisebbségi törvény megszavazását. 

A demokrata liberálisok és az RMDSZ vezetői ennek nyomán megállapodtak abban, hogy folytatják a tervezet félbeszakadt parlamenti vitáját.

Idén januárban a kormány felkérte a törvényhozást, hogy a most induló ülésszak végéig fogadja el a jogszabályt.

A Székely Nemzeti Tanács a jogszabályt „hamis alternatívának” tartja, „amelyet a tényleges autonómiáról való lemondásért cserébe kínál a román hatalom az RMDSZ-nek: a közösségünket megillető jogok helyett monopóliumot a magyarság képviselete, valamint a neki szánt állami erőforrások fölött”.

A legfontosabb rendelkezések

A törvénytervezet kimondja a nemzeti kisebbségek államalkotó tényezőként történő elismerését, a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogát etnikai, kulturális, nyelvi és vallási önazonosságuk megőrzéséhez, fejlesztéséhez és kinyilvánításához.

A nemzeti kisebbségek önazonosságát a román állam törvény által védett, alapvető értékként határozza meg. Tiltja a nemzeti, faji vagy vallási gyűlölet szítását, a kisebbségek elleni uszítást, a közvetlen vagy közvetett asszimilációt, a nemzeti kisebbségek által lakott régió etnikai összetételének megváltoztatását, szavatolja a nemzeti kisebbségek nemzeti szimbólumainak használatát, nemzeti és vallási ünnepeik megszervezését, a törvény feltételeinek megfelelően.

A jogszabály leszögezi: a nemzeti kisebbséghez tartozó személyeknek joguk van állami tanintézményekben anyanyelvű nevelésben és oktatásban részesülni minden szinten, formában és típusban, anyanyelvükön oktató magán tanintézeteket létrehozni, ezek, a törvény előírásai szerint állami vagy helyi költségvetési támogatásban részesülhetnek.

Ugyanakkor az állam elismeri és szavatolja a nemzeti közösségek kulturális autonómiához való jogát. Utóbbit külön fejezet taglalja, lehetővé téve, hogy a nemzeti kisebbségek a tagjaik által választott tanácsok révén döntési jogkörrel rendelkezzenek kulturális, nyelvi és vallási identitásukat érintő kérdésekben. Döntéseik végrehajtását saját struktúráik, vagy más illetékes közhatóságok biztosítják.

A törvény végül rendelkezik a Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsainak létrehozásáról, amelyek jogi személyiséggel rendelkező autonóm közigazgatási hatóságok lesznek.

A Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsának javaslatára a parlament, a kormány, a választott helyi közigazgatási hatóságok olyan jogszabályokat fogadhatnak el, amelyekkel a nemzeti kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi önazonosságának megőrzésére, kinyilvánítására és fejlesztésére való jogok gyakorlására vonatkozó saját hatáskörüket a Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsára ruházzák át.